Elsőfokú bírósági ítélet a Toroczkai-ügyben | Háttér Társaság

Elsőfokú bírósági ítélet a Toroczkai-ügyben

Pesti Központi Kerületi Bíróság
17. B. 80.00112011/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapesten, a 2011. évi március hó 22. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

TOROCZKAI LÁSZLÓ vádlott

bűnös  a Btk. t 74/C. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, és a (2) bekezdés szerint minősülő gyülekezési szabadság megsértése előkészületének vétségében.

Ezért őt a bíróság próbára bocsátja.

A próbaidő tartamát 2 (kettő) évben állapítja meg.

Köteles a vádlott az eljárás során eddig felmerült 36.000,- (harminchatezer) Ft bűnügyi költséget az államnak megfizetni.

INDOKOLÁS:

I.

Toroczkai László vádlottal szemben a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség B. VI-VII.

7272/299/16-1. számú vádiratában a Btk. 174/C. §-ának (l) bekezdésére figyelemmel a (2) bekezdésbe ütköző egyesülési, gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése előkészületének vétsége miatt emelt vádat.

II.

Toroczkai László gimnáziumban érettségizett, valamint kommunikáció szakon szerzett további képesítést. Jelenleg a Csongrád Megyei Közgyűlés tagja, havi nettó jövedelme 80.000,- Ft. Ezen túl a lapkiadással és más szolgáltató tevékenységgel foglalkozó Balkán Bt. (Szeged, Hétvezér u. 54.) kültagja és ügyintézője, de ebből jövedelme nem származik. Családi állapota nős, felesége Toroczkai Mihaela, aki a Balkán Bt. ügyvezetője és beltagja, havi nettó jövedelme átlagosan kb. 100.000,- Ft. A vádlott saját háztartásában gondoskodik egy kiskorú gyermekéről. Vagyontalan. Tartozása a 2006. októberi TV ostrom kapcsán áll fenn, de ennek összegszerűsége még nem ismert. Betegsége nincs. Büntetlen előéletű.

Toroczkai László vádlott 2009 augusztusában „Ismét szükség lesz a puskaporra” címmel az alább idézett cikket írta, melyet 2009. augusztus 28. napján 16:35 órakor a www.kuruc.info internetes oldal a http:/lkuruc.info/p/6/45812 hivatkozás alatt az extrák között tett közzé:

„Újra erőt kell mutatnunk, mert egyre pofátlanabbak a magyarellenes sötét erők. Sólyom László­ hangsúlyozottan - köztársasági elnökkel az utóbbi időben rendszeresen felmossák a padlót a szomszédos országokban, s most megtörtént az Európában példátlan eset: kitiltották a másik EU­ tag, Szlovákia területéről. A magyarországi helytartók oly' sokáig tűrték némán a magyar hazafiak meghurcolását, hogy most már rajtuk is csattant az ostor.

Elég, ha csak a saját példámat említem: 2004..ben a szerbek, 2005-ben a románok, 2006-ban a szlovákok tiltottak ki az elszakított területeinkről törvénytelenül, de a magyarországi diplomácia néma maradt, sőt oda vetett az ellenség lába elé minket koncként, így egyre brutálisabban bánnak el velünk a gúnyhatárokon túl. A cinkos némaság, az ellenállás hiánya miatt vérszemet kapott a súlyosan frusztrált kisantant. A „magyar” diplomácia egye meg, amit főzött.

A budapesti kormány persze ezúttal sem tesz semmit, nem tiltja ki a kisantant kormánytagokat, politikusokat csonka-Magyarországról (amelye11 rendszeresen átutaznak ezek a magyarfóbiások), nem tart hadgyakorlatot a gúnyhatárok mentén, nem szorongatja meg a szlovák, román, szerb soviniszták itteni barátait, hanem jó rabszolgaként a globális gazdáiktól várják a segítséget. Holott azok már számtalanszor bebizonyították, hogy a magyarság számukra semmit sem jelent, akár zavartalanul ki is lehet irtani minket, ők csak a cigányokat, zsidókat, illetve buzikat és más deviánsokat ért sérelmek miatt szoktak megmozdulni. Így történt ez most is. Eszük ágában sincs beavatkozni „Szlovákia-Magyarország” konfliktusába, ám a buzifelvonulás érdekében súlyosan beavatkoznak a magyarországi folyamatokba, semmibe véve hazánk szuverenitását.

