Sajtóközlemény: A „beleegyezési korhatárt” egységesítő alkotmánybírósági döntés kapcsán | Háttér Társaság

Sajtóközlemény: A „beleegyezési korhatárt” egységesítő alkotmánybírósági döntés kapcsán

A Háttér—Meleg Jogsegély Szolgálat a „beleegyezési korhatárt” egységesítő alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatosan az alábbi nyilatkozatot teszi közzé.

Az Alkotmánybíróság – részletes jogtörténeti és jogösszehasonlító elemzést követően, nemzetközi intézmények releváns állásfoglalásainak figyelembe vételével – 2002. szeptember 3. napján, 1040/B/1993/23. szám alatt meghozott határozatában megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 199. §-a („Természet elleni fajtalanság”) alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság elrendelte az idézett paragrafus alapján lefolytatott és jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát, amennyiben az elítélt még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól.

A testület azt is megállapította, hogy a Btk. 200. §-a alkotmányellenes, azért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisítette.

A Háttér—Meleg Jogsegély Szolgálat üdvözli a döntést, és mérföldkőnek tekinti az emberi jogok magyarországi érvényesülésének történetében. A határozat gyakorlati következménye az, hogy a heteroszexuális és homoszexuális kapcsolatok egyező akarattal való létesítésének korhatára (az ún.: „beleegyezési korhatár”) a magyar jogban is egységessé vált. A testület az igen hosszúra nyúlt, kilenc éve folyó eljárásban az európai normákkal összhangban álló, korszerű és alkotmányos álláspontra helyezkedett a határozat meghozatalakor. A bíróság kitüntetett figyelmet fordított az emberi jogok védelme európai intézményeinek, így az Emberi Jogok Európai Bizottságának, az Emberi Jogok Európai Bíróságának, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a vizsgált kérdés szempontjából releváns dokumentumaira. 

Az Alkotmánybíróság helyesen ismerte fel, hogy „a Btk. 199. §-a sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, mert objektív ismérvek alapján nem igazolható, így önkényes megkülönböztetést tesz a szexuális irányultság szerint az olyan 18 éven felüli személyek között, akik 14-18 év közötti személyekkel beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot létesítenek. 

Ugyancsak az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének sérelme miatt alkotmányellenes a Btk. 200. §-a. Nincs a tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű oka annak, hogy a szemérem elleni erőszakot és a természet elleni fajtalanságot elkövetők cselekményét – önmagában a szexuális irányultságuk alapján – a törvényhozó különböző bűncselekménynek minősítse, továbbá annak sem, hogy a cselekmény büntetendőségének magánindítványhoz kötését eltérően szabályozza.

A testület döntése indokolásában kifejti: a Btk. 199. §-a alkotmányosságának megítélésénél egymással összehasonlítható csoportot alkotnak azok a 18 éven felüli személyek, akik náluk fiatalabb, de a 14. évüket már betöltött személyekkel létesítenek beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot. E személyek csoportján belül a Btk. 199. §-a következtében a megkülönböztetés kizárólag a 18 éven felüli férfi vagy nő konkrét esetben megnyilvánuló szexuális irányultsága alapján történik.

Különösen figyelemre méltó az Alkotmánybíróság alábbi megállapítása: „A büntető törvénnyel történő megkülönböztetésnek kellő súlyú alkotmányos indokon kell alapulnia. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság ilyen indokot nem állapított meg. Az Alkotmány 67. § (1) bekezdéséből következő állami kötelezettség sem elegendő súlyú alkotmányos indok arra, hogy a gyermekek egészséges szexuális érését a felnőttek befolyásától büntetőjogilag védő szabályok a védett kort különbözően határozzák meg csupán attól függően, hogy a szexuális kapcsolat azonos vagy különböző nemű személyek között létesül.”

A Háttér—Meleg Jogsegély Szolgálat álláspontja szerint egyes esetekben – a Büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 383 - 385. §-ai alapján – ún. kártalanítás járhat azon személyeknek, akik a Btk. 199. §- a alapján szabadságvesztésre ítéltek  avagy ennek alapján rendelték el előzetes letartóztatásukat, feltéve hogy erre irányuló igényüket  a felmentő ítéletet követő 6 hónapon belül ( a nyomozás megszüntetését követő 1 éven belül) az illetékes bíróságnak bejelentik.

Budapest, 2002. szeptember 5.

Kárpáti József, ügyvéd
Háttér—Meleg Jogsegély Szolgálat vezetője
www.hatter.hu
jogsegely [kukac] hatter [pont] hu

Témák