Új polgári törvénykönyv | Háttér Társaság

Új polgári törvénykönyv

A HÁTTÉR TÁRSASÁG A MELEGEKÉRT VÉLEMÉNYE AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV
PARLAMENTI VITÁJA KAPCSÁN ÖSSZEHÍVOTT KONFERENCIÁRA
2008. november 18.
 

Az
új Polgári Törvénykönyv tervezetének számos rendelkezése érinti a
meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű embereket. A törvényjavaslat
előkészítése során Egyesületünk már több alkalommal kifejtette
véleményét, melyek egy része beépült a javaslatba, míg több
észrevételünk reakció nélkül maradt. Az alábbiakban ismertetjük a
törvényjavaslat meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű embereket
különösen érintő vonatkozásait, ismét felhívjuk a figyelmet a javaslat
alapvető hiányosságára (az örökbefogadás szabályozásának kérdésére),
reagálunk a vitában elhangzott érvekre, és kifejtjük véleményünket az
eddig benyújtott módosító javaslatok kapcsán.

Legfontosabb javaslatok

•    a gyűlöletbeszéd szabályozásának nemrégiben elfogadott új modellje épüljön be a Ptk.-ba;
•    a gyűlöletbeszéd elleni védelemben részesülő csoportok listája egészüljön ki a nemi identitás kategóriájával;
•    a bejegyzett élettársak a házastársakhoz hasonlóan felvehessék partnerük nevét;
•  
 a törvényből kerüljön ki a házastársak általi örökbefogadásnak a
gyermek érdekeit figyelmen kívül hagyó feltétlen előnyben részesítése;
•  
 a törvény tegye lehetővé, hogy a bejegyzett élettársak és az
élettársak fogadhassanak örökbe gyermeket, különösen partnerük
gyermekét;
•    a törvény tegye lehetővé, hogy a szülő és a
gyermekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy okiratba
foglalhassa a gyermek nevelésében való részvételről szóló
megállapodásukat.

Kapcsolódó törvényekre vonatkozó javaslatok:

•  
 a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet egészüljön ki a
külföldön kötött bejegyzett élettársi kapcsolatok magyarországi
elismerésének és a Magyarországon nem magyar állampolgár(ok) által
kötendő bejegyzett élettársi kapcsolatok feltételeinek egyértelmű
szabályozásával;
•    készüljön jogszabály a nemváltás folyamatához kapcsolódó jogi kérdések rendezésére;
•  
 a Minisztérium hozza nyilvánosságra, hogy milyen szempontok alapján
történik a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének átvezetése
bizonyos jogszabályokon, míg másokon nem;
•    a Minisztérium
készítsen egyértelmű iránymutatást e szempontokról és a bejegyzett
élettársi kapcsolat jogrenden történő átvezetésének kodifikációs
technikájáról, ill. kísérje fokozottabb figyelemmel az iránymutatás
betartását a minisztériumi előkészítő munka és a parlamenti módosító
szakasz során.

Támogatott módosító javaslatok:

•    5949/93

Nem támogatott módosító javaslatok:

•    5949/107; 5949/114; 5949/116; 5949/119; 5949/120; 5949/121

A PTK. SZEXUÁLIS KISEBBSÉGEKET ÉRINTŐ KÉRDÉSEI

Az új Polgári Törvénykönyv szabályozási területének szexuális kisebbségeket érintő legfontosabb kérdései az alábbiak:

•    az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének kérdése (2:78. §);
•    a gyűlöletbeszéddel szembeni polgári jogi fellépés kérdése (2:81. §);
•  
 az azonos nemű párok párkapcsolatainak (házasság, bejegyzett élettársi
kapcsolat, élettársi kapcsolat) kérdése (Harmadik Könyv);
•    a nemváltáson áteső személyek (korábbi) házasságának kérdése (3:21. §);
•  
 az örökbefogadás (különösen az egyéni örökbefogadás és a nem
házastársi kapcsolatban élő párok általi közös gyermekké fogadás)
kérdése (3:127. §, 3:130. §, 3:138 . §);
•    a partner gyermekének nevelésében való részvétel (3:159. §).

Egyenlő
bánásmód – A törvényjavaslat 2:78. §-a a hatályos Ptk.-hoz hasonlóan a
személyhez fűződő jog megsértésének tekinti az egyenlő bánásmód
követelményének megsértését. Üdvözöljük, hogy az új Ptk. a kérdésnek
nagyobb figyelmet szentelve, az egyenlő bánásmódról szóló törvényre
egyértelműen hivatkozva külön paragrafusban tartalmazza a jelenleg is
érvényben lévő szabályt.

