Ha olyan a szaguk, egymáshoz is vonzódhatnak a kígyóhímek | Háttér Társaság

Ha olyan a szaguk, egymáshoz is vonzódhatnak a kígyóhímek

Vörös szalagoskígyópár összegabalyodvaHa megemelik a vörös szalagoskígyók hímjeinek ösztrogénszintjét, ugyanolyan szaganyagokat bocsátanak ki, mint a párkereső nőstények, ezért meg is rohamozza őket a többi hím - derítették ki kanadai kutatók. A manipulált hímek olyan mértékben termelik a feromont, hogy a többi hím előnyben részesíti őket a kisméretű nőstényekkel szemben.

A nőstény kígyók feromonjainak működése már régóta megfejtésre váró rejtély, ezért Robert Mason zoológusprofesszor és csapata ösztrogénkapszulákat ültetett be hím kígyók bőre alá a herékhez közel, méghozzá az állatok természetes környezetében, a kanadai Manitoba barlangjainál. Ezáltal a hímek ösztrogénszintje elérte a nőstényekét.

Egy évvel az implantációt követően a kezelt hímek olyan feromont (szaganyagot) bocsátottak ki, amely odavonzotta a többi hímet, sőt azok párzási helyzetbe is görbültek - írták a kutatók a Journal of Experimental Biology című folyóiratban. A folyamat megfordítható: egy évre rá, miután eltávolították az ösztrogénkapszulákat, a hímek újra "normálisan működtek".

A vörös szalagoskígyó (Thamnophis sirtalis infernalis) teljesen a feromonokra hagyatkozik, ami a nemek egymásra találását illeti. A hímek a nőstény bőrének megnyalásával bizonyosodnak meg arról, hogy a megfelelő nemmel, fajjal, populációval kerültek-e kapcsolatba a megfelelő időben, még a partner méretét és korát is képesek ennyiből meghatározni.

A nagyobb, idősebb nőstényeket előnyben részesítik a kisebb termetű fiatalabbakkal szemben, hiszen előbbiektől több utód remélhető. A kísérlet azt is kimutatta, hogy a kezelt hímek olyan mértékben termelték a feromont, hogy a többi hím előnyben részesítette őket a kisméretű nőstényekkel szemben.

A kanadai Manitobától északra elhelyezkedő mészkőbarlangokból minden tavasszal kígyók tízezrei özönlenek ki a párzás reményében.

(MTI)

Témák