2019 legjobb LMBTQI könyvei
Karácsonyhoz közeledve, összeállítottunk egy válogatást 2019 legjobb, magyar nyelven megjelent LMBTQI könyveiből. A felsorolás persze szubjektív, de szerintünk mindenki találhat rajta számára érdekes irodalmi művet magyar vagy külföldi szerzőtől, a végén pedig néhány nemrég megjelent tényirodalmi kötetet is ajánlunk. Jó tallózást, és reméljük, ötleteket is nyertek a karácsonyi ajándékozáshoz!
Világirodalom
Andrew Sean Greer: Arthur Less
Álomgyár, Budapest, 2019
Kezdjük a listát Andrew Sean Greer szatirikus regényével, az Arthur Lesszel, amely az Észak-kaliforniai Könyvdíjtól a Lambda Irodalmi Díj finalista címén keresztül a 2018-as Pulitzer-díjig több elismerést is szerzett világszerte. A regény középpontjában a romantikus szerelem, az azonos nemű kapcsolatok, az öregedés és az utazás témái állnak. A történet főhőse, Arthur Less egykor egy másik elismert író, Robert Brownburn élettársa volt (miután elszerette őt a feleségétől), később pedig neki is megjelent egy sikerkönyve. Már régóta nincsenek együtt, és sajnos az utóbbi években nem tudott előrukkolni újabb könyvsikerrel. Ráadásul barátja, Freddy is szakít vele, ugyanis beleszeretett másba. Aztán Arthur esküvői meghívót kap az exétől. Nem mondhat igent a meghívásra, így úgy dönt: világkörüli útra megy – elfogadja az évek alatt felgyűlt meghívásokat barátaitól, egyetemi kurzusok szervezőitől, és nem mellékesen egy irodalmi díj átadására is hivatalos. De vajon mi vár rá New Yorkban, Mexikóvárosban, Párizsban, Marokkóban vagy éppen Indiában? Rátalálhat még a szerelem? És vajon a várva várt új regénysiker is megszületik?
Libri, Budapest, 2019
Amy Bloom regénye egy sokáig nem is igazán ismert szerelem történetét dolgozza fel. A páros egyik tagja a harmincas évek elején az egyik legismertebb amerikai újságírónő volt. Lorena Hickok, az Associated Press munkatársa a Lindbergh bébi elrablása ügyében írt cikkeivel vált igazán ismertté, és 1932 őszén azt az elsőre unalmas feladatot kapta, hogy írjon Eleanor Rooseveltről, a Demokrata Párt elnökjelöltének feleségéről. Arra azonban nem számított, hogy milyen hamar megtalálják egymással a közös hangot. Lorena heteken keresztül követte az elnökjelölt-feleséget a különböző kampányeseményekre, és szép lassan egymásba szerettek. Amikor aztán Franklin Delano Rooseveltet a választási győzelem után beiktatták elnöknek, már szeretők voltak, sőt „Hick” 1933-ban be is költözött a Fehér Házba. Kapcsolatuk a harmincas évek végéig tartott, de később is jó barátok maradtak. Viszonyuk fontos dokumentuma az a több mint kétezer levél, melyet csak jóval haláluk után, 1978-ban találtak meg. A regény is bőven tallóz a fennmaradt levelekből, de persze az irói fantáziával is kiegészíti a két nő szerelmének történetét.
