A Háttér Társaság keresete a Sziget-ügyben | Háttér Társaság

A Háttér Társaság keresete a Sziget-ügyben

Kulcsszavak: 
Sziget-ügy

Tisztelt II. és III. Kerületi Bíróság!

Alulírott Mocsonaki László, Háttér Baráti Társaság a Melegekért egyesület felperes képviseletében – Tarlós István polgármester, (idézhető címe: 1033, Budapest, III. kerület, Fő tér 3.) I. rendű, Óbuda Békásmegyer Önkormányzata (1035, Budapest, III. kerület, Fő tér 3.), II rendű, Sziget Kulturális Szervezőiroda Kft. (1117 Budapest, Orlay utca 5-7. ) III. rendű , Budapesti Rendőrfőkapitányság (1139, Budapest, Teve utca 4-6), IV. rendű, és Óbuda-Békásmegyer Rendőrkapitányság (1036 Budapest, Tímár utca 9/a) V. rendű alperesek ellen, szerződés érvénytelensége és személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított perben az alábbiakat adom elő.

I.

A felperes a Pepsi Sziget elnevezésű, Sziget Kft. által szervezett kulturális rendezvényen 2001. augusztus 1. és 8-a között részt kívánt venni, az előzetes tárgyalások alapján a rendezők biztosították is volna egyesületünknek a jelenlétét. A társadalmi szervezetünk HIV/AIDS prevencióval, telefonos lelkisegély szolgálat, továbbá jogsegélyszolgálat működtetésével foglalkozik, a Fővárosi Bíróság döntése szerint a besorolásunk kiemelkedően közhasznú egyesület. (A közhasznúvá nyilvánítást elrendelő végzést F/1 alatti másolatban csatoljuk.)

2001. július 10. napján a Sziget Kft. Képviselői: Gerendai Károly, Müller Péter (Sziámi); továbbá Tarlós István, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, s Komáromi Endre, ezredes, a BRFK közbiztonsági igazgatója, dr. Simon Tamás, ezredes, az Óbuda-Békásmegyer Rendőrkapitányság vezetője, az alábbi szövegű megállapodást kötötték.(F/2 alatti melléklet)

„Az óbudai polgármester kezdeményezésére alulírottak a következőkben állapodtak meg: Az évek óta sikeres Pepsi Szigeten a fiatalkorúak védelmében, de a másként gondolkodók biztonságának érdekében is, semmi néven rendezett homoszexuális jellegű felvilágosító, vagy egyéb címen folytatott műsorok nem lesznek. Az elnevezés e tekintetben közömbös. A lényeg, hogy a Diáksziget az legyen, ami. Zenés, kulturális fesztivál.”

A Magyar Köztársaság Alkotmánya az emberi jogokról és az ország demokratikus berendezkedéséről az alábbiak szerint rendelkezik:

2. § (1) a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

A Ptk. 75. § (1) szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak, a (2) bekezdés értelmében a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem - jellegénél fogva - csak a magánszemélyeket illetheti meg.

A 76. § szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.

A 200. § (1) bekezdése szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja, a (2) bekezdés értelmében semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

A 234. § (1) bekezdés értelmében a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

A felperesi egyesület alapszabályában rögzített céjai közé tartozik az emberi jogok védelme, HIV/AIDS prevenció is, továbbá a melegekkel és leszbikusokkal kapcsolatos előítéletek megszűntetése. 

Az érintettek szerződése sérti az Alkotmány 70/A § -át (hátrányos megkülönböztetés tilalma, egyéb helyzet szerinti különbségtétel), a 60. §-át (vélemény és gondolatszabadság védelmét biztosító rendelkezések), beleütközik továbbá a Ptk. 76. §-ába, tekintettel arra, hogy az egyesület jó hírnevét és méltóságát is sérti. Korlátozza a gondolat és véleménnyilvánítás szabadságát, valótlan színben tünteti fel a melegeket és leszbikusokat – illetve mindazon társadalmi szervezetet, melyek céljai közé a melegek és leszbikusok jogainak megóvása és az előítéletek megszüntetése áll.

A jogszabályba ütköző szerződéses kikötés semmis, a semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat. A Háttér Baráti Társaság a Melegekét egyesület emellett jogi érdekeltnek is minősül, hiszen a kulturális fesztivál rendezvényein részt kívánt venni céljaival összefüggésben.

Álláspontunk szerint a szerződés semmis, melynek jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása.

II.

A Ptk 210. § (4) bekezdése szerint, akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

A 235. § (1)-bekezdése értelmében a megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és a jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.

F/3 alatti mellékletben csatoljuk Tarlós István polgármester által 2001. július 3. napján a Sziget kft. III. rendű alpereshez írt levelét.

