nem jogi elismerése
Az ügyben a Veszprémi Törvényszék döntött, ezután a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte: a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség.
A Veszprémi Törvényszék döntésének értelmében a transznemű nők is igénybe vehetik a nőknek járó nyugdíj-korkedvezményt.
Az Európai Unió Bírósága már 2006-ban kimondta, most a Veszprémi Törvényszéknek is sikerült: a transznemű nők is jogosultak a nőknek járó korábbi nyugdíjra. A „Nők 40” fideszes választási ígéret volt, a Fejér Megyei Kormányhivatal a perben gyereknevelésre és családfenntartásra hivatkozott – de azt nem tudták megmondani, akkor miért jár egyedülálló, gyermektelen nőknek is a nyugdíjkedvezmény.
A Veszprémi Törvényszék döntését követően a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte: a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség. A kérdést az Európai Unió Bírósága már 2006-ban eldöntötte, a kormányhivatal kekeckedése miatt mégis a bíróság közbelépésére volt szükség.
A Veszprémi Törvényszék döntését követően a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is elismerte: a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség. A Háttér Társaság közleménye szerint „a kérdést az Európai Unió Bírósága már 2006-ban eldöntötte, a kormányhivatal kekeckedése miatt mégis a bíróság közbelépésére volt szükség.”
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának friss döntése értelmében Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a transz emberek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét.
A Fővárosi Törvényszék az EU adatvédelmi irányelvére (GDPR) hivatkozással előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez az Európai Bíróság előtt a nem jogi elismerésének elérhetetlensége miatt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a nem- és névváltoztatás tilalma sérti a GDPR-t, valamennyi transznemű személyt érintő változtatásokra kényszerül a kormány – írja a Háttér Társaság.
Csütörtökön hozott határozatot az Alkotmánybíróság abban a kérdésben, hogy ellentétes-e az Alaptörvénnyel, ha megtiltják a transzneműeknek a név- és nemváltoztatás anyakönyvi bejegyzését. A testület arra a következtetésre jutott, hogy nem.
Mint ismert, az Országgyűlés 2020 májusában fogadott el egy törvényt, amelyben megtiltották, hogy a transzneműek a megváltoztatott nemüket és nevüket jegyezzék be a hivatalos iratokban. A lépés ellen egy bíró tett akkor kifogást, azt állítva, hogy ez ellentétes az Alaptörvény egyik pontjával, ezért a vonatkozó jogszabályt meg kell semmisíteni.
Másfél év után elutasította az Alkotmánybíróság azt a bírói kezdeményezést, amely azzal érvelt, hogy a 33-as paragrafus – amely kizárja a nem- és ehhez kapcsolódó névváltoztatás lehetőségét – ellentétes az Alaptörvény emberi méltóságot és a magánélethez való jogot garantáló rendelkezéseivel.