Rejtőzködő meleg volt a Tintin-képregények szenteskedő, rasszista atyja?

"Több mint barátság" fűzte a híres belga Tintin-képregénysorozat atyját, az Hergé művésznéven alkotó Georges Rémi-t közeli barátjához, számos figurájának megihletőjéhez, a kínai Tchanghoz, akivel 1934-ben Brüsszelben ismerkedett össze - állítja a Laurent Colonnier francia képregényszerző, aki külön képregényt is publikált a feltételezett homoszexuális szerelmi viszonyról.

Hergé művészi hagyatékának gondozója, a Moulinsart kiadó egyelőre hallgatásba burkolózik a "botrányos" felvetést illetően, a Civitas nevű fundamentalista katolikus szervezet azonban, amely a közelmúltban incidensekbe torkolló tüntetést szervezett a melegházasság franciaországi legalizálása ellen, a kiadvány betiltását követeli.

Hergé és Tchang szoros barátságával már kimerítően foglalkozott a belga képregényművész életét feldolgozó irodalom, de eddig még senki nem ment el olyan messzire, mint Colonnier, aki ki merte mondani, hogy a két férfit, akik 27, illetve 26 évesek voltak megismerkedésük idején, "több mint barátság fűzte össze". A 'Georges & Tchang: Une histoire d'amour au Vingtieme siecle' című képregény egyik jelenetében a katolikus egyházhoz való szoros kötődéséről és rasszizmusgyanús nézeteiről ismert grafikusművész és kínai társa intim együttlét közben látható az ágyban, amint félmeztelenül egymás haját simogatják. Colonnier mintegy 30 kiadónál próbálkozott hiába a Remi homoszexualitását leleplező művével, amelyet végül a 12bis kiadó mert csak felvállalni.

Pedig - mondja Colonnier - ő nem is találta fel a spanyolviaszt, már mások is pedzegették a gyermekek és fiatalok bálványának vélelmezett homoszexualitását, például a The Times című brit lap is cikkezett róla 2009-ben. Colonnier emlékeztet arra, hogy Hergének volt egy nagyon árulkodó elszólása 1973-ban a francia tévében, amikor összekeverte a barátság és a szerelem szavakat. Az "életrajzi" képregény egyébként aprólékosan felidézi Georges Remi magánéletét, beleértve a feleségét, a meddőségét, az egyházzal való szoros viszonyát, a hajléktalanok iránti gyűlöletét és látens rasszizmusát.

A kínai Tchang személye ihlette meg Hergé képregényeinek, köztük a Kék Lótusznak vagy a Tintin Tibetben című résznek több alakját.

A kényelmetlen igazság kiverte a biztosítékot a Civitas nevű fundamentalista katolikus szervezetnél, amely honlapján ítélte el a "homoszexualista tébolyt", az "ostoba históriát, amelynek célja erősíteni a homoszexualitás banalizálásának Franciaországban éppen ezekben a hónapokban végbemenő nagy műveletét". A fanatikus katolikusok az Hergé Alapítványtól várják, hogy kezdeményezze "a Tintin kalandjai révén világszerte gyermekek millióit álmodozásra bíró Georges Remi emlékét besározó" képregény betiltását.

Hatter.hu