Athenaeum, Budapest, 2019
Végre 2019 őszén megjelent André Aciman Szólíts a neveden című, meg is filmesített sikerkönyvének várva várt folytatása, melynek kapcsán a szerző a Margó Fesztiválon is részt vett egy beszélgetésen. A történet évtizedekkel az előzmény után játszódik, és három cselekményszálból áll össze egy regénnyé. Egyrészt Elio amerikai édesapját, Samuelt ismerhetjük meg jobban, aki a történet elején vonattal utazik Rómába. Egy felolvasásra igyekszik, és nem mellékesen találkozni szándékozik a fiával is. Az idős professzor a vonaton ismerkedik meg egy szépséges fiatal nővel, Mirandával, és amikor Elio lemondja az aznapi találkozásukat, Samuel elfogadja a meghívást, hogy ebédeljen együtt a lánnyal és az apjával… Elio, aki időközben sikeres zongorista lett, Párizsba készül. Bár szakmailag sikeres, a szerelmi élete nem igazán boldog. Aztán az egyik koncertje után találkozik a zenerajongó Michellel. Teljes köztük az összhang, ám Elio gondolatban egyre többször tér vissza hajdani olaszországi élményeihez… Időközben Oliver egyetemi katedrát kapott Amerikában, és családos ember lett. Első látásra az ő élete is stimmel, ám neki is hiányzik valami a boldogsághoz. Talán Elio?…
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
A francia szerző transz témájú regénye egyértelműen listánkra kívánkozik. A történet főhőse, Laurent Duthillac élete egy külső szemlélő számára makulátlannak tűnik. A gimnázium óta együtt van Solange-zsal, a feleségével, és két gyermekük is született: Thomas és a három évvel fiatalabb Claire. Laurent-nak azonban van egy nagy titka. Valójában nem érzi jól magát a testében. Már gyerekkorában felvette anyja ruháit és cipőit, amit annak idején az anyja csak kísérletezgetésnek fogott fel. De Laurent hiába próbál mintaszerű fiú, majd férj és apa maradni, egyre inkább úgy érzi, képtelen így folytatni az életét. Titokban kezd beöltözni, majd megismer egy transz közösséget, eljár a Zanzi-Bárba, ahol barátokat és támogatókat szerez. Aztán egyik nap a titok kiderül: a felesége megtalálja a véletlenül elhagyott hajtűt és egy szálat a szőke parókából. Solange azt hiszi, a férje megcsalja őt. Arra azonban nem számít, amit Laurent közöl vele. Innen azonban már nincs visszaút. De vajon hogyan reagál a feleség, a gyerekek, majd a külvilág az egészre? Miként halad Laurent/Lauren az önelfogadás és -megvalósítás útján?
Emily M. Danforth: Cameron Post rossz nevelése
Athenaeum, Budapest, 2019
Amikor a tizenéves Cameron Post szülei autóbalesetben váratlanul meghalnak, a lány első, sokkoló reakciója a megkönnyebbülés. Az suhan át az agyán, hogy hála az égnek sosem fogják megtudni, mit tett pár órával korábban: a legjobb barátnőjével csókolózott a szénapadláson. Cam a szülei halálát követően a mélyen vallásos nagynénjéhez és jó szándékú, de reménytelenül régimódi nagyanyjához költözik. Tudja, hogy attól kezdve egészen más lesz az élete. A Montana állambeli Miles Cityben a túlélés két legfőbb alapszabálya: olvadj be, és hagyj békén másokat! Cam mindkettő tökéletes szakértője lesz – de az érzéseit és vágyait nem tudja magában elfojtani. Egy napon a kisvárosba költözik Coley Taylor, a gyönyörű és hibátlan cowgirl, aki az iskola legmenőbb srácának a barátnője. Coley és Cam között váratlan, intenzív barátság alakul ki, amely, úgy tűnik, akár több is lehet, mint barátság… De amikor ez már-már reális lehetőséggé válik, Cameront hideg zuhanyként éri a felismerés: csúnyán elárulták. Nagynénje drasztikus lépésre szánja el magát annak érdekében, hogy „helyrehozza” az unokahúgát – az Isteni Ígéret Keresztény Iskola és Gyógyítóközpont bentlakásos nevelőprogramjába küldi őt. A Cameron Post rossz nevelése egy felejthetetlen regény önmagunk felfedezéséről és arról, hogy találjuk meg a bátorságot ahhoz, hogy a saját szabályaink szerint éljük az életünket. A regényből Chloë Grace Moretz főszereplésével Sundance-nagydíjas film is készült.
Európa, Budapest, 2019
Az autókereskedőből lett baptista lelkész fia, Garrard Conley tizenkilenc éves korában kénytelen volt egy, az egész életét megváltoztató döntést hozni a szülei előtt. Vagy beleegyezik, hogy részt vesz egy egyház által támogatott terápiás programban, amely „kigyógyítja” a homoszexualitásból, vagy pedig elveszíti mindenét, a családját, a barátait és az Istent, akihez eddig minden nap imádkozott. A Love in Action intézményesített programja és a Biblia segítségével heteroszexuálisként, a bűnös késztetésektől megtisztulva és istenhitében erősebben kellett volna felemelkednie. Garrard azonban a borzalmas és brutális módszerek ellenére végül azt az erőt találta meg, amely a valódi énje felfedezéséhez, valamint a megbocsátáshoz és kitöréshez vezette. Az eltemetett múlt és az árnyékban töltött évek súlyával szembesülve Garrard nyomon követi a család, a hit és a közösség összetett viszonyait. Az Eltörölt fiú gyönyörű, őszinte és megható emlékirat a szeretetről, a megértésről. A mindent legyőző szeretet testamentuma. A könyvből az Oscar-díjas Nicole Kidman és Russell Crowe, valamint az Oscar-díjra jelölt Lucas Hedges főszereplésével Joel Edgerton készített filmet.