Gyűlöletbeszéd – A törvényjavaslat 2:81. §-a
a személyhez fűződő jog megsértésének tekinti a nagy nyilvánosság előtt
elkövetett, súlyosan sértő, a csoport tagjainak megbélyegzésére
irányuló magatartást. A javaslat által alkalmazott „a személyiség
lényegi vonása által meghatározott társadalmi csoport” egyértelműen
vonatkozik a szexuális irányultság szerinti csoportokra is. Az
Országgyűlés azonban 2008. november 10-én elfogadta az ember méltóságát
súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében
szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényt, amely
a tárgyalt szabályozás helyét hivatott átvenni. Csatlakozva más civil
szervezetek véleményéhez, szerintünk is szerencsésebb lenne az új
szabályozást is a Ptk., ill. a Pp. keretei között tartani. A szabályozás
tartalmát illetően jelentős különbség, hogy szemben a Ptk.
törvényjavaslat általános megfogalmazásával („a személyiség lényegi
vonása által meghatározott társadalmi csoport”) az újonnan elfogadott
törvény zárt felsorolást tartalmaz („nemzeti, etnikai hovatartozás, a
vallási meggyőződés vagy a szexuális irányultság”). Üdvözöljük, hogy a
bírósági gyakorlatnak megfelelőn a zárt lista is tartalmazza a szexuális
irányultságot, ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a
transznemű személyek elleni gyűlöletbeszéd is igen elterjedt, a
szexuális irányultság azonban a transznemű személyekre nem terjed ki. A
nemzetközi szakirodalom és a magyar jogszabályok (Ebktv.) is a „nemi
identitás” fordulatot használják a transznemű személyek megnevezésére.
Javasoljuk, hogy az ember méltóságát súlyosan sértő egyes
magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési
eszközök biztosításáról szóló törvény anyagi jogi szabályai kerüljenek
átvételre a Ptk.-ba, ugyanakkor a felsorolás egészüljön ki a nemi
identitás kategóriájával.

Azonos nemű párok párkapcsolatai – A
törvényjavaslat 3:5. §-a kimondja, hogy házasságot csak különnemű párok
köthetnek. Véleményünk szerint az azonos nemű párok valódi
jogegyenlőségét csak a házasság intézményének megnyitása garantálhatja;
az azonos nemű párok mindaddig az Alkotmány által tiltott hátrányos
megkülönböztetésben részesülnek, amíg nem élhetnek a különnemű párok
számára rendelkezésre álló valamennyi jogi lehetőséggel. Elismerjük
azonban, hogy a 2007. CLXXXIV törvény által bevezetett bejegyzett
élettársi kapcsolat intézménye komoly előrelépést jelent a korábbi
helyzethez képest, és az azonos nemű párok személyi és vagyoni
viszonyainak jelentős részét kielégítően rendezi.

