Gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd | Háttér Társaság

Gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd

Gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd

Gyűlölet-bűncselekmények alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása; ilyen csoport lehet pl. a szexuális vagy nemi kisebbségekhez tartozás. Gyűlölet-bűncselekmény például, ha egy meleg pár által lakott házra a „Mocskos buzik!” feliratot festik; ha az utcán kézen fogva sétáló leszbikus párt sértegetik; ha egy szórakozóhelyről kijövő transznemű fiatalokat transzfób megjegyzésektől kísérve baseballütővel összeverik, vagy ha egy LMBTQI ügyekkel foglalkozó civil szervezet irodájára Molotov-koktélt dobnak.

A gyűlölet-bűncselekményekben nem az áldozat csoport-hovatartozása a mérvadó (önmagában attól, hogy LMBTQI személy ellen követnek el valamit, még nem gyűlölet-bűncselekmény), hanem hogy az elkövetőt az adott csoport iránti gyűlölet, előítélet vezérelte.

Erőszakos támadások

A Btk. a gyűlölet-bűncselekmények legsúlyosabb (erőszakos) formáit külön bűntettnek tekinti, és közösség tagja elleni erőszak néven rendeli büntetni. 2013 júliusa óta a tényállás a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokat is külön nevesíti. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki a csoporthoz tartozás miatt bántalmaz vagy kényszerít valakit valamire, illetve ha olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen.

A testi sértés tényállásához képest a közösség tagja elleni erőszak elkövetőinek jóval súlyosabb büntetés jár. További fontos különbség, hogy míg a könnyű testi sértés csak magánindítványra üldözendő (tehát a sértettnek feljelentést kell tennie), a közösség tagja elleni erőszak esetében a rendőrség és az ügyészség hivatalból jár el, ha a bűncselekményről értesül (tanútól, térfigyelő kamera révén, stb.).

A Btk. ráadásul már e bűncselekmény előkészületét is büntetni rendeli, tehát nem kell, hogy az erőszak ténylegesen bekövetkezzen, az is elég, ha pl. egy szélsőjobboldali banda felfegyverkezve ilyen céllal vág neki az éjszakának.

Több más bűncselekmény (emberölés, személyes szabadság megsértése, stb.) esetén is van annak jelentősége, hogy az elkövetőt az adott csoport elleni gyűlölet vezérelte-e: a törvény ezen esetekben minősítő körülményként veszi figyelembe, ha a bűncselekményt aljas indokból követték el. A bírói gyakorlat aljas indoknak minősíti a homofóbiát is. Azon bűncselekmények esetén, ahol az aljas indok nem minősítő körülmény, a bíróságok az előítéletes indokot a büntetés kiszabása során mint súlyosító körülmény veszik figyelembe.

A bűncselekmények sértettjei jogosultak információt kapni az eljárás alakulásáról, indítványokat tenni, a hatóságok döntései ellen panasszal élni, kihallgatásuk során egy általuk megjelölt személy jelenlétét kérni, képviseletükre ügyvédet vagy civil szervezetet meghatalmazni.

Gyűlöletbeszéd

A gyűlölet-bűncselekmények egy speciális esete a gyűlöletbeszéd. A gyűlöletbeszéd olyan szóbeli vagy írásbeli megnyilvánulás, amelynek célja valamely társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése vagy a csoport tagjai elleni erőszak vagy előítéletes fellépés kiváltása. Ilyen lehet például, ha valaki az LMBTQI közösségről mint a „társadalom testén élősködő rákos daganatról” beszél vagy a kiközösítésükre, megalázásukra, megverésükre szólít fel.

A gyűlöletbeszédet a Btk. közösség elleni uszítás néven bünteti, amely kifejezetten említi a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportok elleni uszítást is.

Sajnos a bírói gyakorlat rendkívül szűk körben értelmezi csak ezt a bűncselekményt, a gyakorlatban csak akkor állapítják meg, ha a gyűlöletbeszéd közvetlenül és egyértelműen erőszakhoz vezethet. A 2000-es években több kormányzati kísérlet történt a gyűlöletbeszéd elleni szigorúbb fellépés jogi lehetőségének megteremtésére, ám ezek az Alkotmánybíróságon sorra elbuktak.

A büntetőjogi üldözésen túl további lehetőségek is vannak a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre, ha a megnyilvánulás a médiában hangzik el. Az ún. médiaalkotmány tiltja a kisebbségeket sértő, kirekesztő, gyűlöletkeltő műsorok sugárzását, ezért ha rádióban, televízióban, nyomtatott vagy internetes sajtóban ilyen megszólalás hangzik el, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál lehet panaszt tenni. A sajtóterméknek nem minősülő internetes tartalmak esetén az NMHH által működtetett Internet Hotline oldalon lehet bejelentést tenni.

További olvasnivalók:

Társaság a Szabadságjogokért: Tájékoztató kiadvány gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak

Szervezetek:

Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport

Rendőrség

Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálat

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

NMHH online gyűlöletbeszéd bejelentő oldal (Bejelentés » Rasszista, idegengyűlöletre uszító tartalom)

 

Utoljára frissítve: 2016. július 6. 

Témák