Transz patikus ügye (2011)
Nemének hivatalos megváltoztatását követően az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala olyan gyógyszertár-működtetési engedélyt állított ki egy transzszexuális patikus számára, amelyből egyértelműen kiderül korábbi neve és neme. Jogsegélszolgálatunk segítségével a döntést megfellebbezte, és a másodfokon eljáró Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal az emberi méltóság sérelmére hivatkozva új eljárása lefolytatásara kötelezte a Hivatalt, és előírta egy olyan egységes szerkezetbe foglalt személyi gyógyszertár működtetési jogot engedélyező határozat kiállítását, amelyben már nem kerül feltüntetésre az Ügyfél névváltozás előtti neve.
Toroczkai-ügy (2009-)
Jogerősen bűnösnek találták és két év próbára bocsátották Toroczkai Lászlót, amiért 2009-ben a kuruc.info internetes oldalon közzétett Ismét szükség lesz a puskaporra című cikkében a Meleg Méltóság Menet erőszakos megakadályozására szólított fel. A bíróság szerint Toroczkai ezzel a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel joga megsértésének előkészülete vétségét követte el. A bíróság ítéletében megállpaította, hogy: "a bíróság nem kizárólag a megfogalmazások nyelvtani értelme alapján hozta marasztaló határozatát, hanem az ismert társadalmi kontextus, az egy évvel korábbi események, az azokra történő visszautalások és a megfogalmazás módja együttesen eredményezték azt, hogy a szövegnek más értelmet, mint erőszakos fellépésre történő buzdítást, nem lehetett tulajdonítani."
EchoTV-ügy (2009-2012)
2009 júliusában az Echo TV Képtelenségek c. műsorában a melegekkel szembeni gyűlöletkeltő megjegyzések hangoztak el. A Magyar LMBT Szövetség a Háttér Meleg Jogsegélyszolgálat segítségével panaszt tett a műsorszolgáltató ellen. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) megállapította, hogy a műsor alkalmas volt a melegekkel szembeni gyűlölet keltésére, a megnyilvánulások sérthették a melegek emberi jogait, méltóságát. Az ügy a legmagasabb bírói fórumot, a Kúriát is megjárta; a bíróságok az ORTT döntését érdemben fenntartották, és 90 perc elsötétísére ítélték az EchoTV-t.
Bevándorolási-ügy (2004-2006)
Egy azonos nemű élettársával évek óta Magyarországon élő külföldi férfi 2004-ben letelepedési engedélyért fordult a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz. A Hivatal a kérelmet elutasította, arra hivatkozva, hogy a kérelmező lakhatása és megélhetése nem biztosított, annak ellenére, hogy azt élettársa írásban vállalta. A kérelmező jogi képviseletét a Háttér Társaság ügyvédje vállalta el. A Hivatal másodfokon már biztosítottnak találta a lakhatást, de határozatában kifejtette: csak tartási kötelezettséggel bíró hozzátartozók esetén fogadható el a hozzátartozó támogatása a megélhetés biztosításaként, márpedig az élettársak nem minősülnek ilyen hozzátartozónak. A Legfelsőbb Bíróságot is megjárt ügy végére a Fővárosi Bíróság 2006-os ítélete tett pontot: a Bíróság megállapította, hogy az élettárs nyújtotta támogatást is figyelembe kell vennie a Hivatalnak.
Károli-ügy (2003-2004)
A Károli Gáspár Református Egyetem egyik lelkész hallgatójának hallgatói jogviszonyát 2003 októberében megszüntették, miután kiderül róla, hogy homoszexuális. Az Egyetem Kari Tanácsa 2004 januárjában állásfoglalást tett közzé, amely szerint "az egyház a Biblia alapján nem helyeselheti (…) homoszexuális életet folytató vagy azt propagáló vallástanárok és lelkészek képzését, szolgálatba állítását, illetve szolgálatban tartását". Az eltanácsolt diák az Egyetem döntése ellen pert indított, amelyben a Fővárosi Bíróság igazat adott neki, mivel a hallgatói jogviszony megszüntetésére csak fegyelmi eljárás keretében kerülhetett volna sor. A Háttér Társaság ugyanakkor a 2003 januárjában az újonnan hatályba lépett egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján közérdekű igényérvényesítés keretében támadta meg az Egyetem állásfoglalását. Az ügy 2005 júniusában ért véget, amikor a Legfelsőbb Bíróság megállapította: a lelkészi és vallástanári képzés esetében az Egyetem jogosult az egyház e kérdésben vallott felfogását megjeleníteni. Bár a bíróság jogerősen az Egyetemnek adott igazat, egyben elvi éllel leszögezte, hogy a lelkészi és vallástanári képzéseken kívül az egyházi intézményeket is köti az egyenlő bánásmód követelménye, és mivel a homoszexualitás az ember lényegi vonása, civil szervezetek jogosultak közérdekű igényérvényesítés keretében hasonló ügyekben pert indítani.