Benjamin Chloe: A halhatatlanok
Maxim, Szeged, 2019
Vajon milyen hatással lenne az életünkre, ha előre tudnánk, mikor halunk meg? Így hangzik a klasszikus sci-fibe illő alapgondolat, amely Chloe Benjamin egyáltalán nem tudományos-fantasztikus regényének kulcsmomentuma. A halhatatlanok négy testvér története. A mű elején 1969 forró nyarán járunk, New Yorkban, abban a hónapban, amikor éppen zajlik a Woodstock Fesztivál, a vietnami háború elleni tüntetések, na meg a Stonewall-lázadás. A Gold testvéreket: a tizenhároméves Varyát, a tizennégyesztendős Danielt, a kilencéves Klarát és a hétesztendős Simont ezek az események azonban egyáltalán nem érdeklik. Viszont felbukkan New Yorkban egy titokzatos nő, aki azt állítja magáról, bárkinek képes megjósolni a halála napját. A gyerekeket izgatja a gondolat, így el is mennek hozzá, és az ott hallottak egész életükre döntő hatást gyakorolnak. Rögtön az első fejezetből ismerhetjük meg jobban a legkisebb testvért, a meleg Simont, a család szeme fényét, aki tizennyolc esztendősen egyik nővérével az ország túlsó végébe, San Franciscóba szökik. A melegek paradicsomában keresi a szerelmet, míg aztán nemsokára le nem csap első áldozataira az AIDS…
Christina Lauren: Autoboyography – Egy fiús könyv
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
A nem sokkal karácsony előtt megjelent amerikai regény főhőse, Tanner Scott családjával Kaliforniából Utah államba költözik. A biszexuális kamasz nehezen illeszkedik be új környezetébe. Utolsó éve van a középiskolán, és az egyetemre készül. Legjobb barátja, Autumn azonban felveti, hogy jelentkezzen a Provo High nagy presztízsű kreatív írás szemináriumára (ahol nem mellékesen nagy jutalom is jár annak, aki egy félév alatt képes összerakni egy saját könyvet). Tanner be is nevez, ám szép lassan rájön, hogy nem is annyira könnyű négy hónap alatt megírni egy regényt. Mindeközben pedig felfigyel Sebastian testvérre, a mormon csodagyerekre, aki az osztályt tanítja. S egy hónap sem kell ahhoz, hogy fülig belé is szeressen... Az Autoboyography azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, hiszen alig találkozni az irodalomban vállaltan biszexuális karakterrel.
William Sutcliffe: Egy hét, hogy boldog légy
Libri, Budapest, 2019
Három édesanya és gyermekei a főszereplői William Sutcliffe regényének. Carol, Helen és Gillian immár a hatvanas éveikben járnak. Annak idején még együtt sétáltatták gyermekeiket: Matt-et, Paul-t és Daniel-t, és barátságuk később is megmaradt. A fiúk a történet idejére már meglett férfiak, harmincas éveik közepén járnak, ám mind szinglik. Aztán egy napon mindhárom anyuka elhatározza, hogy egy-egy hétre meglátogatják a fiúkat, hogy helyre billentsék gyermekekük magánéletét. Ez azonban nem is annyira egyszerű, mint ahogy azt gondolták. Egyikük, Helen például ekkor tudja meg, hogy a fia, Paul nem is egyedül él, hanem meleg és egy férfivel osztja meg az ágyát. Később azonban kiderül, hogy Paulnak van egy kislánya is, és az anyja rábeszéli, hogy végre keresse föl a gyermekét. Közben pedig a többi anyuka és a fiúk élete is alakul…
Magyar irodalom
Kalligram, Budapest, 2019
Esze Dóra regényének főhőse és egyben narrátora a mozgássérült Jan, aki tizenegy éves korában szenvedett autóbalesetet. A szülei meghaltak a tragédiában, ő maga pedig súlyosan megsérült. Nemrég pedig rájött, hogy a saját neméhez vonzódik, hogy meleg. A történet Shakespeare klasszikus darabjának (Hamlet) színhelyén, Helsingör partján játszódik, ahol Jan egy helyi szálloda, a Hotel Elsinore recepciósa. A szállodában elismerik a munkáját, s jó a kapcsolata nővérével, Philippával is, aki annak idején nem sérült meg a balesetben. A nővér aztán megismerkedik Stellannal, majd össze is házasodnak, s innentől kezdve a testvérpár élete megváltozik. Jan sógora sok-sok történetet oszt meg vele azzal a börtönnel kapcsolatban, ahol szociális munkásként dolgozik, és mindez alaposan felcsigázza Jan képzeletét. Miközben Jan írni kezd, a szállodában is nagy változások történnek, miután az ügyvezető igazgató, Hamlet helyét Claudius veszi át. Hamarosan megjelenik Claudius hű csatlósa, Polonius és Osrick is, s az addig virágzó szálloda hanyatlani kezd. Jan azonban mindezek ellenére a szállodában marad… Gyakran központozás nélküli, épp ezért kicsit nehezen olvasható regény.
Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt
Magvető, Budapest, 2019
A nyelvész, műfordító és költő Nádasdy Ádám idei Ünnepi Könyvhétre megjelent verseskötete. Ahogy az ajánló sorokban olvashatjuk: „Nádasdy Ádám versei úgy szólnak hozzánk, ahogy a barátainkkal beszélgetünk: amikor váratlanul elmondanak valami bizalmasat, és mi tudjuk, hogy most a legtöbb, amit tehetünk, ha meghallgatjuk őket. Csakhogy Nádasdy verseinek olvasásával nem is a szövegekkel, de magunkkal vagyunk figyelmesek: ha odafigyelünk rájuk, magunkról tudhatunk meg valami bizalmasat”. Több versben is feltűnik, mint téma a melegség, így például az Esterházy Péter emlékének ajánlott kötetzáró írás, a szerző párjáról szóló Az igazi Márk-változat.
Scolar, Budapest, 2019
„Aki érzékeny, annak van félnivalója. Aki gazdag, annak van vesztenivalója. Olty Péter érzékeny és gazdag költő: tudja, milyen törékeny a nyugalom, milyen hártyavékony a biztonság fala ott, ahol a barátság több, mint egyszerű vonzalom. Versei rézkarc-szerű pontossággal írnak le szokatlan helyzeteket, rejtegetett vagy nagyon is nyilvánvaló érzelmeket. Heteró közegben él (ahogy minden meleg), így meg kell alkudnia a kisebbségi léttel. Cserébe sok olyasmit meglát, amit más nem: még azt is, ha valahol messze feldereng a boldogság. De azt nem is szabad elérni: „…magam vagyok lakat magam körül, szoros faketrecem magam csináltatom” – írja. Olty gondolkodik és gondolkodtat, a versek tárgya lehet a mitológia éppúgy, mint egy matrózzal töltött éjszaka; formája lehet a hexameter éppúgy, mint a rímes alakzat. Sűrű, fontos költészet.” – Ezt írja Olty Péter első verses kötetéről a pályatárs Nádasdy Ádám.
Prae, Budapest, 2019
Egy nem mindennapi történetet dolgoz fel Lesi Zoltán verskönyve, a Magasugrás. Vélhetően kevesen tudják, hogy az 1936. évi berlini olimpián zsidó származása miatt nem indulhatott Gretel Bergmann, helyette Dora Ratjen állt a rajtvonalhoz (erről a témáról szólt egyébként a Berlin 36 című játékfilm is). Utóbbi sportolóról viszont később kiderült, hogy biológiai szempontból nem lehetett nőként azonosítani. A német hatóságok, miután az eset egy vonatutazás után kiderült, férfinak nyilvánították, ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meg is fosztotta őt rekordjaitól és elnyert érmeitől (Dora Ratjen pontos nemi hovatartozása egyébként ma is viták tárgya, a legtöbb kutató interszexuálisnak gondolja). A kötet tehát kettejük összefonódó történetét mutatja be, egyrészt Lesi Zoltán versei formájában, másrészt a szövegbe illesztett újságkivágások, archív fotók révén. Igazi kuriózum a kötet – a költészet kedvelőinek ugyanannyira ajánlható, mint akik érdeklődnek az LMBT kultúrtörténet iránt.
