Partnerkapcsolat | Háttér Társaság

Partnerkapcsolat

Az elmúlt évek egyik legfontosabb melegjogi követelése az azonos neműek közötti párkapcsolatok jogi elismerése volt. 2009. július 1. óta az azonos nemű párok a házassághoz nagyban hasonlító bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek. Emellett 1996 óta a törvény az együtt élő azonos nemű párokat élettársként ismeri el, 2010. január 1. óta pedig az élettársak (nemüktől függetlenül) kérhetik élettársi kapcsolatuk nyilvántartásba vételét.

Házasság

A 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvény és a Ptk. szerint is házasságot csak egy férfi és egy nő köthet. A nemüket hivatalosan megváltoztató transzneműek új nemük szerint köthetnek házasságot. Mivel a törvények az azonos nemű párok számára a házasságot nem teszik lehetővé, a házasság létesítésének és felbontásának, valamint az azzal járó jogoknak és kötelezettségeknek az ismertetésére részletesen nem térünk ki. A házasságra és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok néhány eltéréstől eltekintve azonosak, így a bejegyzett élettársi kapcsolat kapcsán alább leírt információk a házasságra is igazak.

Bejegyzett élettársi kapcsolat

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét a 2009. évi XXIX. törvény vezette be. Már 2007-ben volt egy kísérlet az intézmény bevezetésére, de azt az Alkotmánybíróság arra hivatkozva, hogy az mind azonos, mind különnemű párok számára lehetővé tette volna a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, alkotmányellenesnek minősítette. Az Alkotmánybíróság ugyanezen döntésében kimondta, hogy egy házasságoz hasonló családjogi intézmény bevezetése az azonos nemű párok számára az Alkotmányból levezethető jogalkotói kötelezettség. Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 2013-as parlamenti vitája során ugyan a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó utalások nagy részét törölték a Ptk.-ból, ez a külön törvény létét nem érintette, így a bejegyzett élettársak jogai változatlanok.

A törvény szerint bejegyzett élettársi kapcsolatot (bék.) csak azonos nemű személyek (két férfi vagy két nő) köthetnek. A bék. szabályozásának logikája, hogy ha a törvény nem ír elő kifejezetten eltérést, akkor a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Így tehát a bék. érvényességére, létesítésére, megszűnésére is a házasság szabályait kell alkalmazni. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése ugyanúgy anyakönyvvezető előtt zajlik, tanúk jelenlétében, ünnepélyes formában.

A később felsorolt különbségek kivételével a bejegyzett élettársak jogai és kötelezettségei is megegyeznek a házastársakéval. A legfontosabb jogkövetkezmények az alábbiak:

  • a bék. a felek között vagyonközösséget keletkeztet;
  • a bejegyzett élettárs a bék. felbontása után jogosult tartásdíjra és lakáshasználatra;
  • a bejegyzett élettárs végrendelet hiányában törvényes örökös, ill. végrendeleti öröklés esetén jogosult a kötelesrészre;
  • a bejegyzett élettárs az együttélés hosszától függetlenül jogosult özvegyi nyugdíjra;
  • a bejegyzett élettárs a beutazás és tartózkodás során családtagnak minősül;
  • a bejegyzett élettársakat megilletik mindazok az adó-, szociális , munkajogi, állampolgársági, stb. kedvezmények, amelyek a házastársakat is.

Az ún. általános utalószabály miatt tehát lényegtelen, hogy egy meglévő vagy a jövőben születendő jogszabály szövege említi-e kifejezetten a bejegyzett élettársat, ha a jogszabály a házastársakról beszél, akkor azt a szabályt a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell.

A bejegyzett élettársi kapcsolat egyik leglényegesebb eleme a vagyonközösség. Ennek lényege, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat ideje alatt szerzett tulajdon közös tulajdon: mindegy, hogy kinek a nevén van a lakás, ki kötötte az autó adásvételi szerződését vagy ki fizetett érte, a bejegyzett élettársak közös tulajdonosok. Ennek jelentősége, hogy a közös tulajdonról csak közösen rendelkezhetnek (csak együtt adhatják el, terhelhetik meg záloghitellel, stb.), és válás esetén a feleket egyenlő arányban illeti meg a közös vagyon.

Szintén fontos a tartási kötelezettség, vagyis hogy a bejegyzett élettársnak a kapcsolat fennállása alatt, illetve az után is kötelessége partnere megélhetését biztosítani. Ha a törvény által előírt vagyonközösségtől a felek el szeretnének térni, erre van lehetőség vagyonjogi szerződés kötésével. Az ilyen vagyonjogi szerződésben a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös, illetőleg a különvagyonba.