Özvegyi nyugdíj ügy (2003)
A Polgári Törvénykönyv 1996-os módosítása után a magyar jog az azonos neműek közötti élettársi viszonyt is elismeri, az élettársak 10 év után özvegyi nyugdíjra jogosultak. 2003-ban azonos nemű élettársa halála után özvegyi nyugdíjat igényelt egy meleg férfi. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság azonban a kérelmet megtagadta, arra hivatkozva, hogy a kérelmező élettársi kapcsolata csak az 1996-os törvénymódosítás óta állt fent, és az együttélés korábbi évei nem számíthatóak be. A Háttér Társaság a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetekkel együtt levélben fordult a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz a döntés diszkriminatív voltát hangsúlyozva. A Kormány 2003 decemberében a vonatkozó kormányrendeletet módosította, és egyértelművé tette, hogy az 1996 előtti együttélést is figyelembe lehet venni az özvegyi nyugdíj megállapításakor.
Hír TV - Terítéken (2003)
A Hír TV Terítéken című műsora 2003. július 12-én sugárzott adásának vendégei - köztük kiváltképpen Usztics Mátyás színművész és a műsorvezető Pörzse Sándor - a melegeket mint ferdehajlamú, torz, beteg, természetellenes embereket említették. A Háttér Társaság panaszával az Országos Rádió és Televízió Testülethez fordult. Miután a Hír TV szerkesztői néhány napon belül lehetővé tették a melegek és szimpatizánsaik képviselőinek, hogy ők is elmondhassák a véleményüket, egyesületünk elállt a további jogi lépések megtételétől.
MR - Vasárnapi Újság (2001)
A Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsora 2001. augusztus 5. napján "Meleg helyzet" címmel összeállítást sugárzott, amelyben állítólagos "szakembereket" szólaltattak meg a homoszexualitás témaköréről. A Háttér Társaság más meleg szervezetekkel együtt kifogást emelt a műsorszolgáltatónál, majd , mivel ez nem vezetett eredményre, panasz tett az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságánál. Az ORTT másodfokú határozatában megállapította, hogy a műsorszám megsértette a sokoldalúság és kiegyensúlyozottság követelményeit, ugyanakkor nem sértette meg a melegeket, mint a társadalom meghatározott csoportját.
MTV - A Hét (2001)
2001. július 8-án a Magyar Televízió Hét című műsora a melegfesztivál kapcsán a melegeket és leszbikusokat rossz színben feltüntető, egyoldalú riportot adott le. A riportban megszólaltatott szexuálpszichológus a homoszexualitást a fiatalokra káros személyiségzavarként állította be, a homoszexualitást súlyos bűnként elítélő bibliai idézeteket olvastak fel, és egy fiktív történetet mutattak be egy megerőszakolt, HIV-pozitívvá vált volt állami gondozott fiatalemberrel. A Háttér Társaság több más meleg civil szervezettel együtt a műsorszolgáltatóhoz, majd az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) fordult. Az ORTT határozatában megállapította a műsorszolgáltató megsértette a sokoldalúság és kiegyensúlyozottság követelményeit, mivel a homoszexualitás problémájáról nem adott reális képet, és olyan szerkesztési megoldásokat alkalmazott, amelyek inkább növelhették a problémával szemben meglevő társadalmi előítéletet.
Sziget-ügy (2001)
2001-ben Tarlós István, a Pepsi Sziget fesztiválnak otthont adó III. kerület polgármestere, miután értesült róla, hogy a fesztiválon meleg tematikájú programok is megrendezésre kerülnének, levélben szólította fel a szervezőket az ilyen jellegű programok mellőzésére, e tilalom az örnkormányzat és a szervezők közti szerződésbe is bekerült. A polgármester fellépése miatti tiltakozáshoz meleg civil szervezetek mellett közéleti személyiségek, politikusok, írók és művészek is csatlakoztak. A Háttér Társaság a szerződés érvénytelensége és személyhez fűződő jogok megsértése miatt pert índított Tarlós István és a III. kerületi önkormányzat ellen. A bíróság a keresetnek részben helyt adott, és megállapította: a homoszexuális felvilágosító rendezvények kitiltása az Alkotmány 70/A paragrafusába foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, így az erre irányuló szerződés-kiegészítés semmis. A Sziget Fesztiválon azóta is minden évben nagy sikerrel működik a meleg témájú programokat felvonultató Magic Mirror sátor.