2005

Háttér Közéleti Díj: Gusztos Péter politikus

1999-től az SZDSZ Új Generációjának a tagja és egyben egyik alapítója is, 2004 ősszel  történt lemondásáig két évig volt az elnöke. 2000-től az SZDSZ Országos Tanácsának a tagja, 2001-től a salgótarjáni, majd a Nógrád megyei SZDSZ elnöke. 2001-től az SZDSZ ügyvivője. 2002-től országgyűlési képviselő 2004-től az SZDSZ Zöldtagozatának az elnöke.

Gusztos Péter liberális politikusként és elvhű emberként kiáll a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek jogaiért, akár a parlamentben napirend előtti felszólalásában vagy ellenzéki képviselőtársa meleg kisebbséget sértő, az Emberi Jogi Bizottság alelnökéhez nem méltó kijelentései miatt nyíltlevélben fordul annak frakcióvezetőjéhez és szólítja lemondásra az alelnöki posztról vagy a médiában hívja fel a nagy nyilvánosság figyelmét a szexuális kisebbségek egyenlőtlen jogi helyzetére.

Nemcsak az LMBTQI közösség tagjainak a jogegyenlőségéért áll ki, hanem más, hasonlóan stigmatizált és hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok (nők elleni erőszak ellen, holocaust roma túlélők kárpótlása vagy a drogfogyasztás dekriminalizálása stb.) esélyegyenlőségéért is.

Gusztos Péter már akkor is a felvállalta a szexuális kisebbségek érdekeinek a képviseletét, amikor pártjában fontosabb szempont volt a mellettünk való kiállás miatti esetleges szavazatvesztés, mint a liberális értékek következetes képviselete.

2002-ben első és mindmáig egyetlen magyar politikusként vállalta a leginkább értetlenséget és elutasítást kiváltó Meleg Büszkeség Napi felvonulás megnyitását. Később beszámolt róla, hogy pártjának vezetése mennyire megosztott volt, amikor elvállalta a felvonulás megnyitását. Azóta is kérésünkre rendszeresen jelen van az LMBT Fesztivál kerekasztal-beszélgetésein, fórumain. Közösséget vállal velünk és következetesen képviseli érdekeinket.

Háttér Kulturális Díj: Nádasdy Ádám nyelvész, költő, író, műfordító

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, angol-olasz szakon végzett. 1994-től a nyelvtudományok kandidátusa.

Első versei 1982-ben jelentek meg a Mozgó Világban, 1984 óta négy verseskötete is napvilágot látott  [1984-ben (Komolyabb versek), 1995-ben (A bőr és a napszakok), 1998-ban (Elkezd a dolgok végére járni), 2002-ben (A rend, amit csinálok) ], amelyekkel a kortárs líra egyik legkiválóbb képviselőjévé lépett elő.  Elegáns és finom megoldások jellemzik verseit, emellett szikárság és tiszta gondolatiság. Lírájában helyet kap a melegség árnyalt vagy éppen szókimondó, de mindig ízléses ábrázolása is. Műfordítóként Shakespeare több drámáját is átültette magyarra, nyelvészettel kapcsolatos írásait rendszeresen olvashatják a Magyar Narancs olvasói.

Napilapokban, folyóiratokban időről időre jelennek meg színvonalas közéleti írásai, amelyek hangvételével nagymértékben járult hozzá a közvélemény formálásához a melegek elfogadását illetően. A Népszabadságban 2001-ben megjelent Melegnek lenni elsősorban titok című írásában például elsősorban a nem melegek számára teszi átélhetővé a melegek, leszbikusok, biszexuálisok életét végigkísérő hallgatás-elhallgatás, titkolódzás lelki terhét, hangulatát.

Nádasdy Ádám novelláit, interjúit olvasva a meleg közösség tagjai ugyanakkor lelki támogatást, mintát kaphatnak arról is, hogy a melegség egyáltalán nem különleges dolog: könnyeden, hétköznapian is megélhető. A Beszélő 1998. júniusi számában így fogalmaz magáról: „Ki kell jönni a katedra mögül, és meg kell mutatni magunkat, hogy gyerekek, ez van.” A 2000 című folyóiratban 1996-ban megjelent Angol keringő vagy például az Élet és Irodalomban 2003-ban publikált Ha egyszer kibillen című novelláiban a melegség témáját a magyar meleg széppróza magas rangjára emelte.