Azt már korábban is tudtuk, hogy a világ megszállt részein végigvonagló úgynevezett „melegfelvonulásokat” egy nemzetközi hálózat szervezi, a globális oligarchia pedig idén már leplezetlenül ott van a szervezők között. A cionista bankközponttá süllyesztett, degenerálódott Nagy-Britannia és a kábítószerködbe burkolózott Hollandia nagykövetségeinek támogatásával rendezik meg az idei egy hetes buziparádét, amelynek biztosítására egész Nyugat-Európából készülődnek a liberális jogvédők és buzitestőrök. A hazai helytartók immáron nem is burkoltan szolgálják ki őket, a rendőrség, amely sem a Magyar Gárdának, sem a Hess-emlékmenetre, sem a hatvannégy vármegyéseknek nem engedélyezett semmiféle vonulást az Andrássy úton, most nem csak azt, de még a környező utcákat is lezárja a buziparádé kedvéért. A közlekedés akadályoztatása, mely indokra a nemzetiekkel szemben mindig törvénytelenül hivatkozik az ÁVH, most nem számít.

Azt is világosan látnunk kell, hogy ez az esemény nem a buzikról szól, ők azt csinálhatnak a négy fal között, amit akarnak, az ítélkezés nem a mi dolgunk. Ez a globális hatalom által erőltetett, agresszív deviáns rendezvény azonban a nemzet létére tör. Nem véletlen, hogy az idei egy hetes rendezvénysorozatba zsidó-, cigány- és antifasiszta liberális „Jogvédők” is bekapcsolódnak. Ez nyílt provokáció, melyet, ha némán tűrünk, újabb, durvább megalázások következnek, míg meg nem tör a nemzet gerince.

Tavaly dicsőségesen helyt állt a magyar ellenállás, nem véletlen, hogy október 23-án Roberto Fiore az olasz nemzetiek emblematikus alakja beszédében dicsérte meg emiatt az egész Európa számára példamutatónak nevezett magyar ellenállást. Tavaly még Budaházy Gyurival közösen írtuk a mozgósító felhívást, ezt idén - Gyuri bebörtönzése miatt - egyedül kell megtennem, de az ő messzemenő egyetértésével. Ismét elő kell vennünk a harcosabb énünket, és csattanós választ kell adnunk a nemzetellenes provokációra. Az egy hetes parádé szombati napján rendkívül nehéz lesz az idegenek közelébe jutni, hiszen dobótávolságon kívül lesznek, s egy hadsereg fogja őket védeni. De azért ott kell lennünk szeptember 5-én Budapesteni Tavalyhoz hasonlóan ez ügyben egyeztettünk a nemzeti ellenállás mozgalmi és politikai szárnyával is, ahogy a szurkolókkal is.

A deviáns fesztivál szervezői nem titkoltan az idei londoni felvonulásukhoz hasonlóan arról álmodoznak, hogy a „meleg büszkeség napja” előbb-utóbb hazánkban is gyakorlatilag állami ünnepséggé minősül. Mi azonban ragaszkodunk a tradicionális történelmi eseményekhez, ezért nem nézzük ölbetett kézzel a globális sötét erők törekvését. A sátáni fesztivál megnyitója augusztus 30-án 18 órakor lesz a Művész moziban. Ettől az időponttól kezdve egészen a szeptember 5-i felvonulásig folyamatosak lesznek a programok (részletek itt: www.budapestpride.hu/program). Különösen érdekes, hogy a felsorolásban többek között szerepel a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége antifasiszta demonstrációja, amelyre szeptember l-én 17 órától a Deák téren kerül sor.

Ne hagyjuk, hogy erőszakos, provokatív tüntetésből- mint Londonban- ellenállás híján karneváli hangulatú állami ünnepséggé váljon ez a társadalomromboló esemény. Legalább 21 helyszínen és időpontban csaphatunk le rájuk, különösen ajánlott a környéken elcsípni a fesztivál felelőseit, érveink ütköztetésére. Szeptember 5-én pedig találkozzunk Budapesten az Andrássy út és az Erzsébet tér környékén, ahová érkeznek a Felvonulási térről a magyarellenes provokálók.

Szabadság! Halál az izraeli vízágyúkra!

Toroczkai László”

A vádlott e cikkben arra hívta fel az internetes oldal olvasóit, hogy a 2009. augusztus 30. és 2009. szeptember 5. napja közötti, Budapest Pride elnevezésű rendezvénysorozat programjain, ezen belül pedig a 2009. szeptember 5. napján a Budapest, VI. kerületi Andrássy úton tartandó „Meleg Méltóság Menet” elnevezésű felvonuláson a résztvevőket gyülekezési joguk gyakorlásában- az egy évvel korábbi rendezvényen történt erőszakos rendbontásokhoz, atrocitásokhoz hasonlóan - erőszakkal akadályozzák.

