Hogyan áll Európa a melegekhez?

Magyarország nem tartozik Európa élmezőnyébe az LMBTQI-emberek jogainak kiterjesztésében, bár könnyen lehet, hogy hamarosan a magyar kormányzat is kénytelen lesz elismerni például az azonos neműek házasságát. Sok helyen, főleg Észak- és Nyugat-Európában már most evidencia a szexuális kisebbségek azonos megítélése, és mostanában az amerikai legfelsőbb bíróság döntése mellett több országban is történtek áttörések az ügyben.

A hollandok élen jártak

Habár Izlandon már 1996-ban is regisztrált élettársi kapcsolatot biztosítottak az azonos nemű pároknak, de Hollandia lett az első olyan ország, ahol tizenöt éve a parlament nagy többséggel legalizálta a melegházasságot, és az örökbefogadást is engedélyezte az azonos nemű pároknak. A szomszédos Belgium szintén élen járt, ott több lépcsőben bővültek a melegek jogai. A parlament 1998-ban már biztosított korlátozott jogokat az azonos nemű pároknak regisztrált élettársi kapcsolaton keresztül. Öt évvel később legalizálták a melegházasságot is, de az örökbefogadást csak három évvel később tették lehetővé.

Mára már 12 európai országban – Finnországban valójában 2017-től lép életbe a már elfogadott döntés – házasodhatnak a melegek. A 28 európai uniós tagállamból kilencben legális a melegházasság néhány kisebb terület kivételével. További hétben, köztük Magyarországon pedig bejegyzett élettársak lehetnek, de Magyarország abba a csoportba is beletartozik, ahol a melegházasság alkotmányban tiltott. Többek között a Pew Research Center összesítése alapján a cikk alján táblázatban szedtük össze, melyik országban, mi most a helyzet.

Jöttek szépen sorban

Az elmúlt években sok országban és területen történt előrelépés. Legalizálták a melegházasságot Angliában és Skóciában, Franciaországban, Luxemburgban, Írországban, Finnországban. Dániában már 2012 óta legális a melegházasság, de az autonóm területnek számító Grönlandon külön kellett szavazni, így csak idén csatlakoztak. A közép-kelet-európai országok közül Szlovénia lehet az első, ott idén tavasszal fogadta el a parlament az ezt lehetővé tevő törvényt, már csak az elnök aláírására és kihirdetésére vár. Az ellenzők szeretnének népszavazást tartani az ügyben, amiről az alkotmánybíróságnak kell döntenie, de valószínűleg el fogják utasítani, ugyanis emberi jogi kérdésekrõl a szlovén alkotmány szerint sem lehet népszavazást tartani.

Az amerikai legfelsőbb bíróság 2015 június végén történelmi döntéssel az egész Egyesült Államokban legálissá tette a melegházasságot. 

Az USA legfőbb bírói fóruma azt mondta ki, hogy a házasság az ember legszemélyesebb döntése, és amiatt senkit nem érhet hátrány, hogy egy vele azonos nemű emberrel köti össze az életét. A bíróság szerint az egyházak elmondhatják erről a véleményüket, de alkotmányossági kérdésekben nem illetékesek, egy gyermeket pedig nem ér hátrány, ha azonos nemű pár neveli szerető és gondoskodó családban.

Az amerikai döntésnek a világ más részein is lehet hatása. A holland Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke például ezen felbuzdulva javasolta, hogy az egész Európai Unióban ismerjék el a melegházasságot. A Bizottság egyébként nem javasolhat ilyen területen jogszabályokat, ez nemzeti hatáskörbe tartozik. Az azonos neműek jogaival foglalkozó ILGA-Europe abban bízik, hogy a személyek szabad mozgására hivatkozva lehetne elismertetni a házasságokat Európa-szerte, ez ugyanis már uniós kompetencia.

Ilyen a helyzet a környékünkön

A közép-európai régióban Magyarország nem számít kirívónak a melegjogok terén. Azonos nemű párok nem házasodhatnak össze semelyik szomszédos országban, ez hamarosan a már említett Szlovéniában változhat meg. A szlovénokon kívül a legliberálisabb Ausztria és Csehország, az osztrákoknál a társadalom jelentõs többsége (73 százaléka), a cseheknél közel a fele (49 százaléka) elfogadná a melegek házasságát. Érdekes, hogy Ausztriában és Szlovéniában is a melegházasság előtt ismerték el az azonos nemű párok jogát az örökbefogadáshoz, 2015-től már ugyanolyan feltételekkel adoptálhatnak mind a két országban, mint a heteroszexuálisok.

