Interszexuális emberek | Háttér Társaság

Interszexuális emberek

Kulcsszavak: 
interszexuálisok

A kromoszómáit, elsődleges és/vagy másodlagos nemi szerveit tekintve férfiként vagy nőként egyértelműen nem meghatározható, ún. interszexuális személyek esetén alapvetően három jogi kérdés merül fel:

  • lehetővé teszi-e a jog, hogy a személyt ne kelljen nőnek vagy férfinak besorolni;
  • tiltják-e a törvények a beleegyezés nélkül végzett, a társadalmi normáknak megfelelő külső nem szervek kialakítására irányuló, ún. normalizációs műtéteket;
  • védik-e a jogszabályok a diszkriminációtól az ilyen személyeket? (erről ld. a hátrányos megkülönböztetésről szóló fejezetet)

A nem hivatalos nyilvántartása

Az anyakönyvi jogszabályok Magyarországon előírják, hogy valamennyi újszülöttet fiúként vagy lányként anyakönyvezzenek, a gyermek neme mező szabadon hagyására vagy más (pl. „egyéb”, „X”) bejegyzés rögzítésére nincs lehetőség. A gyermek adatainak bejelentését egészségügyi intézményben lebonyolított szülés esetén az intézmény vezetője, intézményen kívüli szülés esetén a szülők végzik. Hiányos adatok esetén 30 napig lehetőség van az anyakönyvi bejegyzés nyitva hagyására. Az anyakönyvi nyilvántartásban szereplő nemet valamennyi személyazonosító okmánya (személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély) tartalmazza.

Orvosi beavatkozások

Az egészségügyi törvény az önrendelkezéshez való jogot az egészségügyi ellátás egyik alapelveként rögzíti; így a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, és melyeket utasít vissza. 14 év alatti kiskorúak esetében az önrendelkezési jogot a szüleik vagy törvényes képviselőjük gyakorolja, a 14 és 18 év közötti személyek nyilatkozatának érvényességéhez a szülő vagy törvényes képviselő beleegyezése szükséges. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a jogszabály alapján más személy gyakorolja. A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú (és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott) betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.

A jogszabály emellett azt is előírja, hogy a szülő vagy törvényes képviselő beleegyezési joga csak kezelőorvos által javasolt, súlyos vagy maradandó egészségkárosodásához nem vezető beavatkozásokra terjed ki. Így a szülők elvileg az egészségügyileg nem indokolt normalizációs műtétekbe nem egyezhetnek bele. Mivel azonban részletes iránymutatás nem létezik az interszexuális gyermekek kezelésére vonatkozóan, nem kizárható, hogy a kezelőorvos egy ilyen műtétet a gyermek „egészséges nemi fejlődése” által megkívánt, így egészségügyileg indokolható beavatkozásnak tekint. A beleegyezés nélkül elvégzett egészségügyi beavatkozások esetén személyiségi jogi per indítható. 14 év alatti személy esetén ilyen pert a gyermek képviseletében a szülő vagy törvényes képviselő kezdeményezhet, 14. életévét betöltött személy pedig már maga is. Kiskorúak esetén az általános elévülés (5 év) meghosszabbodik, és a 14. életév betöltését követő egy éven belül még megindítható a per (csecsemőn végzett műtét esetén tehát akár 14 évvel később is).

 

Utoljára frissítve: 2016. szeptember 16.

Témák