A levél második bekezdés az alábbiakat tartalmazza: 

„Tudomásomra jutott, hogy az ez évi Diáksziget rendezvénysorozaton, az Óbudai Hajógyári szigeten valakik ún. „szivárvány sátrat” szándékoznak felállítani, ahol egyéb műsorok között – a hírek szerint. „homoszexuális felvilágosító” programok is szerepelnek. Szerződésünk és egyéb hatáskör alapján is felhívom a figyelmét, hogy ilyen sátor létesítéséhez nem járulok hozzá. Ha ennek ellenére ez a program mégis létrejönne, az súlyosan veszélybe sodorná az idei rendezvény megtarthatóságát, de a következő évi szerződés aláírását is.”

Az utolsó bekezdés szerint:

”Túl azon, hogy magam is megdöbbentőnek tartom a Pepsi Szigeten „szivárványsátor” puszta gondolatát is, de a fenti szempontokra különös tekintettel kérem a T. Igazgató Úr soronkívüli írásos garanciáját, hogy „meleg programok” sem a programfüzetekben, sem a valóságban nem lesznek a szigeten”

A levél olyan kijelentéseket tartalmaz, amely nyíltan arra utal, hogy amennyiben a Sziget kft vezetősége nem teljesíti a polgármester diktátumát, nem lesz a jövőben szerződés, rendezvény. A polgármester hatáskörét messzemenően túllépve, a személyhez fűződő jogokat megsértve megfenyegette a III. rendű alperest, melynek következménye a már említett szerződés.

A fentiek alapján jogi érdekeltként megtámadjuk az F/2 alatt csatolt, per tárgyát képező szerződét, mert álláspontunk szerint azt a III. rendű alperes a polgármester jogellenes fenyegetése hatására írta alá.

Elképesztőnek tartjuk, hogy Magyarországon ez most megtörténhet.

III.

Ugyanakkor a személyiségi jogokat is sértő szerződés és polgármesteri nyilatkozat jogkövetkezményeit a Ptk. 84. §-a tartalmazza:
Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.
(2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre, közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.

Megítélésünk szerint az alperesek a szerződés aláírásával súlyosan megsértették a felperes, mint meleg érintett szervezet személyhez fűződő jogait – az I. rendű alperes személyes indítványára.

 

Az előadottak alapján 

keresettel

fordulunk a Tisztelt Bírósághoz, és kérjük, hogy

  1. állapítsa meg, hogy az I., II., III., IV. és V. rendű alperesek között már idézett tartalommal 2001. július 10. napján megkötött, és F/1 alatti mellékletben csatolt szerződés jogszabályba ütközik továbbá jogellenes fenyegetés hatására íródott, ezért érvénytelen;
  2. állapítsa meg, hogy az I., II., III., IV. és V. rendű alperesek a megállapodás aláírásával megsértették a felperesnek a személyhez fűződő jogait: az Alkotmány 70/A és 60. §-át, továbbá a Ptk 76. §-át;
  3. állapítsa meg, hogy az I. rendű alperes az F/3 alatt csatol, 2001. július 3. napján keltezett levelével megsértette a felperes személyhez fűződő jogait.
  4. tiltsa el az alpereseket a további ilyen és hasonló jogsértésektől;
  5. kötelezze az alpereseket, hogy a szerződés aláírása továbbá a tűrhetetlen hangvételű levél megírása miatt, 2 országos napilapban közzétett bocsánatkérő nyilatkozatban megfelelő elégtételt adjanak.
  6. indítványozzuk, hogy az I. rendű alperest a Tisztelt Bíróság kötelezze 1000000, azaz egymillió forint közérdekű bírság megfizetésére, a II.-III-IV-V rendű alpereseket egyenként 100000-100000 (egyszázezer) forint közérdekű bírság megfizetésére, tekintettel arra, hogy jogszabálysértő megállapodásuk súlyosan megbélyegzi a meleg társadalmi szervezeteket, azt a látszatot kelti, mintha a homoszexualitás illetve a homoszexuálisok a fiatalkorúak számára bármilyen veszélyt jelentenének. Azért kérünk az I. rendű alperesre magasabb összegű bírság kiszabását, mert a súlyosan kirekesztő gondolatmenetnek és eseménysorozatnak a polgármester volt a szellemi atyja.

Kérjük továbbá a tisztelt Bíróságot, hogy ideiglenes intézkedéssel a Pp. 156. §-a alapján függessze fel a per tárgyát képező szerződés hatályba lépését a per jogerős elbírálásáig. Megítélésünk szerint az emberi szabadságjogokat korlátozó szerződés hatályosulása közvetlenül fenyegető kár, ennek egyetlen elhárítási lehetősége az ideiglenes intézkedés meghozatala. 

Kérjük, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelmünk tárgyában még augusztus eleje előtt döntsenek soron kívül. 

A pertárgy értékét 150000 forintban jelöljük meg. (Általános pertárgyérték)

Egyesületünk az Illetéktörvény 5. § (1) bekezdés d pontjának szabályai alapján illetékmentes. Egyben akként nyilatkozom, hogy a felperesnek az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

A Tisztelt Bíróság hatásköre és illetékessége  Pp. 29. §-án alapul.

Budapest 2001. július 11.

 

Tisztelettel:

Mocsonaki László,
Háttér Baráti Társaság a Melegekért egyesület, mint felperes képviselője

Témák