III.

A bíróság a tényállást a vádlott vallomása, a Szivárvány Misszió Alapítvány feljelentése, Budapest Rendőrfőkapitányának 2008. július 9. napján kelt jelentése, az Összefognak a nemzeti radikálisak c. cikk tartalma, a kuruc.info internetes oldalon „Ismét szükség lesz a puskaporra” címmel megjelent cikk tartalma, az erkölcsi bizonyítvány, valamint a tárgyalás anyagává tett egyéb okirati bizonyítékok alapján állapította meg.

Toroczkai László vádlott az eljárás során mindvégig elismerte azt a tényt, hogy a kuruc.info internetes oldalon „Ismét szükség lesz a puskaporra” címmel megjelent írás tőle származik, azt megjelentetés céljából ő küldte meg az internetes oldalnak, azt azonban következetesen tagadta.

hogy az írás megjelentetésével bűncselekményt követett volna el. Védekezése során előadta, hogy az adott cikkel az általa társadalom- és családellenesnek gondolt rendezvénysorozat és felvonulás elleni fellépés volt a célja, amelynek módja demonstrációk, tiltakozások szervezése, tömegek megmozdítása, utcára vitele („meg kell mozdulnunk, nem a lakásban lapítanunk”), illetve „kereplővel kiabálni kell”, megakadályozni, hogy a rendezvényen karneváli hangulat legyen, továbbá ütköztetniük kell az érveiket a szervezőkkel. A vádlott tagadta azt, hogy erőszakos fellépésre buzdította volna a cikk olvasóit, illetőleg vitatta, hogy írása felhívás lett volna.

A vád tárgyává tett írás egyes elemeit illetően Toroczkai László az alábbiakat fejtette ki:

A cikk címét („Ismét szükség lesz a puskaporra”) retorikai elemnek, figyelemfelkeltésnek szánta, amit nem lehet szó szerint értelmezni.

Az „újra erőt kell mutatnunk” szövegrészlet a konkrét esetben annyit jelent, hogy tömeget kell megmozdítani, utcára vinni.

„...dobótávolságon kívül lesznek, s egy hadsereg fogja őket védeni.”: nem arra gondolt, hogy meg kéne dobálni a felvonulókat, mert akkor azt írta volna le, hogy „meg kéne dobálni a felvonulókat”.

„Legalább 21 helyszínen és időpontban csaphatunk le rájuk”: itt a karneváli hangulat megakadályozásáról van szó, azaz ki kell menni az utcára, kereplővel kiabálni kell, ill. „vannak olyan formák, amivel meg lehet akadályozni, hogy karneváli hangulat legyen”. „Ajánlott a környéken elcsípni a fesztivál felelőseit, érveink ütköztetésére”: itt az érvek verbális ütköztetésére gondolt.

A vádlott azzal kapcsolatban, hogy tisztában volt-e az előző évi erőszakos eseményekkel írása

megfogalmazásakor, részben kitérő választ adott: azt elismerte, hogy emlékszik az egy évvel korábbi nagyon heves, erőszakos tiltakozásokra, de azt csak feltételezte, hogy a cikk írásakor is tisztában volt ezzel.

A bíróság álláspontja szerint azt semmiképpen sem lehet vitatni, hogy az adott írás konkrét felhívást valósít meg, hiszen ebből a szempontból egészen egyértelműek a megfogalmazások: „De azért ott kell lennünk szeptember 5-én Budapesten!”; illetve „Szeptember 5-én pedig találkozzunk Budapesten az Andrássy út és az Erzsébet tér környékén, ahová érkeznek a Felvonulási térről a magyarellenes provokálók.”. A vádlott egy helyütt maga is így minősíti saját írását: „Tavaly még Budaházy Gyurival közösen írtuk a mozgósító felhívást, az idén egyedül kell megtennem.”.

A szöveg értelmezése kapcsán ugyanakkor bővebb magyarázatot kíván az, hogy a szerző a felvonulókkal szembeni erőszakos fellépésre, a gyülekezési jog gyakorlásának erőszakkal történő akadályozására ösztönöz-e. Itt kell megjegyezni, hogy a bűncselekmény megvalósulásának szempontjából irreleváns, hogy a vádlott globális erők által irányított magyarellenes felvonulásnak véli a Meleg Méltóság Menetét, az ugyanis szintén nem lehet vitás, hogy az arra illetékes hatóság által engedélyezett, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényről van szó.