Támogatjuk, hogy a
bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozása integrálásra kerüljön az új
Ptk. szövegébe. Mint ahogy arra a bejegyzett élettársi kapcsolatról
szóló törvény vitájában rámutattunk nincs azonban alkotmányos indoka
annak, hogy az örökbefogadás és a névviselés kérdésében a házasság és a
bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozása eltérjen. Eltérés a 2007-es
törvény által bevezetett szabályozáshoz képest, hogy az új Ptk. – az
általános utalószabály megőrzése mellett – szélesebb körben említi
közvetlenül a bejegyzett élettársakat a házastársak mellett. Sajnálatos,
hogy az alapos előkészítés ellenére a benyújtott törvényjavaslat
továbbra is tartalmaz – teljesen véletlenszerűen és indokolatlanul –
olyan rendelkezéseket, amelyekben a bejegyzett élettársak közvetlen
említése nem történik meg. Ilyen hibát orvosol pl. T/5949/93. sz.
módosító javaslat. Az általános utalószabály ugyan ezekre a kodifikációs
hibákra is megoldást nyújt, de a következetlenség jogbizonytalanságot
eredményez. Hasonló figyelmetlenség eredménye, hogy a 2008. évi XXI.
törvény a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok
és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló
törvény parlamenti szakaszában a Kormány olyan módosító javaslat
elfogadását támogatta, amely következetlenül vezeti át a bejegyzett
élettársi kapcsolat intézményét a törvényjavaslaton. Hasonlóan nehezen
értelmezhető megfogalmazás szerepel a Parlament előtt jelenleg fekvő,
T/6748. számú, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslatban. Általánosságban megállapítható, hogy a bejegyzett
élettársi kapcsolat intézményének átvezetése a jogrendszeren
követhetetlen szempontok szerint, esetlegesen, eltérő kodifikációs
technikával történt meg, kihagyva olyan fontos jogszabályokat, amelyek
általános utalószabály szerint történő értelmezése igen komoly
nehézségekhez, bizonytalanságokhoz vezet. Ezek közül kiemelendő az 1979.
évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról, amelynek
egyértelmű szabályokat kellene tartalmaznia a külföldön kötött
bejegyzett élettársi kapcsolatok magyarországi elismerése és a
Magyarországon nem magyar állampolgár(ok) által kötött bejegyzett
élettársi kapcsolatok vonatkozásában. Bár ezen szabályok a Ptk.
szabályozási területén kívül esnek, a bejegyzett élettársi kapcsolat
intézményéről szóló, és az ezen intézményhez jogokat és
kötelezettségeket rendelő más jogszabályokra mint egységes rendszerre
kell tekinteni. Garantálni kell, hogy amennyiben a bejegyzett élettársi
kapcsolat átvezetésre kerül az egész jogrendszeren, akkor az valóban
teljeskörűen és következetesen történjen, ha viszont általános
átvezetésre nem kerül sor (mivel az általános utalószabály a kérdést
megnyugtatóan rendezi), akkor egyértelmű és mindenki számára
megismerhető módon kell eldönteni, hogy mely jogszabályok esetében és
milyen szempontok alapján szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat
külön említése. Bár a bejegyzett élettársi kapcsolat döntő jelentőségű
az azonos nemű párok számára, a különnemű párokhoz hasonlóan továbbra is
számos azonos nemű pár fogja a kötetlenebb, élettársi együttélést
választani. Üdvözöljük, hogy az élettársi kapcsolat szabályozására a
Ptk. családjogi könyvében kerül sor, egyértelművé téve ezzel, hogy az
élettársi kapcsolat családjogi jogviszony. Szintén üdvözöljük, hogy a
tartós élettársak jogai és kötelezettségei bővülnek (lakáshasználat,
tartás).

Házasság és nemváltás – A törvényjavaslat 3:21. §-a
kimondja, hogy a házasság megszűnik az egyik fél nemének
megváltozásával. Ez a szabály logikus, bár sajnálatos következménye az
azonos nemű párok házasságára vonatkozó tilalomnak. E tilalom ellenére
garantálni kell, hogy amennyiben a pár a nemváltás ellenére nem kívánja
életközösségét felbontani, a köztük lévő jogi kötelék fennmaradjon.
Üdvözöljük, hogy Egyesületünk javaslatára a törvényjavaslat készítői
ennek szükségességét felismerték, és a 3:21. § (4) bekezdése alapján a
nemváltás után kötött bejegyzett élettársi kapcsolat a nemváltás előtti
házassággal jogfolytonos. Mindezek mellett meg kell jegyeznünk, hogy bár
a nemváltás gyakorlata ma Magyarországon megfelel a nemzetközi
gyakorlatnak, az eljárás menete nincs jogszabályba foglalva, a
nemváltást kérvényező állampolgárok helyzete ezért rendkívül
kiszolgáltatott. Az új házassági megszűnési ok jogbizonytalanságot
nélkülöző alkalmazásához szükség lenne a nemváltás engedélyezésének és
hatósági bejegyzésének folyamatát előíró jogszabály elfogadására.

