Közösségi média és gyűlöletbeszéd: az önszabályozás működik | Háttér Társaság

Közösségi média és gyűlöletbeszéd: az önszabályozás működik

Közösségi média és gyűlöletbeszéd: az önszabályozás működik

A migránsellenes tartalmak után a szexuális irányultságra utaló gyűlöletbeszédet kellett a legtöbbször jelenteniük a civil szervezeteknek. Egyesületünk 2017 óta vesz részt az Európai Bizottság megbízásából a közösségi médiában megjelenő gyűlöletbeszédet monitorozó projektben.

A Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft 2016-ban az Európai Bizottsággal kötött megállapodásban vállalta, hogy segítik a gyűlöletbeszéd-tartalmak terjedésének megállítását Európában. A cégek arra tettek ígéretet, hogy a bejelentések többségét 24 órán belül megvizsgálják, és a jogszabályokba ütköző tartalmakat eltávolítják vagy elérhetetlenné teszik.
Hogy a magatartási szabályzat ne puszta ígéret legyen, az Európai Bizottság megszervezte, hogy ezt a vállalást kisebbségi csoportokat képviselő civil szervezetek ellenőrizzék. A civil szervezetek az eddig négy hathetes monitorozási időszakban vizsgálták azt, hogy a gyűlöletbeszédként bejelentett tartalmakat a cégek valóban eltávolítják-e, és az elbírálás mennyi idő alatt történik meg. A kutatás második, harmadik és negyedik fázisát itthon a Háttér Társaság végezte.

A 2018 novemberétől december közepéig tartó hathetes monitorozási dőszakban 26 tagállam 39 szervezete küldött gyűlöletbeszéd-bejelentéseket a közösségimédia-szolgáltatóknak.
Az összesen 4392 bejelentés csaknem kétharmadát egyszerű felhasználóként, egyharmadát pedig ún. megbízható bejelentőként küldték be a résztvevő civil szervezetek.

A kutatás legfontosabb eredményei:

  • Míg 2016-ban a szolgáltatók csak a bejelentések 40 százalékáról döntöttek a vállalásuk szerinti 24 órán belül, ez az arány mostanra eléri a 89%-ot.
  • A szolgáltatók a bejelentett tartalmaknak összesen 72%-át távolították el; 28% esetében úgy ítélték meg, hogy az adott tartalom nem sérti a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzatukat.
  • A YouTube esetében az eltávolítási arány 85%, a Facebooknál 82%, a Twitternél csupán 44%, a monitorozásba frissen bekerült Instagram esetében 71%.
  • A Facebook szinte kivétel nélkül értesíti döntéséről a bejelentést tevő felhasználókat, a Twitter csupán az esetek 64 százalékábanában, a YouTube pedig csak az esetek 25 százalékában. A videómegosztó ráadásul többnyire csak a megbízható bejelentőként kezelt civil szervezeteknek küld visszajelzést, míg az egyéni bejelentőknek sajnos nem.
  • A legtöbb bejelentés az idegengyűlöletet, “migráns”-ellenességet tükrőző incidensekre vonatkozott (17%), a szexuális irányultság miatti gyűlöletbeszéd-bejelentések (16%) alkotják a második legnagyobb csoportot. Fontos megjegyezni, hogy a kifejezetten nemi identitásra utaló gyűlöletbeszéd-bejelentések további 3,7%-ot tettek ki, ugyanakkor gyakran nehéz a szexuális irányultságra és nemi identitásra vonatkozó utalások között különbséget tenni.

A Bizottság a jövőben is folytatja az IT cégek gyakorlatának monitorozását, a következő fordulóra 2019 tavaszán kerül majd sor.

A projekt során egyesületünk a Facebooknál, a YouTube-nál és a Twitternél is megbízható bejelentővé vált, bejelentéseinket a cégek fokozott figyelemmel kísérik. Ha gyűlöletbeszéddel találkoztál a közösségi oldalakon, és a bejelentésed ellenére a szolgáltató mégsem távolította azt el, értesíts minket róla Jelentsd a homofóbiát! bejelentőfelületünkön.

Gyűlöletbeszéd bejelentése

Témák