Ahogy kelet felé haladunk, egyre rosszabb melegnek lenni: Ukrajnában, Romániában, Szerbiában még fel sem merült a jogegyenlőség ötlete házasság és örökbefogadás terén, csak antidiszkriminációs törvények védik a szexuális kisebbségeket, legalábbis elméletben. A társadalom többsége is mereven elzárkózik a témától, a melegházasság támogatottsága 10 százalék körül mozog. Szlovákiában az emberek 19 százaléka fogadná el, a sorban utánuk következik Magyarország a 31 százalékával.

Hollande és Cameron is kampányolt mellette

A nagyobb országokat nézve Nagy-Britanniában a torykat vezető David Cameron fontos ígérete volt a melegházasság legalizálása, és hónapokig tartó vita után sikerült is elfogadtatnia az erről szóló törvényt, amit 2013 közepén írt alá II. Erzsébet királynő. Ez azonban csak Angliát és Walest érintette, Skóciában és Észak-Írországban külön kellett dönteniük. A skót parlament tavaly év elején nagy többséggel elfogadta a saját törvényét, azonban az északír törvényhozók elutasították a melegházasságot. Az is egyedi helyzetet teremt, hogy az anglikán egyház továbbra is egy férfi és egy nő közötti kapcsolatként határozza meg a házasságot, ezért nem ad össze párokat. Ugyanez érvényes Skóciában a skót egyházra és a katolikus egyházra is, amik szintén az elfogadás ellen kampányoltak.

Franciaország és Nagy-Britannia nagyjából együtt mozdult a kérdésben. François Hollande és a szocialisták már 2012-ben is kampányígéretté tették a melegházasságot, és a meleg párok örökbefogadásának kérdését. Ez utóbbit különösen sok bírálat érte a francia katolikus vezetők részéről, de Hollande 2013. májusában már aláírhatta a törvényt. A francia törvényhozás döntését megtámadták ugyan a bíróságon, de az alkotmánybíróságnak megfelelő alkotmánytanács nem talált kivetnivalót a törvényben. Habár a felmérések azóta is azt mutatják, hogy a franciák kétharmada egyetért a lépéssel, esetenként több tízezres tömegtüntetésekhez vezetett a melegházasság elfogadása, volt, hogy a rendőrök könnygázzal oszlatták a tüntetőket.

Németország érdekes a melegjogok szempontjából, mert bár

a társadalom nagy része elfogadó a szexuális kisebbségekkel szemben, és a parlamentben jelen lévő pártok elsöprő többsége is támogatná a totális jogkiterjesztést, a kormányzó CDU/CSU mostanáig nem engedett ebben az ügyben.

Bejegyzett élettársi kapcsolatban élhetnek melegek, és valamelyikük gyerekét is nevelhetik együtt, házasodásra és normál örökbefogadásra azonban egyelőre nincs lehetőségük. Genderszempontból egyébként Németország is elég haladó szellemű: 2013 óta „harmadik nem” is kerülhet az anyakönyvi kivonatokra és az iratokra az interszexuális gyerekek esetében, bár az intézkedés genderaktivistáktól sok kritikát kapott, mert az opció nem szabadon választható döntésképes korban, hanem a csecsemők szüleire és orvosaira van bízva.

A nagyobb európai országok közül talán Olaszországban a legkevésbé beágyazott az LMBTQI-mozgalom. Persze toleranciában még így is bőven Kelet-Európa előtt járnak, a katolikus egyház hazájában a társadalom fele elfogadná, hogy azonos nemű párok összeházasodjanak. Ennek ellenére a szabályok a magyarokhoz hasonlóak: sem házasodni, sem bejegyzett élettársi kapcsolatban élni nem lehet, és az örökbefogadás minden formáját is elutasítják. Ráadásul az olaszok diszkriminációs-ellenes törvényei kevésbé szigorúak, a termékek és szolgáltatások igénybevételére például nem vonatkoznak, csak a foglalkoztatásra.