Egyéni
örökbefogadás – A törvényjavaslat 3:127. § 5. bekezdése kimondja, hogy a
gyermek érdekében állónak elsősorban a házaspárok általi közös
örökbefogadást kell tekinteni. E téren az új Ptk. tervezete a benyújtást
közvetlen megelőzően komoly változáson ment keresztül. A hatályos
jogszabályok bár lehetővé teszik az egyéni örökbefogadást, előírják,
hogy a házastársak általi örökbefogadást a gyámhatóságnak előnyben kell
részesítenie. Ez a szabályozás viszonylag új keletű, egy 2001-ben
elfogadott módosítás eredményeként került a családjogi törvénybe, a
módosítás célja egyértelműen a szexuális kisebbségek általi
örökbefogadás ellehetetlenítése volt (a törvénymódosítás közvetlen
előzménye egy korábbi transzvesztita előadóművész hatóság által
engedélyezett örökbefogadása körüli botrány volt). Az új Ptk.
kidolgozása során egyértelművé vált, hogy a preferencia-szabály a
gyakorlatban alkalmazhatatlan, és pont az örökbefogadás középpontjában
álló gyermek számára hátrányos, mivel az egyéni örökbefogadót a
preferencia-szabályra hivatkozva elutasítják annak reményében, hogy a
gyermek majd házaspárnál talál új otthont. Ennek következménye azonban
gyakran az, hogy a gyermek további hónapokat/éveket tölt állami
gondozásban, örökbefogadásának esélyei kora előrehaladtával radikálisan
csökkennek. A szabályozás azt sem veszi figyelembe, hogy az
örökbefogadáskor egyedülálló örökbefogadó később partnert találhat, és a
gyermek ugyanúgy hagyományos kétszülős családmodellben nőhet fel.
Mindezek alapján a Prof. Vékás Lajos által vezetett Kodifikációs
Bizottság a preferencia-szabály eltörlése mellett döntött. A 2006.
márciusában közzétett első normaszöveg-tervezet indoklása szerint „a
gyámhatóság mérlegelésével – a gyermek elsődleges érdeke és az
alkalmassági kritériumok alapján akkor is elhelyezhető egyedülálló
személynél a gyermek, ha házasságban élő örökbefogadni szándékozók is
lennének. Ezért ezt, a 2002. évi IX. törvénnyel beiktatott kritériumot
[Csjt.49. § (1) bekezdés] a Javaslat nem tartalmazza.” A preferencia
szabály sem az IRM által közzétett későbbi szövegváltozatokban, sem a
Prof. Vékás Lajos által jegyzett, 2008. márciusában megjelent „Szakértő
Javaslatban” nem szerepelt. Mindezek után értetlenül fogadtuk, hogy a
Parlament számára benyújtott törvényjavaslatban ismét megjelent a
házastársak általi örökbefogadás minden más szempontot (gyakran a
gyermek érdekeit) megelőző előnyben részesítése. Ez a fejlemény annál is
inkább furcsa, mivel időközben az Európa Tanács Miniszterek Tanácsa
2008. május 7-én elfogadta a Gyermekek örökbefogadásáról szóló európai
egyezmény új változatát, amely azonos szinten kezeli a házaspárok
általi, ill. az egyéni örökbefogadást. A törvényjavaslat 3:135. §-a
ráadásul egy másik preferencia-szabályt is megfogalmaz: ez alapján
külföldre történő örökbefogadásra csak akkor kerülhet sor, ha belföldi
örökbefogadó nem volt. A két preferencia-szabály egymáshoz való viszonya
nem tisztázott, lehet-e külföldre örökbe adni egy gyermeket, akinek
örökbefogadására itthon csak egyéni örökbefogadók jelentkeztek? Mindezek
alapján javasoljuk, hogy a házaspárokra vonatkozó preferencia-szabály
eltörlésével a jogalkotó biztosítson nagyobb mérlegelési lehetőséget a
körülményeket legjobban ismerő gyámhatóság számára, hogy a gyermek
számára legmegfelelőbb örökbefogadót kiválassza.