A bíróság kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy a vádlott felhívásában visszautalt az egy évvel korábbi rendezvényre, amelyen viszont erőszakos rendbontások, atrocitások történtek. Annak ellenére, hogy a vádlott csupán feltételezte, hogy ezzel írása megfogalmazásakor is tisztában volt, a bíróság számára világos, hogy ez a feltételezés a valóságot tükrözi, hiszen a tárgyaláson is emlékezett „nagyon heves, erőszakos tiltakozásokra”, illetőleg a vádlott maga rögzíti cikkében, hogy egy évvel korábban közösen írta a mozgósító felhívást Budaházy Györggyel, majd rögtön ezután úgy fogalmaz, hogy „ismét elő kell vennünk a harcosabb énünket”. Kiemelt jelentősége van annak is, hogy egy felhívást nem lehet kizárólag a felhívó személy szemszögéből értelmezni, hanem azt a célközönség várható értelmezése szempontjából is vizsgálni kell. Nem lehet kétséges, hogy jelen esetben ez a célközönség az egy évvel korábban már erőszakosan fellépő személyekből áll, hozzájuk intézte felhívását a vádlott.

A fentiek alapján azok a személyek, akik már egy évvel korábban is erőszakkal akadályozták gyülekezési joguk gyakorlásában az akkori rendezvény résztvevőit, a vádlott 2009-es felhívását nem értelmezhették másképp, mint hogy ezúttal is hasonló módon kell fellépniük, mindezzel pedig a vádlottnak tisztában kellett lennie, még akkor is, ha az erőszakra történő felhívás a szavakat, mondatokat nyelvtanilag, önmagukban elemezve nem teljesen egyértelmű. Másképpen: a felhívást társadalmi kontextusba kell helyezni, és akkor válik egyértelművé, hogy a harcos megfogalmazások („ismét szükség lesz a puskaporra”, „újra erőt kell mutatnunk”, „ismét elő kell vennünk a harcosabb énünket”, „csattanós választ kell adnunk”, „nem nézzük ölbtett kézzel”, „legalább 21 helyszínen és időpontban csaphatunk le rájuk”, stb.) a vádlott által is tudottan - az egy évvel korábbi események tükrében - kizárólag olyan értelmet nyerhetnek a célközönségben, hogy a felvonulókat erőszakkal - vagy azzal is - meg kell akadályozni gyülekezési joguk békés gyakorlásában. Megint másképpen: a vádlott nem gondolhatta azt, hogy a korábbi években már számos alkalommal erőszakosan fellépő „nemzeti radikálisok” harcos megfogalmazású mozgósító felhívása hatására ezúttal pusztán beszélgetni fognak a felvonulókkal.

Hangsúlyozni kell, hogy a bíróság nem kizárólag a megfogalmazások nyelvtani értelme alapján hozta marasztaló határozatát, hanem az ismert társadalmi kontextus, az egy évvel korábbi események, az azokra történő visszautalások és a, megfogalmazás módja együttesen eredményezték azt, hogy a szövegnek más értelmet, mint erőszakos fellépésre történő buzdítást, nem lehetett tulajdonítani.

IV.

A fentiek szerint rögzített tényállás alapján a bíróság bűnösnek mondta ki Toroczkai László vádlottat a Btk. 174/C. §-ának (l) bekezdésében meghatározott, és a (2) bekezdés szerint minősülő gyülekezési szabadság megsértése előkészületének vétségében.

V.

A bíróság a Btk. 83. §-a alapján a büntetést - céljának szem előtt tartásával - a törvényi keretek között úgy szabta ki, hogy az igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.

A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott ténybeli beismerését (enélkül legalábbis rendkívül nehézzé vált volna annak bizonyítása, hogy a felhívás tőle származik), büntetlen előéletét, és azt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Ezzel szemben súlyosító körülmény volt, hogy a köznyugalmat súlyosan megzavaró erőszakos fellépésre hívta fel célközönségét.

Az enyhítő körülmények túlsúlya, valamint a megállapított bűncselekmény relatíve csekély tárgyi súlya (a Btk. az elkövetés idején egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel rendelte büntetni az adott bűncselekményt, amely az egyik legalacsonyabb törvényi fenyegetettség az összes bűncselekményt tekintve) folytán a bíróság a büntetlen előéletű vádlottal szemben elegendőnek látta intézkedés alkalmazását, és a Btk. 72. §-ának (l) és (5) bekezdése alapján 2 évre próbára bocsátotta.

A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be. 338. §-ának (l) bekezdésén alapszik. (Mivel a szakértői költség a vádlott által elkövetett bűncselekmény nyomozása során - az illetékesség megállapítása körében- okszerűen merült fel, azt a vádlottnak kell viselnie.)

Budapest, 2011. évi március hó 22. napján

dr. Keviczki István s. k.,
bíró

Témák