A Szivárvány Misszió Alapítvány panasza a vádemelés megtagadása ellen

Tisztelt Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség!

A Szivárvány Misszió Alapítvány képviseletében
panasszal kívánok élni a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség azon döntése
ellen, hogy a 2009. szeptember 4-én tett feljelentésünk alapján indult büntetőeljárás
(B. VI-VII. 7272/2009) során a közösség tagja elleni erőszak előkészülete
tárgyában nem emelt vádat.

Toroczkai László 2009 augusztusában „Ismét szükség
lesz a puskaporra” címmel cikket tett közzé a kuruc.info internetes oldalon. A
cikkben felszólította az olvasókat, hogy erőszakkal lépjenek fel a 2009
szeptemberére tervezet Meleg Méltóság Menetének résztvevői ellen, illetve
beszámolt róla, hogy e fellépés kapcsán egyeztetéseket folytatott különböző
szerveződések vezetőivel.

A cikk kapcsán Alapítványunk 2009. szeptember 4-én feljelentést tett mind a Btk. 174/C. §
(2) bekezdésébe ütköző az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a
választási gyűlésen való részvétel jogának megsértésének előkészülete, mind a
174/B. § (3) bekezdésébe ütköző közösség tagja elleni erőszak előkészülete
vétsége miatt. Az eljárásban Alapítványunk sértettként
(mint a cikk szerzője által megakadályozni kívánt, a gyülekezési szabadság
körébe tartozó rendezvény szervezője), és a rendezvényen részt vevő egyének (akikkel
szemben a cikk szerzője erőszakos formában kívánt fellépni) pontosan meg nem
határozható, nagyobb létszámú csoportját képviselő
közhasznú szervezetként (Be. 58. § (3)) veszünk részt, jogállásunk tehát
megegyezik a sértetti képviselő jogállásával. Alapítványunk alapító okiratát
panaszlevelünkhöz mellékeltük.

 A sajtóból
származó információk alapján a rendőrség 2010 júniusában Toroczkai Lászlót
mindkét tényállás alapján meggyanúsította. 2011. április 8-án kelt,
Alapítványunk részére 2011. április 28-án kézbesített levelében a Budapesti VI.
és VII. kerületi Ügyészség Alapítványunkat arról tájékoztatta, hogy „közösség
tagja elleni erőszak előkészületnek vétsége miatt nem történt vádemelés, mert e
bűncselekmény elkövetését az ügyészség
nem tartotta megállapíthatónak, ahogyan a bíróság sem.” Az Ügyészség ezen határozatáról
Alapítványunkat korábban nem tájékoztatta, arról csak az ügyészségi levél 2011
áprilisi kézhezvétele után értesültünk, így a Be. által biztosított 8 napon belüli panasztétel
lehetőségével most élünk.

Az Ügyészség 2011. április 8-án kelt tájékoztató
levelében nem tért ki rá, hogy a Btk. 174/B. § (2) bekezdése szerint büntetendő
közösség tagja elleni erőszak előkészületének vétségét miért nem tartotta
megállapíthatónak. Véleményünk szerint a terhelt a tényállás valamennyi elemét megvalósította az alábbiak szerint.

A Btk. 174/B. § paragrafus szerint:

(1) Aki
mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes
csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg
erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen
vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.

(…)

(3) Aki a
közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt
két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A közösség tagja elleni erőszak előkészülete
tényállásának tehát három meghatározó eleme van:

a)    a bántalmazás vagy
kényszerítés;

b)    a motiváció; és

c)   
az előkészület;

Bántalmazás
vagy kényszerítés: Azt a tényt, hogy a cikk szerzője felvonulás résztvevőinek bántalmazására
készült az Ügyészség is elismerte, hiszen a gyülekezési szabadság megsértésének
előkészülete tényállásának ugyanúgy része az erőszakos fellépés, márpedig ez utóbbi tényállást az ügyészség
megállapíthatónak találta. Az időközben meghozott elsőfokú, nem jogerős
bírósági döntés is megállapítja: a cikkben leírtak „kizárólag olyan értelmet nyerhetnek a célközönségben, hogy a felvonulókat erőszakkal - vagy azzal is - meg kell akadályozni gyülekezési joguk békés
gyakorlásában.” Felhívjuk a figyelmet, hogy szemben a testi sértés tényállásához
elengedhetetlen testi épség vagy egészség sérelméhez, a közösség tagja elleni
erőszak tényállása a sérelem bekövetkezését nem követeli meg, az már a
sérüléssel nem járó bántalmazást is büntetni rendeli. Ugyanakkor szemben a
kényszerítés tényállásához elengedhetetlen jelentős érdeksérelemmel, a közösség
tagja elleni erőszak tényállása a jelentős érdeksérelmet nem követeli meg, az
bármely kényszerítő jellegű fellépést büntetni rendeli. Véleményünk szerint a
felvonulók elleni erőszakos fellépésnek nem képzelhető el olyan változata,
amely nem jár a felvonulók bántalmazásával; és nem vonható kétségbe, hogy az erőszakos
fellépés célja az volt, hogy a felvonulók gyülekezési jogukkal ne éljenek
(valamit ne tegyenek), így megállapítható, hogy az előkészületek egyértelműen a bántalmazásra, kényszerítésre irányultak.