Nem házaspárok
általi örökbefogadás – A törvényjavaslat 3:130. § 2. bekezdése kimondja,
hogy az örökbefogadás fennállása alatt a gyermeket csak az örökbefogadó
házastársa fogadhatja örökbe, illetve a 3:138. § 2. bekezdése kimondja,
hogy közös gyermekké fogadás csak három esetben lehetséges: a házaspár
általi együttes örökbefogadás, a házaspár általi egymást követő
örökbefogadás, valamint a házastárs vérszerinti gyermekének
örökbefogadása esetén. A szabályozás következménye, hogy a nem
házasságban élő párok (bejegyzett élettársak, élettársak) esetében a
gyermeket csak az egyik (vérszerinti vagy örökbefogadó) szülőjéhez fűzi
törvényes kapcsolat, annak ellenére, hogy a gyermeket a pár egyébként
közösen neveli. A hatályos családjogi törvényt e téren mindenben átvevő
törvényjavaslat egy korábbi, ma már meghaladott koncepción alapul, amely
a Gyermekek örökbefogadásáról szóló európai egyezmény 1967-ben
elfogadott változatában tükröződik, és amely a közös gyermekké fogadást
csak a házaspárok esetében teszi lehetővé. A Európa Tanács Miniszterek
Tanácsa azonban 2008. május 7-én elfogadta a Gyermekek örökbefogadásáról
szóló európai egyezmény új változatát, amely kimondja, hogy az
örökbefogadást mindenképpen lehetővé kell tenni a különnemű
házaspároknak, a különnemű bejegyzett élettársaknak, valamint
egyéneknek. Az egyezmény ezen kívül lehetővé teszi a részes államoknak,
hogy a közös gyermekké fogadás lehetőségét biztosítsák az azonos nemű
házastársaknak és bejegyzett élettársaknak, ill. nemtől függetlenül az
élettársaknak. Az egyezmény szövegében végbement változás tükrözi az
elmúlt évek nemzetközi jogalkotási tendenciáját: egyre több ország teszi
a párkapcsolati formától függetlenül lehetővé a közös gyermekké
fogadást. Amennyiben az örökbefogadás szabályozása nem változik, a
különnemű bejegyzett élettársak miatt a magyar Ptk. nem lesz összhangban
a már elfogadott, de hatályba még nem lépett egyezmény előírásaival. Az
élettársak/bejegyzett élettársak örökbefogadási lehetőségét kizáró
szabályozás mögött minden bizonnyal az a megfontolás áll, hogy a
jogalkotó meg kívánja akadályozni, hogy a gyermeknek két azonos nemű
szülője legyen. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet, hogy ez a (gyakran
politikai viták tárgyává váló) kérdés egy alapvető félreértésen alapul:
az azonos nemű párok számára legjelentősebb kérdés nem a szüleik által
elhagyott („állami gondozott”) gyermekek örökbefogadásának kérdése,
hanem hogy az azonos nemű pár által egyébként is nevelt, a pár egyik
tagjához vérségi kapcsolattal kötődő gyermeket mindkét őt nevelő
szülőjéhez törvényes kapcsolat fűzze. A kérdés nem az, hogy azonos nemű
szülők nevelik-e a gyermeket (az örökbefogadás lehetőségétől függetlenül
a gyermeket azonos nemű szülők nevelik), hanem hogy a gyermeket mindkét
szülőjéhez törvényes kapcsolat köti-e.

Álláspontunk szerint a gyermek
érdekeit mindenképpen az szolgálja, ha mindkét őt nevelő szülőhöz
törvényes kapcsolat fűzi, ezért javasoljuk, hogy az egyezmény nyújtotta
lehetőséggel élve a Ptk. mind az élettársak, mind a bejegyzett
élettársak esetében tegye lehetővé az örökbefogadást, különösen a
partner gyermekének örökbefogadását. Az azonos nemű párok számára
családjogi intézményt biztosító európai államok többségében (Belgium,
Dánia, Egyesült Királyság, Hollandia, Izland, Németország, Norvégia,
Svédország, Spanyolország) a partner gyermekének örökbefogadására van
lehetőség. Az azonos nemű párok általi örökbefogadás mellett szóló
további érvek (hatása a gyermekre a kérdés kapcsán kialakult
szakmai-tudományos konszenzus tükrében; a strasbourg-i székhelyű Emberi
Jogok Európai Bíróságának legújabb gyakorlata) részletesen kifejtve
megtalálhatóak Egyesületünk 2008. május 10-én kelt, a Minisztériumhoz
eljuttatott véleményében.

Részvétel a partner gyermekének
nevelésében. A törvényjavaslat 3:130. §-a kimondja, hogy a gyermekkel
tényleges családi kapcsolatban álló személy (a gyermek szülőjének párja)
részt vehet a gyermek gondozásban és nevelésben. Mivel az azonos nemű
párok esetében az örökbefogadásra (a törvényjavaslat jelenlegi állása
szerint) nem lesz lehetőség, ill. ha lenne is, a családok egy része nem
élne vele, mivel fent kívánják tartani a kapcsolatot a gyermek másik
(különélő) biológiai szülőjével is, ezért fontos, hogy a törvény ezen
családok számára is jogbiztonságot nyújtson. Példaértékűnek tartjuk az
angol szabályozást, ahol a szülők a bíróságtól kérhetik a szülői
felügyeleti jog ilyetén megosztásának elismerését. Véleményünk szerint
ha ez nem is valósítható meg, fontos lenne, hogy a tiszta helyzet
teremtése érdekében a felek közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett
magánokiratba foglalhassák arra vonatkozó megállapodásukat, hogy a
gyermekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy mely jogok és
kötelezettségek gyakorlásában vehet részt. Amellett, hogy ez lehetőséget
teremtene a pároknak, hogy átgondolják mennyiben kívánják megosztani a
gyermeknevelési teendőket, egyben megkönnyítené a gyermeket ténylegesen
nevelő szülő gyermekhez fűződő viszonyának bizonyítását harmadik fél
(iskola, egészségügyi intézmény stb.) számára.

