A Háttér Társaság a Melegekért kérdései a „közösség tagja elleni erőszak” új büntetőjogi tényállás bevezetése kapcsán

Az Országgyűlés 2008. november 10-én elfogadta a T/6218. sz. törvényjavaslatot a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról, amely 2008. évi LXXIX. törvényként került kihirdetésre a Magyar Közlönyben. A törvényjavaslat társadalmi vitája során szervezetünk eljuttatta észrevételeit a Minisztériumhoz, ám az ebben foglaltak nem kerültek beépítésre a törvény szövegébe. A törvényjavaslat parlamenti vitája, illetve a törvény további sorsa és alkalmazása kapcsán az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni, illetve az alábbi javaslatokat tesszük.

1. A Minisztérium véleménye szerint az új tényállás „a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása” fordulata vonatkozik-e a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportok tagjaira is? Vagyis, az új tényállás alapján üldözendő lesz-e a homofób vagy transzfób indíttatású gyűlölet-bűncselekmény?
2. A parlamenti vita során két olyan módosító javaslat is benyújtásra került, amely választ adott volna az Egyesületünk által felvetett problémára. A T/6218/31. sz. javaslat a szexuális irányultság és nemi identitás szavakkal egészítette volna ki a tényállás szövegét, a T/6218/12. sz. javaslat pedig az Ebktv.-re hivatkozva pontosította volna a „lakosság egyes csoportjai” fogalmat. A bizottsági vita során az előterjesztő a T/6218/12. módosító javaslatot támogatta (ld. T/6218/30. sz. bizottsági ajánlás 3. pontja), majd Avarkeszi Dezső államtitkár zárszavában (2008.10.27.) is támogatottként említette e módosító javaslatot. Ennek ellenére a módosító javaslat a támogatott sorban nem jelent meg, és ennek következtében a kormánypárti képviselők nem szavazták azt meg. Milyen megfontolások alapján változtatta meg a véleményét a Minisztérium T/6218/12. sz. módosító javaslat támogatása kapcsán?
3. Mint arra a Minisztériumhoz eljuttatott véleményünk ajánlásai között rámutattunk, a törvény szövegének kiegészítése mellett az is megoldás lehet, ha a törvény indokolása tartalmaz egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, mely csoportokat érinti leginkább a „lakosság egyes csoportjai” megfogalmazás. Tervezi-e a Minisztérium a törvényjavaslat hivatalos indoklását az Igazságügyi Közlönyben megjelentetni? Ha igen, javasoljuk, hogy az indoklás tegye egyértelművé, hogy a tényállás vonatkozik a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokra, akár egy példálózó felsorolás formájában, akár úgy hogy hivatkozik az Ebktv. vonatkozó paragrafusára.
4. Egy jogszabály elfogadása csak az első lépés az érintett probléma felszámolása irányában. Arra is szükség van, hogy (1) a jogszabály-módosulásról az érintettek is értesüljenek, hogy (2) a bűnüldöző szervek (rendőrség, ügyészség) a jogszabályt valóban alkalmazzák, (3) az alkalmazás során a hatóságok szakszerűen, a más országokban kialakított legjobb gyakorlatok alapján járjanak el. Milyen lépéseket kíván tenni a Minisztérium az újonnan elfogadott jogszabály hatékony alkalmazása érdekében?

A meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű (LMBT) emberekkel szembeni erőszak elleni fellépés Egyesületünk kiemelt prioritása. Az elmúlt évek során a segélyvonalunk üzemeltetése, valamint az Egyesületünk részvételével zajló kutatások során komoly betekintést nyerhettünk a homofób erőszak mindennapos magyarországi gyakorlatába. Egyesületünk ugyanakkor aktívan részt vesz az LMBT emberekkel szembeni erőszak elleni nemzetközi civil együttműködésben, így kiterjedt információkkal rendelkezünk a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni fellépés terén Magyarországnál előbbre járó országok gyakorlatáról. Mindezek alapján örömünkre szolgálna, ha tapasztalatainkat és tudásunk megoszthatnánk a Minisztérium és a bűnüldöző szervek képviselőivel, és Egyesületünk részt vehetne a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítása érdekében indított kezdeményezések megtervezésében és végrehajtásában.

2009. január 5.