Az öröklés kapcsán fontos megjegyezni, hogy az új Ptk. jelentősen átalakította a törvényes öröklés rendjét: leszármazó és végrendelet nélkül a bejegyzett élettárs már nem a teljes vagyont örökli, csak az örökhagyóval közösen lakott lakást és annak felszerelési tárgyat örökli egészében, az ezeken felüli vagyon felét a bejegyzett élettárs, a másik felét az elhunyt szülei öröklik. Bővültek viszont a bejegyzett élettársak öröklési jogai leszármazó öröklése esetén: míg korábban mindent a gyermek örökölt és a túlélő bejegyzett élettársat csak haszonélvezet illette meg, 2014 márciusától haszonélvezet csak a közösen lakott lakáson és annak felszerelésén jár a
túlélő bejegyzett élettársnak, jogosult viszont egy gyermekrészre (tehát egy gyermek esetén a bejegyzett élettárs a vagyon felét, két gyermek esetén a harmadát örökli).

A törvény hét ponton ír elő eltérést a házasság esetén alkalmazandó szabályoktól:

  • kiskorú (18 év alatti) személy bejegyzett élettársi kapcsolatot gyámhatósági engedéllyel sem köthet;
  • házastársak névviselésére vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni;
  • a bejegyzett élettársak nem fogadhatnak közösen örökbe, és a pár egyik tagja nem fogadhatja örökbe a másik partner gyermekét sem;
  • a bejegyzett élettársak nem vehetnek részt mesterséges megtermékenyítésben;
  • a szülő bejegyzett élettársa nem minősül automatikusan a gyermek szülőjének (nincs apasági (szülőségi) vélelem);
  • ha a felek minden kérdésben megegyeznek, a bejegyzett élettársi kapcsolatot közjegyző is felbonthatja;
  • bék. kötésére csak kijelölt anyakönyvvezetők jogosultak.

A feleknek a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot először be kell jelenteniük azon település anyakönyvvezetőjénél, ahol bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak kötni. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére nem minden anyakönyvi hivatalban van lehetőség, csak a járásközpontokban. A nyilatkozatok megtételéhez az anyakönyvvezetőt személyesen kell felkeresni, és be kell mutatni a jogszabály által előírt dokumentumokat. A törvény a házasságra vonatkozó szabályozással ellentétben nem ír elő 30 napos várakozási időt, a bejegyzett élettársi kapcsolat megkötésére akár azonnal sor kerülhet.

Érdemes megjegyezni, hogy bár a törvény a bejegyzett élettársi név fogalmát nem ismeri, a névváltoztatásra vonatkozó általános szabályok alapján bárki kérheti nevének megváltoztatását, akár úgy is, hogy nevét a házassági névhez hasonló formában (a partner vezetéknevének hozzákapcsolása a saját keresztnévhez vagy a partnerek vezetéknevének összekapcsolása) viselje. Fontos különbség azonban, hogy ilyenkor a születési név változik meg, a névváltozás illetéke pedig magasabb.

Az élettársi kapcsolat

A bejegyzett élettársi kapcsolattal szemben az élettársi kapcsolat nem anyakönyvvezető vagy más hatóság előtti akaratnyilvánítással jön létre, hanem az élettársi kapcsolatnak megfelelő élethelyzet bekövetkezésével automatikusan. Az élettársi kapcsolat definícióját a Ptk. tartalmazza: eszerint az élettársi kapcsolat áll fenn két, házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között. 1996 előtt csak különnemű személyek között állhatott fenn élettársi kapcsolat, ám az Alkotmánybíróság egy 1995-ös határozatában kimondta, hogy ez diszkriminatív, ezért ez a korlátozás kikerült a törvényből.

Az élettársi kapcsolat létrejöttéhez hasonlóan a megszűnése is automatikus, ha a felek különköltöznek, vagy megszűnik köztük az érzelmi-gazdasági közösség. Ha az élettársak a vagyonmegosztásban nem tudnak megegyezni, a vagyon megosztását a bíróságtól kérhetik. A bejegyzett élettársakkal szemben az élettársak között nincs vagyonközösség, a vagyont nem egyenlő arányban, hanem a hozzájárulás arányában kell megosztani (vagyis aki többet fizetett a lakás árába, annak nagyobb rész jár belőle, hozzájárulásnak kell azonban tekinteni a háztartás, gyermeknevelés terén végzett ingyenes munkát is).

További eltérés a bejegyzett élettársi kapcsolattól, hogy az élettárs nem törvényes örökös, vagyis végrendelet hiányában nem örököl partnere halála esetén. Végrendelet esetén is különbség, hogy az örökösödési illeték élettársak esetén a bejegyzett élettársi kapcsolathoz képest jóval magasabb. A kapcsolat megszakadása után az élettársakat nem illeti meg tartásdíj vagy lakáshasználat.

Az, hogy az élettársak között a törvény erejénél fogva nem jön létre vagyonközösség, ill. nem jogosultak tartásdíjra, lakáshasználatra, nem jelenti azt, hogy ezeket a kérdéseket szerződéses formában ne lehetne rendezni. Az élettársak köthetnek vagyonjogi, tartási, lakáshasználati szerződést, ami alapján a bejegyzett élettársakhoz hasonló pozícióba kerülnek. Az ilyen szerződések azonban csak a felek egymás közti viszonyaiban meghatározóak, ez alapján az állam által biztosított kedvezményekre nem lesznek jogosultak.

