Kirúgással járhat, ha valaki felvállalja a melegségét | Háttér Társaság

Kirúgással járhat, ha valaki felvállalja a melegségét

[title]„Egy korábbi munkahelyemen nem hosszabbítottak velem szerződést. Nagy csalódás volt ez akkor. Körülbelül egy év ­múlva derült ki, egy régebbi kollégám mesélte el, hogy rájöttek, leszbikus vagyok, és megbeszélték egymás közt, hogy azért nem foglalkoztatnak ott tovább, mert félnek tőle, hogy azokon a kisebb településeken, ahova ki kellett járnom dolgozni, hogyan reagálnak, ha erről tudomást szereznek" – mesélte el egy vidéken élő nő a Népszabadságnak, miért küldték el a munkahelyéről.

Javában tart a múlt héten kezdődött Budapest Pride Fesztivál, amelynek kiemelkedő eseménye a szombati felvonulás lesz. A rendezvénysorozat egyik eseményeként Sándor Bea, a Háttér Társaság képviselője ismertette a Kossuth Klubban az „LMBTQI-emberek foglalkoztatási és munkahelyi hátrányos megkülönböztetéséről" szóló kutatási jelentést. (Az LMBTQI jelentése: leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer, interszexuális.)

A kutatás szerint munkahelyi zaklatást munkatársaktól és felettesektől egyaránt tapasztaltak a válaszadók. A munkahelyi hátrányos megkülönböztetés leggyakoribb formája a pletykálkodás vagy hazugságok terjesztése (81 százalék). Gyakran előfordul az is, hogy valakit nem vesznek fel (31 százalék), nem léptetnek elő (36 százalék), vagy ki is rúgnak (32 százalék) szexuális irányultsága miatt – áll a jelentésben.

[title]A homofób légkör miatt azok is a hátrányos megkülönböztetés áldozatának számítanak, akiket személy szerint nem ér bántalmazás. Az ellenséges hangulattal is magyarázható, hogy nagyon kevesen bújnak elő (coming out) a munkahelyükön. A válaszadók nagyjából fele (51 százalék) egyetlen munkatársa előtt sem vállalta fel, hogy meleg. Azok aránya, akik teljes mértékben vállalják, nem éri el a 20 százalékot.

A rejtőzködésüket relatíve legtöbben (39 százalék) azzal indokolták, hogy ez a téma nem tartozik a munkahelyre. A kutatás szerint azonban a „magánügy mítosza" megdőlni látszik. Hiszen a válaszadók több mint háromnegyede közölte: a gyerekek, a párkapcsolatok és még a szex is havonta többször felmerülő téma a munkahelyén.

A megkérdezettek arra jutottak, hogy a melegek számára katonának és rendőrnek lenni a legnehezebb. Megközelítőleg 60 százalék a politikusi és a tanárszakmáról is azt gondolta, hogy kifejezetten nehéz ezeken a területeken LMBTQI-emberként dolgozni.

Sok történet. Sok probléma. Sok megoldási javaslat.

„Történetek az adatok mögött: diszkrimináció a foglalkoztatás területén” címmel folytatott kutatási programot 2015 júniusa és 2016 júniusa között a Háttér Társaság, Magyarország legnagyobb leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) szervezete. Az online kérdőívre, interjúkra és fókuszcsoportos beszélgetésekre épülő kutatás során arra kerestük a választ, hogy a hátrányos megkülönböztetés milyen formáival találkoznak az LMBTQI emberek a munkaerőpiacon, és hogyan lehet fellépni a diszkrimináció e formája ellen. 

[title]Az ILGA-Europe európai ernyőszervezet támogatásával zajlott kutatás célja az volt, hogy feltárja az LMBTQI embereket a munkaerőpiacon érő hátrányos megkülönböztetés különböző formáit, ennek hatását az LMBTQI emberek pályaválasztására, karrierlehetőségeire, megvizsgálja a HR-munkatársak és a heteró kollégák szerepét a befogadó munkahelyi környezet megteremtésében. A kutatás során fokozott figyelmet fordítottunk a transznemű emberek munkahelyi tapasztalataira, valamint olyan különösen homofób és transzfób munkahelyi közegekre, mint az iskolák és a rendőrség. A tanulmány összegzi az LMBTQI emberek foglalkoztatási helyzetével és munkahelyi tapasztalataival kapcsolatos korábbi hazai és nemzetközi kutatási eredményeket, bemutatja a jelen kutatás módszertanát, főbb eredményeit; számba veszi a LMBTQI emberek munkahelyi befogadásával kapcsolatos hazai és nemzetközi pozitív példákat; a vonatkozó jogszabályok, mintaszabályzatok közlése révén segíti a gyakorló szakemberek munkáját. A kiadvány fontos információforrás lehet a diszkrimináció témája iránt érdeklődő újságíróknak, civil szervezeteknek, közpolitikai döntéshozóknak, és valamennyi HR-területen dolgozó szakembernek.

Témák