A VITA SORÁN FELMERÜLT SZEMPONTOK

A
bejegyzett élettársi kapcsolat – A FIDESZ, a KDNP és az MDF több
képviselője is amellett érvelt, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat
intézménye kerüljön ki a Ptk.-ból. Egyes vélemények szerint a vonatkozó
részek egyértelműen alkotmányellenesek, mások szerint a szabályozás
alkotmányossága kétséges, és mivel az Alkotmánybíróság jelenleg
foglalkozik a kérdéssel, a törvény elfogadásával meg kellene várni az
Alkotmánybíróság döntését. Véleményünk szerint a Ptk.-beli javaslat
alapját képző 2007. évi CLXXXIV törvény által bevezetett bejegyzett
élettársi kapcsolat szabályozása alkotmányos. Az Alkotmánybíróság
1995/14. határozata kimondta: az azonos nemű pároknak arra ugyan nincs
Alkotmány által garantált joguk, hogy házasságot kössenek, arra viszont
igen, hogy minden olyan területen megszűnjön hátrányos
megkülönböztetésük, ahol a partnerek neme szerinti megkülönböztetésnek
nincs alkotmányos indoka. Az Alkotmánybíróság határozatában három
megoldási alternatívát vázolt fel: 1) a Ptk. élettársi kapcsolat
fogalmának kiterjesztését azonos nemű párokra, 2) az egyes jogokat és
kötelezettséget előíró törvények egyenkénti felülvizsgálatát, 3) a
bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetését. Ez utóbbi esetben az
Alkotmánybíróság külön is követhető példaként  hivatkozott (az akkor még
egyedülálló) Dániára, ahol a nálunk is bevezetett élettársi
kapcsolathoz nagyon hasonló törvényi szabályozás van/volt életben: az
azonos nemű párok anyakönyvvezető előtt bejegyzett élettársi kapcsolatot
köthetnek, amely joghatásaiban (az örökbefogadás kivételével)
megegyezik a házassággal. Az Alkotmánybíróság tehát már 1995-ben
kinyilvánította: az Alkotmány szellemével és betűjével összeegyeztethető
a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének bevezetése és példaként
azt a dán szabályozást ajánlotta a jogalkotó figyelmébe, amely az azonos
nemű párokat illetően lényegi tartalmát tekintve megegyezik a javaslat
tartalmával. A döntést alkotmánybírósági elnökként jegyző Sólyom László
köztársasági elnök 2007. decemberében a jogszabályt alkotmányos aggályok
megfogalmazása nélkül aláírta. A magyarhoz hasonló bejegyzett élettársi
kapcsolat létezik Európa számos országában (Dánia, Norvégia,
Svédország, Finnország, Izland, Franciaország, Németország, Luxemburg,
Svájc, az Egyesült Királyság, Andorra, Szlovénia, Csehország), míg
további négy államban (Belgium, Hollandia, Spanyolország, Norvégia
(2009. január 1-től)) az azonos nemű párok házasságot is köthetnek. A
magyar alkotmánybírósági gyakorlatra jelentős hatást gyakorló német
Alkotmánybíróság példamutató erélyességgel védte meg a 2001-ben
bevezetett bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét. A bíróság
2002-ben hozott döntésében kimondta: „A bejegyzett élettársi kapcsolat
jogintézményének azonos nemű párok részére történő bevezetése nem sérti
az Alaptörvény 6. cikkelyének első bekezdését.  A házasság intézményének
az alaptörvény 6. cikkelyének első bekezdése szerinti különleges
védelme nem akadályozza a törvényhozót abban, hogy az azonos nemű párok
élettársi kapcsolatához olyan jogokat és kötelezettségeket kapcsoljon,
amelyek a házassághoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel azonosak
vagy ahhoz közeliek.” Mivel mindezek alapján az alkotmányellenesség
kimondása nem várható, nincs indok a vonatkozó paragrafusok elhagyására.