A polgári jogi szabályok mellett a különböző ágazati jogszabályok is állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket az élettársak számára. Szemben a bejegyzett élettársakkal, akik a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek, az élettársak esetében jogszabályról jogszabályra változik, hogy milyen esetben kezelik az élettársakat a házastársakkal azonos módon. Így például a házastárssal azonos elbírálás alá esik az élettárs az alábbi esetekben:

  • az élettárs megtagadhatja a tanúvallomást élettársa ellen, az élettársa által elkövetett bűncselekmény kapcsán feljelentés elmulasztása vagy bűnpártolás címén nem büntethető;
  • az élettárs rovására elkövetett személyi vagyont károsító bűncselekmények csak az élettárs magánindítványára büntethetők;
  • az élettárs jogosult élettársa helyett magánindítványt tenni, illetve bűncselekmény miatt elhunyt élettársa után kárenyhítést kérni;
  • jogosult információkat kapni élettársa egészségi állapotáról, illetve akadályoztatása esetén dönteni annak kezeléséről;
  •  köteles és jogosult élettársa temetése ügyében eljárni;a
  • az élettársakra a házastársakhoz hasonló összeférhetetlenségi és nyilatkozattételi szabályok vonatkoznak;
  • az élettárs jövedelmét a házastárs jövedelméhez hasonlóan kell figyelembe venni a különböző rászorultság alapján járó szociális juttatások igénylésénél;
  • élettársak a házastársakkal azonos feltételek mellett jogosultak kedvezményes lakáshitel felvételére.

A fent említett különbségeken túl (vagyonjog, öröklés) az alábbi helyzetekben például nem azonosak az élettársakra és bejegyzett élettársakra vonatkozó szabályok:

  • az élettárs is jogosult elhunyt élettársa után özvegyi nyugdíjra, ehhez legalább 10 év együttélést kell bizonyítani;
  • az élettárs önkormányzati bérlakásba vagy lakásszövetkezeti lakásba csak a bérbeadó/szövetkezet engedélyével költözhet be, élettársa halála után a lakásbérletet nem folytathatja;
  • az élettárs a bejegyzett élettárstól eltérően nem kérvényezheti élettársa holttá nyilvánítását vagy gondnokság alá helyezését, illetve az élettárs nem minősül preferált gondnoknak;
  • az élettárs a bejegyzett élettárssal ellentétben nem minősül a törvény erejénél fogva családtagnak a tartózkodási és letelepedési engedélyek kiadásakor, lehet ugyanakkor a családtagi státuszt kérvényezni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól, ha az élettársak legalább 1 évig együtt éltek, és egyikük magyar állampolgár;
  • magyar állampolgár élettársa a bejegyzett élettárssal ellentétben nem honosítható kedvezményesen (a 3 éves magyarországi tartózkodás helyett 8 évre van szükség a magyar állampolgárság megszerzéséhez);
  • az élettárs nem jogosult diplomáciai útlevélre vagy fizetés nélküli szabadságra élettársa külföldi kiküldetése esetén.

Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény egy további lehetőséget is bevezet a párok számára: az élettársak kérhetik élettársi kapcsolatuk közjegyzői nyilvántartásba vételét. Ez a lehetőség nem összekeverendő a bejegyzett élettársi kapcsolattal: míg a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonló intézmény az azonos nemű párok számára, és ez alapján számos jog és kötelezettség illeti meg a feleket, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való felvétel ilyen többletjogokat az élettársi kapcsolathoz képest nem nyújt, csak az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítását könnyíti meg. Az élettársi kapcsolat nyilvántartásba vételére mind azonos, mind pedig különnemű párok esetén lehetőség van. A nyilvántartásból való törlést bármely fél kérelmére elvégzik, nem kell sem közjegyzői, sem bírósági bontóeljárást indítani.

Házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön

Magyarország mellett számos ország teszi lehetővé a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, sőt egyre több országban az azonos nemű párok házasságot is köthetnek. Az országok között eltérés van a tekintetben, hogy lehetővé teszik-e a házasságkötést külföldi, az adott országban lakcímmel nem rendelkező állampolgárok számára. Az egyes országokban érvényes szabályozás kapcsán érdemes információért az adott országban működő LMBTQI szervezethez fordulni.

A külföldön létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot – ha azt 2009. július 1. után kötötték – Magyarországon nem kell megismételni, elég ún. hazai anyakönyvezést kérni a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél vagy a konzulátuson. A bejegyzett élettársi kapcsolatra azonban ebben az esetben is a magyar bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok érvényesek, a külföldön járó esetleges további jogok (pl. névviselés, gyermekvállalás) Magyarországon nem érvényesíthetőek.

A külföldön kötött azonos neműek közötti házasságok hazai anyakönyvezését a hatóságok megtagadják. Ha a pár jogait itthon is szeretné érvényesíteni, a házasság külföldi megkötését követően Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot kell létesíteniük.

További olvasnivalók:

Háttér Társaság – Magyar LMBT Szövetség: Bejegyzett élettársi kapcsolat. Útmutató meleg és leszbikus párok részére (2015)

Ügyleírások a Kormányzati portálon

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Névviselés

Öröklés

 

Utoljára frisstíve: 2016. július 6.

Témák