Ab Ovo, Budapest, 2019
A főleg az ötvenes-hatvanas évek politikatörténetével, valamint a demokratikus átmenet, a rendszerváltás történetével foglalkozó történész, Ripp Zoltán első regényének főhőse a napjainkban hatvanadik életévéhez közeledő Andresz Gordon. A középiskolai tanárt a válása után nem sokkal látogatja meg a lánya, az egyetemista Zsófi, aki elmeséli neki, hogy beleszeretett egy Dávid nevű fiúba. Amikor azonban Dávid bemutatta őt az édesanyjának, ő nagyon hűvösen fogadta Zsófit. „A maga apját, Andresz Gordont jól ismertem valaha rég. A nagyapját, Andresz Dezsőt inkább csak gyűlölni volt szerencsém” – fogalmaz a nő, és Zsófi értetlenül áll a történtek előtt. Apjától vár magyarázatot az egészre, és a férfi végül elmeséli neki az Andresz és a Barcza családok kapcsolatának történetét. Kiderül, hogy az ún. előfelvételis katonai szolgálata idején ismerte meg későbbi barátját, Barcza Adriánt, ezt a rendkívül művelt, szelíd fiatalembert. Később aztán ő mutatta be Gordont a lánytestvérének, Dávid édesanyjának is. Arra is fény derül, hogy Adrián a fiúk iránt vonzódott, és bár ezt igyekezett titkolni, kiderült a dolog. Miután Gordon apja is megtudta az információt, Andresz Dezső megtiltotta a fiának, hogy Adriánnal barátkozzon, sőt összeköttetései révén elérte, hogy Adriánt a titkosrendőrség melegségére való tekintettel beszervezze besúgónak. A megszégyenített fiatal férfi aztán végül öngyilkos lett...
Völgyi Anna: Vigyázhatnál a szádra, Laurám!
Atlanticpress, Budapest, 2019
Völgyi Anna debütáló regényének központi alakja Laura, aki szerelmével, Andrással Bristolba megy, hogy sok más magyarhoz hasonlóan ott próbáljon szerencsét. Laura – egyetemi végzettséggel – egy étteremben mosogat, majd egyszer csak elege lesz az egészből, és szerelmét hátrahagyva hazatér Budapestre. Elkezdi az állásinterjúkat, egyebek mellett egy kórházba is jelentkezik, ahol végül Füzesi Sára orvos fel is veszi őt egy kutatólaboratóriumba. Tetszik neki a munkahely, jó a kapcsolata a kollégákkal, s főleg pont Sárával találja meg a közös hangot. Hamarosan az is kiderül, hogy Sára szerelmes Laurába, ezért sem fogadja pozitívan másik kollégájuk, Tamás közeledését. Amikor azonban Sára megvallja érzéseit Laurának, ő igyekszik kerülni barátnőjét. Sára szenved a viszonzatlan szerelemtől, és még pszichológushoz is fordul, hogy megpróbálja elfelejteni Laurát. Az azonban nem megy…
Rácz-Stefán Tibor: Pokolba a jópasikkal!
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
Hunor igazi álmodozó. Egyetemre készülés helyett inkább szakácsnak tanulna, és a saját útját járná, ha túlféltő anyja és bátyja végre elengednék. Viszont másra is vágyik: bátyja legjobb barátjára, a pokolian jóképű Gergőre, akibe már évek óta szerelmes. Gergő kedves, vicces és figyelmes is, az a típusú srác, akivel minden tökéletes lehetne, ha nem vágyódna el annyira Magyarországról… Ahogy beköszönt a forró nyár és az érzelmek is túlhevülnek, Hunor döntéshelyzetbe kerül: menjen, vagy maradjon? Budapesten tartaná a családja és a főnöke, a morcos, de segítőkész Michelin-díjas séf, akitől sokat tanulhat. London mellett is szólnak érvek, ezek közül a legerősebb a szerelem és az új kalandok ígérete. Bármikor újrakezdheted az életed? Hunor egyre jobban hinni akar ebben, csak azt nem tudja, hogy Budapesten vagy Londonban találhat rá a boldogságra…
Szivárványálom, Kecskemét, 2019
Beni élete a magyar tinik álma: jóképű, vagány, körberajongott sorozatsztár. Titokban azonban a saját neméhez vonzódik, és a sorozat vezető operatőrével jár. Marcellnak meg is felel a titkolózás, amúgy sem fűz nagy reményeket a kapcsolathoz, meggyőződése, hogy csak futó kaland Beni számára. A fiúnak viszont kezd elege lenni a bujkálásból és a magánéletét firtató kérdésekből. Egy interjú során tett meggondolatlan kijelentése következtében elinduló lavina pedig mindkettejüket maga alá temeti… A Szivárványálom kiadó egyik legújabb kötete, Erdőss Alex tollából.
