Kósáné Kovács Magda: ne legyen tabu a melegekről és a jogaikról való oktatás az iskolákban | Háttér Társaság

Kósáné Kovács Magda: ne legyen tabu a melegekről és a jogaikról való oktatás az iskolákban

Kósáné Kovács Magda azt javasolja a hazai melegszervezeteknek, hogy aktívan vegyenek részt a kormány által végrehajtott jogszabály-előkészítésben. Az Európai Parlament szocialista frakciójának helyettes vezetője, az EP emberi jogi bizottságának tagja szerint a kormányok a civil szervezetekkel együtt tudnak „történelmi lépést” tenni a (melegekkel kapcsolatos) jogalkotásban. A szocialista politikus szerint helytelen, hogy a magyar iskolákban még mindig tabu a melegekről és a jogaikról való oktatás. Kósáné minderről azon a konferencián beszélt, amelyet november 8-9-én tartottak az Európai Parlamentben a melegek alapvető jogairól. A magyar melegszervezeteket Dr. Rakaczki Hajnalka, a Háttér melegegyesület jogsegélyszolgálatának vezetője képviselte, aki a hazai helyzetről tartott előadásában elmondta, hogy jelenleg és az új Ptk. tervezete szerint is egy kiüresedett jogintézmény az élettársi kapcsolat Magyarországon, és javasolta egy uniós irányelv kidolgozását a regisztrált partnerkapcsolat szabályozására.

Mint arról Rakaczki Hajnalka a Háttér.hu hírportálnak beszámolt, a leszbikusok, a konferenciát a melegek, a biszexuálisok és a transzneműek alapvető jogairól az Európai Parlament szocialista frakciója szervezte annak keretében, hogy az Európai Unió a 2007-es esztendőt korábban az Egyenlő Esélyek Európai Évének nyilvánította. Kósáné Kovács Magda a konferencia előtt Rakaczki Hajnalka kérdésére, miszerint figyelembe véve az otthoni szabályozást és a regisztrált élettársi kapcsolatnak a Ptk. tervezetében szereplő javaslatát, mit üzen haza az érintetteknek és pártjának, elmondta, felszólalásában is arra fog fókuszálni, hogy a civil szervezetek aktív közreműködésükkel vegyenek részt a kormány által végrehajtott jogszabály-előkészítésben.

A képviselőnő megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy a kormányok a civil szervezetekkel együtt tudnak történelmi lépést tenni a jogalkotásban. Tájékoztatásul elmondta, hogy el kellene érni Magyarországon is azt, hogy az oktatásban ne legyen tabu a melegekről és jogaikról való oktatás. Kiemelte, hogy Magyarországon jogi szempontból nem értük még el a gyűlöletbeszéd büntethetőségének szabályozását sem. Hangsúlyozta, hogy nem megsértve a jogalkotási hatásköröket, a kormányokat konstruktivitásra, a civil szervezeteket pedig az egymással való együttműködésre kell ösztönözni. Végül összefoglalásképpen elmondta, hogy a civil szervezetek és a kormányok egymást tolva tudnak eredményeket elérni a szabályozás területén is.

Spanyolország képviselője elmondta, hogy náluk egy baloldali kormány tudott változást elérni: a házasság teljesen azonos jogintézmény az azonos- és a különneműek között, a melegek akár gyermeket is örökbe fogadhatnak. A spanyol küldött azt is elmondta, hogy nem az egész egyház tiltakozott a melegek jogainak kiterjesztése ellen, s végül a parlament elfogadta a melegszervezetek azon érvelését is, amely szerint az erkölcs nevében a személyiségi jogok nem korlátozhatóak. Az eredmények mellett arról is beszámolt, hogy a spanyol transzszexuálisok helyzete katasztrofális, mintegy 50 %-os arányban követnek el öngyilkosságot.

Lengyelország képviselője tájékoztatta a résztvevőket, hogy ott a melegségért ugyan már nem jár büntetés, de a homoszexualitásokat rendre pedofilnek tartják, a radikális jobboldali kormány betiltatta a melegfelvonulást, a tolerancia oktatását célzó program hasonló sorsra jutott és a melegek jogaiért szót emelő lengyel EP-képviselők is fenyegetéseket kapnak. Lettországból egy kutató tartott előadást, elmondva, hogy - miként Magyarország is - a társadalom nagy része elutasítja az lmbt-embereket, a törvényhozás az azonos neműek házasságát kifejezetten tiltó jogszabályt alkotott.

Az Európai Bizottság Szociális és Esélyegyenlőségi főigazgatója elmondta, hogy a 2007-es év egyik fő pillére lesz, hogy a civil társadalomra kell támaszkodni a döntések előkészítésénél. Elhangzott még, hogy 15 millió euró áll rendelkezésre a 2007-es esélyegyenlőségi évre a költségvetésben, valamint, hogy hamarosan megkezdi működését a Nemi Esélyegyenlőség Intézete és létrejött az Alapvető Emberi Jogok Európai Intézménye is – tájékoztatott az értekezletről a Háttér – Meleg Jogsegélyszolgálat vezetője.

Rakaczki Hajnalka a magyarországi helyzetről tartott strasbourgi beszámolójában előadta, hogy jelenleg és az új Ptk. tervezete szerint is egy kiüresedett jogintézmény az élettársi kapcsolat Magyarországon és, hogy a tervezett szabályozás szerint az azonos neműekre is érvényes együttélés szabályozása egy valódi jogi garanciák nélküli, fakultatív bejegyzésként szerepel csupán, amely jogkövetkezményei azonosak a jelenlegi élettársi kapcsolat jogkövetkezményeivel. Erre tekintettel Rakaczki elmondta, hogy - figyelembe véve az unió döntéshozatali mechanizmusát is - üdvözölne egy javaslatot egy irányelv megalkotására a regisztrált partnerkapcsolat szabályozására, amely pl. párok országváltásakor is hasznos lehetne. A javaslattal a tanácskozás résztvevői egyetértettek és az Európai Bizottság Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatója külön ígéretet tett a kérdés megvizsgálására.

A nemzetközi meleg szervezet, az ILGA képviselője felhívta a figyelmet a többszörös diszkrimináció jelenségére, amikor valakit többféle kisebbséghez való tartozása miatt ér hátrányos megkülönböztetés. Hangsúlyozta, hogy a melegek jogai nem speciális jogok, hanem emberi jogok.

Fehéroroszországból éppen a tanácskozás idején érkezett a hír, hogy meleg aktivistákat tartóztattak le, ezért a konferencia résztvevői tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el az ügyben.

Háttér.hu

Témák