Házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat | Háttér Társaság

Házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat

Egyesületünknek is komoly szerepe volt benne, hogy bevezetésre került Magyarországon a bejegyzett élettársi kapcsolat. Továbbra is küzdünk a teljes jogegyenlőség, a házasság megnyitásáért.

2003 októberében az Európai Parlament „Alapvető jogok az Európai Unióban 2002” című jelentésének elfogadása kapcsán a házasság azonos nemű párok előtti megnyitására vonatkozó állásfoglalást tettünk közzé. 2003 novemberében az esélyegyenlőség tárca nélküli miniszter felhívására szövegszerű jogalkotási javaslatot is készítettünk. 2005-ben vitaindítót tettünk közzé az LMBT közösség jogairól az EU csatlakozás után, amelyben a házasság megnyitása vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésére is javaslatot tettünk. 2007-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnökének felhívására más civil szervezetekkel közösen állásfoglalást készítettünk, amelyben a házasság megnyitása mellett tettük le a voksunkat, ugyanakkor szükségesnek láttuk az élettársak jogainak bővítését és a házasság és az élettársi kapcsolat között elhelyezkedő, mind azonos, mind különnemű párok számára elérhető bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének bevezetését is.

Bár a Kormány már 2004-ben ígéretet tett a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésére, ezt az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) bevezetéséhez kötötték, ezért évekig nem sikerült érdemi előrelépést elérni ezen a téren. 2007 nyarán ezért számos kormánypárti politikussal egyeztettünk, amelynek szerepe volt abban, hogy 2007 szeptemberében a kisebbik kormánypárt, az SZDSZ a házasság megnyitására vonatkozó törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Bár ezt a nagyobbik kormánypárt, az MSZP elvetette, politikai döntés született a bejegyzett élettársi kapcsolat Ptk-tól független bevezetésére. 2007 októberében a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen jogalkotási javaslattal fordultunk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz, amelyben felvázoltuk, hogyan kellene kinéznie a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének. Novemberben a Minisztérium benyújtotta a törvényjavaslatot, amely egyesületünk javaslatait nagyban tükrözte. Az Országgyűlés 2007. december 17-én elfogadta a házassághoz hasonló jogokat biztosító bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének bevezetését. 

A bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetése kapcsán többen az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely 2008 decemberében, néhány nappal a tervezett hatálybalépés előtt kimondta annak alkotmányellenességét, mivel a 2007-ben elfogadott törvény a különnemű párok számára is elérhetővé tette volna a bejegyzett élettársi kapcsolatot. A döntés után az Alkotmánybíróság határozatát elemző, egy új bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény elfogadását javasló véleményt tettünk közzé, amelyet a Kormány megfogadott, és négy hónappal később az Országgyűlés el is fogadta az általunk javasolt új törvényt. A törvény 2009. július 1-én lépett hatályba, és a gyermekvállaláson és a névviselésen kívül a házassággal azonos jogokat biztosít a bejegyzett élettársaknak. A Magyar LMBT Szövetség keretében készített véleményünk hatására ráadásul a törvényjavaslatot tovább sikerült finomítani, lehetővé téve, hogy olyan Magyarországon élő külföldiek is köthessenek bejegyzett élettársi kapcsolatot, akiknek állama nem ismeri el az azonos nemű párok kapcsolatát.

Az új jogszabály megfelelő végrehajtása érdekében a Magyar LMBT Szövetséggel közösen részletes javaslatcsomagot dolgoztunk ki az állami szervek számára, útmutatót készítettünk az anyakönyvvezetőknek és az azonos nemű pároknak, és több tucatnyi bankkal, közszolgáltatóval és állami szervvel vettük fel a kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolat űrlapokon és tájékoztató anyagokban való szerepeltetése kapcsán. Kimondattuk az Egyenlő Bánásmód Hatósággal, hogy szexuális irányultságon alapuló jogellenes megkülönböztetést jelent, ha egy állami tájékoztató a bejegyzett élettársak jogosultságát nem tünteti fel. Elértük, hogy az alapvető jogok biztosa jelentésében tisztázza: a bejegyzett élettársakat valamennyi házastársakat megillető adó- és illetékkedvezmény megilleti, ezt követően a NAV módosított korábbi gyakorlatán. Jogsegélyszolgálatunk számos olyan ügyfélnek segített, akiknek a bejegyzett élettársi kapcsolattal járó jogosultságok (pl. öröklés, családi pótlék, GYED) kapcsán volt szüksége jogi tanácsra vagy képviseletre. 

2016-ban a kormány a bejegyzett élettársi kapcsolat kiüresítésével járó törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A Magyar LMBT Szövetség keretében sajtóközleményt adtunk ki, online petíciót indítottunk és nemzetközi szervezeteknél, nagykövetségeknél tiltakoztunk, amelynek hatására a javaslatot visszavonták.

Problémát jelent, hogy a külföldön azonos nemű párok által kötött házasságokat a magyar hatóságok jelenleg nem ismerik el, még bejegyzett élettársi kapcsolatként sem. Ha valaki szeretné jogait Magyarországon is elismertetni, a szertartást Magyarország meg kell ismételni. Ennek elkerülése érdekében 2017-ben az új nemzetközi magánjogi törvény vitája során a Magyar LMBT Szövetségen keresztül felléptünk a házasság bejegyzett élettársi kapcsolatként történő elismerését kimondó szabályok beépítése érdekében. Mivel javaslatunkat elutasították, az Európai Bizottsághoz fordultunk az EU-s jognak ellentmondó hazai gyakorlat miatt. Jogsegélyszolgálatunk több párt képvisel jelenleg is hazai és nemzetközi jogi eljárásokban külföldi házasságuk elismertetése kapcsán. 

Témák