A
házasság és a család védelme – A FIDESZ és a KDNP több képviselője
sérelmezte, hogy a házasság és a család védelme kikerülne a törvényből.
Véleményünk szerint mivel ezen alapelvet az Alkotmány ugyanilyen
formában már tartalmazza, ennek megismétlése indokolatlan, bár az
ismétlésnek sincs semmilyen negatív hatása. Ráadásul a törvényjavaslat
jelenlegi szövege is tartalmazza a családi kapcsolatok védelmét.
Mindemellett visszautasítjuk, hogy a házasság és a család védelmének
alapelvét egyes képviselők az azonos nemű párok jogi elismerésének
ellehetetlenítésére, a meleg és leszbikus párok, valamint az általuk
nevelt gyermekek másodrangú állampolgárként való kezelésére kívánják
felhasználni. Az Alkotmánybíróság 14/1995-ös határozata kimondta: „Két
személy tartós életközössége megvalósíthat olyan értékeket, hogy az
érintettek személyi méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján az
együtt élő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi
elismerésre.” Az azonos nemű párok jelentős része ugyanolyan célok és
értékek mentén éli meg párkapcsolatát, mint heteroszexuális társaik. A
meleg és leszbikus családok jogi elismerése elleni támadása azért is
különösen káros, mert a meleg és leszbikus társadalom pont azon
tagjainak életét kívánja megnehezíteni, akik életformájuk, életcéljaik
tekintetében a legközelebb állnak ahhoz az ideálhoz, amit a vitában
felszólalók követendő példaként állítanak a társadalom elé: tartós,
szeretetre és odaadásra épülő párkapcsolatot, gyermekek vállalását. A
család védelme valóban fontos alkotmányos alapelv, de ugyanúgy megilleti
a meleg és leszbikus, mint a különnemű családokat. A házasság kiemelt
védelmével ugyanakkor nem értünk egyet: véleményünk szerint az államnak
nem feladata, hogy a különböző párkapcsolati formák között
értéksorrendet állítson fel, az élettársi kapcsolatban, bejegyzett
élettársi kapcsolatban élők is lehetnek ugyanolyan hasznos tagjai a
társadalomnak. Különösen problémás, hogy a házasság védelmének törvénybe
iktatásával az állam egy olyan intézményt kíván kitüntetett figyelemben
részesíteni, amely az állampolgárok egy köre számára nem áll nyitva,
ami viszont sérti az állam semlegességének követelményét.

A
házastársi hűség – A FIDESZ és a KDNP több képviselője is felhívta a
figyelmet rá, hogy a törvényjavaslatból hiányzik a házastársi hűség
fogalma, amely egyben a bejegyzett élettársi hűség fogalmát is magával
hozná. A törvényjavaslat előkészítése során a Prof. Vékás Lajos vezette
Kodifikációs Bizottság jutott arra a következtetésre, hogy a „hűséggel
tartoznak egymásnak” fordulat helyett az „együttműködési és támogatási
kötelezettség” szerepeljen a törvény szövegében. Ezt az álláspontjukat a
2008. márciusában megjelent „Szakértő Javaslatban” is fenntartották, a
házastársi hűség követelménye ebben sem szerepel. Véleményünk szerint a
hűség az emberek döntő többsége számára valóban a tartós párkapcsolat
alapvető eleme, de ebből nem következik az, hogy ennek jogi kényszerítő
erejű szabályozásban kellene érvényt szerezni. A családi viszonyok jogi
szabályozásának nem feladata, hogy a partnerek magánéleti döntéseibe
beavatkozzon. Egy párkapcsolat belső viszonyainak állami szabályozása
csak annyiban indokolt, amennyiben arra a gyengébb fél érdekében szükség
van. A hűség követelményének kodifikálása mellett ilyen közpolitikai
érdek nem szól. Tapasztalatunk szerint ugyanakkor a hűtlenség vádja a
bírósági eljárások során gyakran önkényesen kerül alkalmazásra, a
bíróságok gyakorlatában a nők hűtlensége, ill. az azonos nemű személlyel
történő házasságon kívüli szexuális kapcsolat súlyosabb elbírálás alá
esik, holott ennek ésszerű indoka nincs. A hűség-követelmény gyakorlati
alkalmazásának eredménye a nők és a szexuális kisebbségek hátrányos
megkülönböztetése.

Nemváltás – A FIDESZ egyik képviselője
nemtetszésének adott hangot, amiért a törvényjavaslat a nemváltás
családjogi vonatkozásairól is szót ejt, azt sugallva, hogy az új Ptk.
kívánná Magyarországon a nemváltás törvényi lehetőségét megteremteni.
Ezzel szemben bár részletes jogszabály nem szabályozza, a strasbourg-i
Emberi Jogi Bíróság kötelező érvényű határozataival összhangban a
transzszexuálisoknak ma is lehetősége van Magyarországon, hogy nevüket
és nemüket hivatalosan is megváltoztassák. Bár a nemváltás valóban nem
gyakori társadalmi jelenség (az elmúlt évek során Magyarországon
nemváltást hivatalosan évi 15-20 ember kérvényezte), a jogszabályoknak
azonban az ilyen társadalmi jelenségekre is fel kell készülniük.