Az írek történelmet írtak

Írország azzal írt történelmet májusban, hogy az első olyan ország lett a világon, ahol népszavazáson legalizálták a melegházasságot. Írország népe mélyen katolikus, 22 évvel ezelőtt pedig még bűncselekménynek tartották a homoszexuális kapcsolatokat.

A referendum előtt azonban teljes társadalmi konszenzus alakult ki a kérdésben, a kormánypártok és az ellenzék is az igenek mellett állt. Végül május 23-án 62 százalék állt ki a melegházasság mellett. Több katolikus vezető ellenezte a változtatást, de Diarmuid Martin dublini érsek a referendum előtt azt írta a The Irish Timesban, hogy senkinek a torkán nem akarja leerőltetni vallási nézeteit.

Északon a leginkább elfogadóak

A szociáldemokratikus berendezkedésükről és sok téren liberális felfogásukról híres északi országokban talán a legjobb homoszexuálisként élni Európában. Dániában, Norvégiában, Svédországban is kiterjedt jogok illetik meg a melegeket, utóbbi kettőben már 2009 óta összeházasodhatnak, és mindegyikben örökbefogadhatnak gyereket. Svédországban még a Svéd Egyház (ami egyébként a világ legnagyobb lutheránus felekezete) is áldását adja az azonos nemű párok házasságára, sőt, vállaltan homoszexuális lelkészeik is vannak.

Norvégiában államilag támogatott program is segíti a leszbikus párok gyermekvállalását mesterséges megtermékenyítéssel, Dániában pedig az iskolai szexuális felvilágosítás része az LMBTQI-kultúrával való megismerkedés.

Finnország lesz az utolsó a sorban a melegjogok kiterjesztésében, de már itt is nevelhetik a homoszexuális párok valamelyikük saját gyerekét, és 2017-től hivatalosan összeadják majd őket. A törvényt civil aláírásgyűjtés hatására szavazták meg. A homoszexuálisok jogainak tiszteletben tartása és a progresszív genderszemlélet általában együtt járnak, így az északi országokban fokozottan ügyelnek a nemek közti egyenlőségre: a svédeknél a legjobb a nők foglalkoztatásának aránya a világon, és a feminista párt kishíján bejutott a parlamentbe a legutóbbi választásokon.

Egyébként Spanyolország az LMBTQI-szubkultúra másik fellegvára az északi országokon kívül, felmérések szerint itt a legmagasabb a melegek elfogadottsága Európában, a társadalom 88 százaléka pozitívan áll hozzájuk. 2005 óta összeházasodhatnak a homoszexuális párok, és ugyanúgy örökbefogadhatnak, mint a heterók.

A luxemburgi kormányfő is házasodott

Egyre több politikus vállalja nyíltan homoszexualitását Európában. Izlandon a 2013-ban visszavonult Jóhanna Sigurðardóttir volt az első nyíltan meleg politikus a világon, akit miniszterelnökké választottak, Belgiumban pedig a tavaly ősszel leköszönt Elio Di Rupo is nyíltan vállalta melegségét.

Luxemburgban az Európai Bizottság élére előlépő Jean-Claude Juncker utódjaként Xavier Bettel miniszterelnök helyettesével együtt homoszexualitását nyíltan vállalva tavaly júniusban sokat tett azért, hogy ott is elfogadják a melegházasságot lehetővé tevő törvényt. A hatályba lépésére azonban hat hónapot kellett várni. Melegjogi szakértők azt mondták, ezzel lehetőséget teremtenek arra, hogy ismeretterjesztő, felvilágosító kampányt folytassanak, hogy ne ütközzenek olyan ellenállásba, mint Franciaországban, ahol tömegtüntetéseket hozott a törvény elfogadása.

Bettel egyébként miniszterelnökként nemcsak legalizálta tavaly a melegházasságot, hanem az elsők között házasodott is össze építész párjával. A melegházasság engedélyezése mellett a házasságot általában szabályozó törvényt is újraírták, így például 18 évben határozták meg a házasuláshoz szükséges minimumkorhatárt, de eltörölték, hogy orvosi vizsgálatra legyen szükség a nagy nap előtt.