Állásfoglalás a Büntető Törvénykönyv nemi erkölcs elleni bűncselekményeket érintő szabályairól

A Büntető törvénykönyv elavult törvényhelyeinek megváltoztatására egyesületünk a Lambda Budapest Baráti Társasággal, valamint a Mások szerkesztőségével közösen 1998 novemberében az alábbi állásfoglalást tette:

Figyelemmel arra, hogy a Btk. XIV. fejezetének II. címe a „Nemi erkölcs elleni bűncselekményekről”- mind szóhasználatában, mind tartalmában – idejétmúlt, elavult, teljes egészében módosításra szorul, továbbá 

tekintettel arra, hogy a homoszexualitás önmagában nem erkölcsi kérdés, 

megemlítve, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/A. §-a tilt bármilyen jellegű indokolatlan és önkényes, személyek közötti hátrányos megkülönböztetést, 

hivatkozva a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának 4/1995. (III. 13.) számú határozata indoklására, melyben maga az Alkotmánybíróság is rámutat, hogy a homoszexuálisok a heteroszexuálisokkal egyenlő méltóságú személyeknek tekintendők, 

utalva az Európai Parlament 1998. szeptember 17. napján elfogadott határozatára, mely leszögezi, hogy egyetlen országnak sem adja meg a tagságot, amely törvénykezésében vagy intézkedéseiben megsérti a leszbikusok és melegek emberi jogait, 

megállapítva, hogy a Btk. 199. §-a, 201. § (1) bekezdése, 203. § (3) bekezdése és 209. § első fordulata pusztán a személyek nemi irányultságán illetve a nemi irányultságnak megfelelő szexuális gyakorlat különbözőségéből fakadó, semmivel sem indokolható megkülönböztetéseket tartalmaznak az alábbi 

KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁST TESSZÜK

Szükségesnek tartjuk, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya haladéktalanul tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az Országgyűlés érdemben tárgyalhasson az alábbi törvényhelyekről. 

1. 

A Btk. 199. §-a által szabályozott „Természet elleni fajtalanság” bűntettének tényállását helyezzék hatályon kívül. 

A törvényhely kiiktatásával a hátrányos megkülönböztetést jelentő szabályozás önmagában megszűnne, az egyetértő személyek közötti nemi kapcsolat 14 éves életkor felett – a viszonyt létesítők nemének azonosságára vagy különbözőségére tekintet nélkül – kiesne a bűntetendő cselekedetek köréből 

vagy 

a törvényhely hatályon kívül helyezésével egyidejűleg a beleegyezési korhatárt – azaz az egyetértő személyek közötti, tiltás nélküli szexuális tevékenység alsó korhatárát – nemre és szexuális orientációra tekintet nélkül egységesen – 16 évben állapítsák meg. 

2. 

A Btk. 203. § (3) bekezdése a vérfertőzés vétségi alakzata tényállásában a „közösül vagy szemérem elleni fajtalanságot követ el” megfogalmazás a közösüléstől eltérő szexuális viselkedést a különböző nemű személyeknél nem bünteti, míg az azonos nemű személyek vonatkozásában büntetni rendeli. Szükségesnek tartjuk a megkülönböztetést tartalmazó szabályozás egységesítését. 

3. 

A Btk. 201. § (1) bekezdésében szabályozott, a „Megrontás” bűntette alapesetének minősülő tényállást módosítsák oly módon, hogy az ott felsorolt elkövetési magatartások megvalósulása esetén attól függetlenül alkalmazzon a büntetőjog szankciót, hogy a szexuális tevékenységet gyakorlók azonos vagy különböző neműek-e. 

A hatályos megfogalmazás szerint ugyanis pl. egy 16 éves és egy 13 éves, különböző nemű személyeknek a közösülése bűncselekménynek minősül, a 16 éves és 13 éves azonos nemű személyek közösülést utánozó aktusa nem büntetendő, a „fajtalanság” jogi definíciójának ellentmondásossága folytán. 

4. 

A Btk. 209. §-ban a magánindítványra üldözendő bűncselekmények körébe illesszék be a 200. § (1) és (2) bekezdése szerinti „Természet elleni erőszakos fajtalanság” bűntettét is, vagy a tényállásból mellőzzék a 197. § és 198. §-ra való utalást. 

A jelenlegi szabályozás indokolatlan megkülönböztetést tesz a Btk. 197. § - 198. § (1) és (2), és a 200. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott tényállások között. Az elsőként említett „Erőszakos közösülés” és „Szemérem elleni erőszak” bűntette kizárólag magánindítványra (a sértett speciális, meghatározott ideig előterjeszthető feljelentésére) büntethető, míg az utóbb említett „Természet elleni fajtalanság” bűntette hatályos magánindítvány nélkül is, hivatalból üldözendő bűncselekmény. 

A megkülönböztetés ismét csupán azon alapul, hogy a bűncselekmények elkövetői illetve sértettei azonos vagy különböző neműek-e. 

5. 

A fentieken túlmenően nyomatékosan tiltakozunk a Btk. tényállás megnevezései közül a „Természet elleni fajtalanság” kifejezés használata ellen is, hiszen már a szóhasználat önmagában is értékhierarchiát állít fel a különböző nemi orientációkból fakadó szexuális gyakorlatok között, amely a homoszexualitás hátrányos társadalmi megítélését erősíti. 

Budapest, 1998. november 18. napján. 

Háttér Baráti Társaság a Melegekért
Mocsonaki László elnök

Lambda Budapest Baráti Társaság a Melegekért
Rusvai László elnök

Mások szerkesztőség
Láner László szerkesztő