Tényirodalom
Matt Richards – Mark Langthorne: Bohém rapszódia : Freddie Mercury élete, halála és öröksége
Könyvmolyképző, Szeged, 2019
Első ízben derül fény mindenre a világ egyik legmegragadóbb rocksztárjával kapcsolatban. A Bohém rapszódia átfogó életrajz erről a nagyszerű emberről, privát fotókkal és interjúkkal. Azok az emberek szólalnak meg, akik Freddie Mercury legközelebbi barátai voltak élete utolsó éveiben. A könyv rengeteg korábban ismeretlen, megdöbbentő tényt közöl az énekesről és életéről, megrendítő részletekkel a szerelem és az önbeteljesítés élethosszig tartó kereséséről, és természetesen arról, hogy az 1980-as évek közepén elkapta a végzetes betegséget. Freddie életének sokkoló történetén keresztül azt is megismerhetjük, hogyan kényszerítette térdre a világot a HIV-fertőzés, amit a „meleg pestis” gúnynévvel illettek. A könyv alapján nemrég négy Oscar-díjas film is készült, Bryan Singer és Dexter Fletcher rendezésében, Rami Malek főszereplésével.
Bookline, Budapest, 2019
Az Infografika sorozat teljesen új megközelítéssel mutatja be a világ legnagyobb gondolkodóit és művészeit. A kötet az ötven legérdekesebb és legfontosabb adatra, gondolatra, jellemzőre és eredményre fókuszál, s ezeket könnyen érthető és látványos infografikákon tárja elénk. Sokan tudják, hogy Frida Kahlo (1907-1954) festőművész Mexikóban született, és gyerekkorában balesetet szenvedett. Arról azonban jóval kevesebben hallottak, hogy 143 ismert műalkotásából 55 önarckép; hogy a Két akt az erdőben című festménye 2016-ban 8 millió dollárért kelt el, s ezzel ez a legmagasabb összegért gazdát cserélő Latin-amerikai műalkotás. Az sem közismert, hogy kétszer is hozzáment a férjéhez, s hogy első önálló kiállítására mentőautóval érkezett. Az Infografika – Kahlo segítségével közérthető és mutatós infografikákon keresztül fedezhetjük fel Frida Kahlo munkásságát és a képzőművész mögött rejlő embert. A kiadvány a festőnő biszexualitását és kapcsolatait is tárgyalja.
Anne Choma: Gentleman Jack - Anne Lister titkos naplója
HVG Könyvek, Budapest, 2019
Végül, de nem utolsósorban következzék a HVG Könyvek kiadásában Anne Choma könyve, amely annak a televíziós sorozatnak az alapján készült, melyet nemrég az HBO nálunk is sugározni kezdett. A széria Anne Lister (1791-1840) kalandos élettörténetét dolgozza fel. Ez a 19. századi Angliában élt nő rövid élete alatt sorra szegte meg kora szigorú társadalmi szabályait. Birtokot tulajdonolt és igazgatott, irányította a bányamunkásokat, üzletemberekkel tárgyalt, folytatott anatómiai tanulmányokat, politizált, beutazta Európát, ám leginkább magánéletével rúgta fel a társadalmi szabályokat. Anne Lister ugyanis a korban egyedülálló módon vállalta fel nőkkel folytatott kapcsolatait, s úgy öltözködött, mint egy férfi (emiatt ragadt rá később a Gentleman Jack gúnynév). Valamint egész felnőtt életében naplót vezetett, mely a maga összességében 7600 oldalt tesz ki, és őszintén ír benne leszbikus kapcsolatairól is (igaz, a leginkább kényes részeket a naplóíró titkosírással jegyezte le, melyet csak nem olyan régen fejtettek meg). A naplók ma az UNESCO Világemlékezeti Listán szerepelnek, s Anne Choma történész volt az, aki elkezdte a naplók átírását, és járult hozzá a televíziós sorozat megszületéséhez is. Jelen kötet, a széria első évadával egybevágva, Anne Lister életének tizennyolc hónapját beszéli el, 1831 novemberétől 1834 márciusáig. A szerző számos naplóbejegyzést is idéz a kötetben, ezáltal egyedülállóan mutatja be azt, hogyan is élhetett egy leszbikus nő a 19. századi Angliában. A kötet további érdekessége, hogy egyesületünk tagja, Béres-Deák Rita fordította magyarra.