Delejes konspirációs elmélet

Hiba volt közzétenni egyidejű kritikus állásfoglalás nélkül a Forró ősz, hideg számítás című írást, amelyben Lányi András a kormányt és személyesen Gyurcsány Ferencet azzal vádolta, hogy a melegfelvonulás elleni tüntetést - ugyanúgy, mint a korábbi összecsapásokat a televízió ostrománál és a Kossuth téren - a rendőrség beépített ügynökei szervezték vagy támogatták, hogy ezzel a szélsőjobboldali veszélyt dramatizálják, és egy új chartamozgalommal a szétesett koalíciót helyreállítsák – állapította meg Paul Lendvai, a Népszabadság cikkeinek elemzésére felkért ombudsman.

A szinte klasszikus összeesküvés-elméletet tálaló cikket a kritikusok joggal támadták, mert Lányi "delejes konspirációs elméletei szövögetése közben a magyar társadalmat fenyegető jelenségről, a szélsőséges politikai nézetek és csoportok radikalizálódásáról, a jobboldali politizálás ebbéli felelősségéről s mindennek gyökeréről egy szót sem ejt, úgy téve, mintha a jelenség önmagában nem létezne, csupán 'rossz színpadi sminkkel elmaszkírozott' titkos ügynökök akciója volna. Ez már játék a tűzzel" – írta augusztus 5-i elemzésében a magyar származású osztrák író, újságíró.

Lendvai szerint a Lányi-féle "zagyvaságok" megjelentetése sajtóetikai és jogi szempontból vitatható. Az ilyen teátrális, de a tényeket és érveket mellőző cikkeket a "Gyurcsanyphobia" jegyében elsősorban szélsőjobboldali portálokon vagy kiadványokban lehet olvasni – írta.

Lányi, ez a magát értelmiséginek (író) valló személy képes volt a következőket leírni a Népszabadság július 18-i számában a július 5-i melegpogrom kapcsán: „Úgy látszik, a szélsőséges uszítóktól bemocskolt közterek akadálymentesítése nem áll a kormány érdekében. Okkal gondolom, hogy melegek és "magyarok" jó előre beharangozott összecsapása az Andrássy úti nagycirkuszban kapóra jött Gyurcsány Ferencnek. Hogy is ne! Az idén forró ősz várható, és ami a pesti utcán történik, befolyásolhatja az elégedetlen közvélemény hangulatát, esetleg politikai változások sorsát dönti el. Ilyen helyzetben a legokosabb, amit tehet, ha saját táborát viszi ki az utcára. Csakhogy mivégre? Akik az ő reformpolitikáját még mindig reformpolitikának látják, elférnének egy kéz alatt privatizált, Andrássy úti bérpalota udvarán. A baloldal megosztott. Még egy valamirevaló jobboldali veszedelem se mutatkozik a láthatáron, ami az elbitangolt kormánypárti médiaértelmiséget visszaterelné a közös akolba.

Cui prodest (kinek az érdeke)? A július 5-i gyalázat, az utcai erőszak váratlan fellobbanása kapóra jött a miniszterelnöknek, akinek, mit tesz isten, volt is mindjárt kész terve a helyzet rendezésére. Ne higgyük, hogy a bűnüldöző hatóságokat utasította határozott fellépésre, dehogy! Ellentüntetést hirdetett szeptember elejére, és ott helyben megalakította a Magyar (na és?) Chartát. Egy emberként állt önmaga mögé. A névrokonság egyébként sokat elárul: 1991/92-ben egy Demokratikus Charta hozta össze a szocialista utódpártot a rendszerváltó liberálisokkal, most az újabb chartamozgalomra vár, hogy a szétesett koalíciót helyreállítsa.

Gyurcsány Ferenc tehát nyugodtan mehet nyaralni. Szeptember 6-án, egy évvel a Nagycsaládosok és az Élőlánc által - az állami vagyon kiárusítása ellen - szervezett tiltakozó felvonulás után végre nem az ő politikája ellen fog tüntetni a nép. Ő maga fog tüntetni - a veszedelmes szélsőjobb ellen. Amely, mit tesz isten, mindig a legjobbkor kerül elő. Mert az utcai ribillióval, a Magyar Gárdával agyonijesztgetett szavazótábort még összehozhatja a beléjük sulykolt félelem a közös ellenségtől.

Márpedig hogyha nincs ez a melegnapi botrány, nincs Magyar Charta. Ha nincs Magyar Charta, ki tudja, ki ragadja magához ősszel a kezdeményezést?! Valamit valamiért„.

No comment.

Hatter.hu