Transzvesztita madarak

A madarak világában is vannak "transzvesztiták", sőt az elnőiesedett hím barna rétihéják sikeresebbek is macsó társaiknál a nőstények meghódításában; a Magyarországon is előforduló faj hagyományosan szürke hímjeinek mintegy 40 százaléka visel a nőstényekéhez hasonló barnás tollazatot.

Egyes barna rétihéják úgy térnek ki a többi hím agresszív viselkedése elől, hogy egy életen át tojónak álcázzák magukat. Tollazatuk színe megegyezik a nőstényével, így a költési időben ritkábban érik őket támadások - írják spanyol és francia kutatók a Biology Letters című tudományos szakfolyóiratban. A kutatók Franciaország nyugati részén térképezték fel a barna rétihéja (Circus aeroginosus) fészkeit, ezt követően három különböző rétihéja modellt helyeztek az egyes költőterületekre, betolakodókat szimulálva: egy tojóét, egy hímét és egy tojónak álcázott hímét. Az igazi hímek agresszívan reagáltak a hím makettra, a két tojószerű modellt ritkábban támadták meg. A tojónak álcázott hímeket azonban hidegen hagyta a hím makett, elsősorban a betolakodó tojókat támadták meg, tehát még viselkedésükben is "nőiesek".

- Az elnőiesedett hímek hajlamosak igazi nőstényként viselkedni, és féltékenyek a vélt riválisokra - állapította meg a kutatócsoport vezetője, Audrey Sternalski, a CNRS francia kutatóintézet munkatársa.

A nemi mimikri lehetővé teszi a hímeknek, hogy fontos erőforrásokhoz jussanak anélkül, hogy azokért magas árat kelljen fizetniük - azaz fajtársaikkal összetűzésbe kelljen keveredniük. Ilyen erőforrás például egy értékes territórium vagy az idegen tojókkal való párzás lehetősége. Mivel nem váltanak ki agressziót, az álcázott hímek az agresszív hímek közeli szomszédságában lévő költőhelyeket is elfoglalhatják. A kutatás kimutatta, hogy az igazi és az álcázott hímek fészke között csupán fele akkora volt a távolság, mint két igazi hím fészke között.

A kutatás szerint a "transzvesztita" hímek számára kifizetődik az átváltozótrükk: mivel kevésbé kell megküzdeniük a "férfias" hímekkel, könnyebben találnak maguknak paretnert a tojók körében. A barna rétihéján kívül eddig csupán egyetlen madárfajnál, a pajzsoscankónál (Philomachus pugnax) sikerült megfigyelni, hogy a hímek egy életen át tojónak tettetik magukat.

A Magyarországon is honos barna rétihéjáknál az egyes hímek tojót mímelő tollazata második életévükben alakul ki. A tojók csaknem teljesen egyszínű sötétbarnák, csupán fejük és válluk világos. A hímek barnák, szárnyaik középső része ezüstszürke, míg a végük fekete. Farkuk szürke, fejük és nyakuk világos színezetű.

MTI/Hatter.hu