A
motiváció: A közösség tagja elleni erőszak tényállásának megállapításához
elengedhetetlen, hogy a bántalmazásra vagy kényszerítésre a sértett nemzeti,
etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása
vagy vélt tartozása miatt kerüljön sor. Nem vitatható, hogy a szexuális irányultság
és nemi identitás szerinti kisebbségi csoportok (leszbikus, meleg, biszexuális
és transznemű (LMBT) emberek) a lakosság olyan egyéb csoportjai, amelyeket a
törvény e tényállás hatókörébe von. A Btk. 174/B. tényállásának átnevezésére,
illetve a „lakosság egyes csoportjaihoz tartozás” fordulat beemelésére
kifejezetten a melegfelvonulások résztvevői ellen 2007-2008-ban elkövetett
erőszakos magatartások büntethetővé tétele miatt került sor. Az Igazságügyi és
Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára 2009 januárjában kelt véleményében (IRM/BKFO/31-2/2009) megerősítette: „A jogalkotó tehát a
szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokat is a lakosság
egyes csoportjainak tekinti.” A cikkből egyértelműen kiderül, hogy a Menet
résztvevőivel szembeni erőszakos fellépésre azért került volna sor, mert azok
az LMBT közösséghez tartoznak,
illetve az LMBT emberek társadalmi
egyenlőségére vonatkozó politikai meggyőződésüknek kívánnak hangot adni.
Mint arra a 30/1992. (V. 22.) AB határozat kitér a lakosság
egyes csoportjai kitétel mögött „az eltérő nézetrendszer (párttagok, egyesületek, mozgalmak
stb. résztvevői) vagy egyéb, tulajdonképpen bármely ismérv
szerint elkülönülő személyek védelmének szándéka húzódik meg.”
Mindezek alapján akár az LMBT közösséghez tartozás, akár az LMBT embereket támogató
politikai nézeteik miatt kívánta a cikk szerzője a menetet erőszakosan
megakadályozni, a fellépésre mindenképpen a sértetteknek a lakosság egyéb csoportjához való tartozása miatt
került volna sor.

Az
előkészület: Azt a tényt, hogy a cikk szerzője által elkövetett cselekmények (erőszakos
fellépésre felhívó cikk közzététele az interneten, egyeztetéseket folytatása
különböző szerveződések vezetőivel az erőszakos fellépésről) az erőszakos
fellépés előkészületének tekinthetők az Ügyészség is elismerte, hiszen a
gyülekezési szabadság megsértésének előkészülete tényállása kapcsán tett
vádelemelésnél ugyanezen cselekményeket
az ügyészség elégségesnek találta az előkészület megállapítására. Ami a jogi érveket illeti. A Btk 18. § (1)
bekezdés szerint „Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt
büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt
könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik,
vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. „Ne hagyjuk, hogy erőszakos, provokatív
tüntetésből - mint Londonban - ellenállás híján karneváli hangulatú állami
ünnepséggé váljon ez a társadalomromboló esemény. Legalább 21 helyszínen és
időpontban csaphatunk le rájuk, különösen ajánlott a környéken elcsípni a
fesztivál felelőseit, érveink ütköztetésére.” Megítélésünk szerint ezek az
írásban kifejtett gondolatok kimerítik a bűncselekmény elkövetését megkönnyítő
feltételek biztosítása, illetve a bűncselekmény elkövetésére történő felhívás
kritériumait, különösen az ezt követő események ismeretének tükrében. 

Kérjük ez alapján, hogy az Ügyészség panaszunknak helyt adva a terhelt
ellen a 174/B. § (3) bekezdésébe ütköző közösség tagja elleni erőszak
előkészületének vétsége miatt is emeljen vádat.

Üdvözlettel:

 Budapest, 2011. május 4.