Az
örökbefogadás – Az SZDSZ vezérszónoka beszédében kifejtette, hogy
hiányolják a törvényjavaslatból az élettársak számára az örökbefogadás
lehetőségét. A felvetéssel egyetértünk, erre vonatkozó észrevételeinket
már több alkalommal eljuttattuk a Minisztériumhoz. Részletesebben ld.
fent.

A BENYÚJTOTT MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSE

5949/93 – A
módosító javaslat a hozzátartozók fogalmát egészíti ki néhány, a
bejegyzett élettársi kapcsolaton keresztüli közvetett családi
kapcsolatra. A módosító javaslat nyilvánvaló kodifikációs
figyelmetlenséget orvosol, elfogadását támogatjuk.

5949/107 – A
módosító javaslat a gyűlöletbeszéddel szembeni védelemre vonatkozó
paragrafus helyett a hátrányos megkülönböztetés tilalmát mondaná ki. A
hátrányos megkülönböztetés a hatályos magyar jog szerint (Ebktv.) az
egyenlő bánásmód követelménye megsértésének egyik esete, így a
törvényjavaslat 2:78. §-as a paragrafusa ezt a problémát már rendezi. A
gyűlöletbeszéd azonban – bár kapcsolódik a hátrányos megkülönböztetés
témájához – attól elkülönülő probléma, ezért külön szabályozásra szorul.
A módosító javaslat elfogadását nem támogatjuk.

5949/114 – A
módosító javaslat a családi kapcsolatok védelme mellett a házasság
védelmét is alapelvként nevesítené. A családi kapcsolatok védelmét
kimondó rendelkezést elégségesnek tartjuk, ezért a módosító javaslat
elfogadását nem támogatjuk.

5949/116 – A módosító javaslat a
házasság kötése és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése előtti 30
napos várakozási időt kívánja visszaállítani. A várakozási időt
szükségtelen adminisztratív korlátozásnak ítéljük. A módosító javaslat
indoklása a kánonjogra, mint követendő példára hivatkozva írná elő a
várakozást. Véleményünk szerint a vallásos elveken alapuló szempontok
figyelembe vételére az állam és egyház szétválasztását Alkotmányában
garantáló országban nem kerülhet sor. Ha bizonyos vallások követői a
várakozási időt fontosnak tartják, azt előírhatják saját egyházi
intézményeik számára, de a vallást nem követő emberektől ilyen elvek
betartását nem követelhetik meg, ezért a módosító javaslat elfogadását
nem támogatjuk.

5949/119 – A módosító javaslat a házasság
nemváltás miatti megszűnésének módosítását javasolja. Az automatikus
megszűnés helyett a bíróság hatáskörébe utalná a megszűnés kimondását.
Ugyanakkor a házasság és a nemváltás után azonos személlyel kötött
bejegyzett élettársi kapcsolat jogfolytonosságát kimondó szabály helyett
a vagyoni viszonyok bírósági rendezését írná elő. A módosító javaslat
jogosan veti fel, annak kérdését, hogy nem tiszta, hogy a házasság
megszűnésének ki fog érvényt szerezni? Mi történik, ha az érintettek
(nem kívánva a házasság megszűnését) nem jelzik az anyakönyvi
nyilvántartás felé a nemváltás tényét? A házasság anyakönyvből való
törlésére milyen dokumentum alapján kerül sor? További kérdésként merül
fel, hogy a házasság megszűnése esetén – amennyiben a felek nem kívánják
fenntartani az életközösséget – a vagyonjogi kérdések milyen módon
kerülnek rendezésre? Az itt felmerülő kérdések fő forrása a nemváltás
folyamatának szabályozatlansága, így a megoldás nem az új Ptk. által
javasolt szabályok elvetése, hanem a nemváltás folyamatát szabályozó
jogszabály elkészítése lenne. A jogfolytonosságot kimondó szabály
eltörlése indokolatlan, nem szabad, hogy pusztán a nemváltás ténye miatt
bármelyik fél hátrányosabb helyzetbe kerüljön. A módosító javaslat
elfogadását nem támogatjuk.

5949/120 – A módosító javaslat a
házastársi és bejegyzett élettársi kapcsolati hűség elvét iktatná
törvénybe. A fent kifejtett szempontok alapján a módosító javaslat
elfogadását nem támogatjuk.

5949/121 – A módosító javaslat a
bejegyzett élettársi kapcsolat intézményére vonatkozó szabályok
elhagyását javasolja. A fent kifejtett szempontok miatt a módosító
javaslat elfogadását nem támogatjuk.

Témák