TASZ
2023 februárjában a Háttér Társaság közérdekű adatokat kért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól, hogy valós képet kapjon az ún. ‘gyermekvédelmi’ törvény hatásáról a média világában, azonban a hatóság csak részben volt hajlandó azt teljesíteni. A Háttér Társaság ezért a TASZ-szal pert indított, elsőfokon a Fővárosi Törvényszék az adatok kiadására kötelezte az NMHH-ot.
Meglepetésként érte az országot, hogy Novák Katalin köztársasági elnök élt vétójogával, és múlt pénteken visszadobott az országgyűlésnek egy törvényt, amely deklarált célja szerint többek közt „a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdeket” is szolgálja. Az április 11-én elfogadott törvény eredetileg egy uniós irányelv átültetése: az állampolgárok közérdekű bejelentéseit szabályozza annak érdekében, hogy növekedjen az állami szervek működésébe vetett közbizalom, az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb fokú védelmet élvezzenek, a korrupció pedig csökkenjen.
Hat magyarországi civil szervezet, a Budapesti Szociális Forrásközpont, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Másság Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar LMBT Szövetség, melynek egyesületünk is a tagja közös állásfoglalást tett közzé, amelyben az új Polgári T
A Háttér Társaság a TASZ közreműködésével indított pert az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) szemben, mivel az nem volt hajlandó kiadni az évekkel ezelőtt elfogadott egészségügyi szakpolitikai programokat, arra hivatkozva, hogy azok döntéselőkészítő adatnak minősülnek. A Fővárosi Törvényszék szerint azonban az EMMI ezt nem tudta megfelelően bizonyítani, ezért az adatok kiadására kötelezte a minisztériumot.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda valamint a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezetek részletes javaslatokat készítettek a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás reformjára.