Megszületett a melegek jogairól szóló első ENSZ-határozat

A szexuális orientáció miatti hátrányos megkülönböztetést és erőszakot elítélő határozatot fogadott el pénteken az ENSZ legfontosabb emberjogi szervezete, első ízben a szervezet történetében. Az év végéig felmérés készült a melegjogok helyzetéről a tagállamokban, és a jelentést tavasszal megvitatják. A határozot mellett szavazott Magyarország is.

A 47 tagú, genfi székhelyű Emberi Jogi Tanács 23-19 arányban, három tartózkodás mellett szavazta meg egy háromhetes ülésszak utolsó napján azt a Dél-Afrika által előterjesztett határozatot, amelynek alapján létrehoznak egy, a melegek diszkriminációját világszerte megvizsgáló nemzetközi munkacsoportot is.

Dél-Afrika képviselője elmondta, a határozatnak nem az a célja, hogy "rákényszerítsenek az egyes országokra bizonyos értékeket, hanem a párbeszédet szeretnék megkezdeni". Ez az első olyan ENSZ-határozat, amely kimondottan a szexuális orientáció miatti diszkriminációt és más emberi jogi visszaéléseket ítéli el.

A szavazást heves vita előzte meg, mivel afrikai államok, Nigéria vezetésével, illetve az iszlám országok Pakisztánnal az élükön ádázul ellenezték a határozat elfogadását. A pakisztáni képviselő például kifejtette, "komolyan aggasztja, hogy az ENSZ megkíséreli olyan fogalmak bevezetését, amelyeknek semmilyen alapjuk nincs sem a nemzetközi jogban, sem az emberi jogok között".

Nigéria delegáltja a vita során kikelt Dél-Afrika ellen, mert szerinte az "szakított az afrikai csoport hagyományaival", s ez különösen fájdalmas, tekintve, hogy az ország "Afrika pillére". Hozzátette, bizonyos abban, hogy "a dél-afrikaiak 90 százaléka ellenezné a határozatot". Az indítványt azért terjesztette be a Dél-Afrikai Köztársaság a nyugati kormányok helyett, hogy ez utóbbiakat kevésbé lehessen azzal vádolni, hogy a saját értékeiket kényszerítik rá másokra.

Mauritánia ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy a kérdésnek semmi köze az emberi jogokhoz, nem tartozik egyetlen nemzetközi emberi jogi egyezmény hatálya alá sem, "itt most kísérlet történik arra, hogy egy emberi lény természetes jogát felváltsák egy természetellenes joggal".

Ezzel szemben az Egyesült Államok küldötte úgy vélte, a határozat megszavazása "bevonul az igazságosságért és az egyenlőségért vívott harc történetébe", és felszólította a szervezetet arra, hogy készítsenek jelentést a diszkrimináló törvényekről és az embereket a szexuális orientációjuk miatt érő erőszakról.

A jelentést - amely a maga nemében az első lesz az ENSZ történetében - decemberig kell elkészítenie Navi Pillay-nak, az ENSZ emberi jogi főbiztosának. Emberi jogi aktivisták szerint e dokumentum még fontosabb, mint maga a határozat, "noha maga az is egy túlságosan régóta meglévő hallgatást tör meg" (John Fisher, az ARC International melegszervezettől). A jelentést jövő tavasszal vitatja meg egy testület, és sok elnyomó ország máris kínosan érzi magát, hogy majd tüzetes vizsgálat tárgyát képezik elnyomó törvényei.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter nyilatkozatában történelmi pillanatnak nevezte a határozat elfogadását, amely "megerősíti, hogy az emberi jogok egyetemesek". "Szerte a világban megsértik és lábbal tiporják emberek elemi jogait nemi irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt, beleértve a kínzást, a nemi erőszakot, a büntetőszankciókat és a gyilkosságot" - hívta fel a figyelmet Clinton.

A Fehér Ház "az egyenlőségért vívott hosszú harc jelentős mérföldkövének" nevezte a megállapodást, amely "a kezdetét jelenti az egyetemes elismerésének annak, hogy az lmbt személyeket ugyanazok az elidegeníthetetlen jogok - és ugyanaz a védelem - illetik meg, mint minden más emberi lényt". A közlemény szerint "az Egyesült Államok büszkén áll azon nemzetek oldalán, amelyek felszólalnak az intolerancia, a diszkriminációt és a homofóbia ellen".

Daniel Baer amerikai helyettes külügyi államtitkár szerint a határozat azt üzeni az elnyomó országokban élő melegeknek, hogy "sokan vannak a nemzetközi közösségben, akik kiállnak mellettük, támogatják őket és eljön a változás". "A zsarnokságok történetében bevett gyakorlat, hogy azt éreztetik veled, hogy egyedül vagy. E határozat egyik üzenete mindenkinek, de természetesen főleg az lmbt embereknek az, hogy emlékezteti őket, nincsenek egyedül".

A hagyományosan melegbarát latin-amerikai és nyugati országok mellett igennel szavazott a határozatra Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Mauritius, Thaiföld és Kuba. Az elnyomó, főleg muszlim és fekete-afrikai rezsimekhez csatlakozva nemmel szavazott - Európából egyedüliként - a papíron demokratikus Oroszország és Moldova, míg a papíron diktúra Kína, a világ legnépesebb országa tartózkodott.

Hatter.hu