Javaslat a családjogi törvény módosításáról | Háttér Társaság

Javaslat a családjogi törvény módosításáról

A Háttér Társaság a Melegekért Jogi programjának munkatársai A házasságról, gyámságról és családról szóló 1952. évi IV. törvény
(családjogi törvény) módosítására az Esélyegyenlőségi Tárca Nélküli
Minisztérium felhívására az alábbi módosítási javaslatokat terjesztették
elő 2003 novemberében.

A HÁTTÉR TÁRSASÁG A MELEGEKÉRT AZ
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTÉRIUM FELHÍVÁSÁRA AZ ALÁBBI
MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOKAT TERJESZTI ELŐ

2003. november 14.

A házasságról, gyámságról és családról szóló 1952. évi IV. törvény
(Csjt.) házasságra vonatkozó rendelkezéseit meghaladottnak és
alkotmányellenesnek tarjuk. Megítélésünk szerint azonos nemű személyek
életközössége is megvalósíthat különnemű párok együttélésével egyenrangú
értékeket, figyelemmel arra, hogy azonos méltóságú személyekről van
szó. Tekintettel az Európai Parlament "Alapvető jogok az Európai Unióban
2002" című, 2003. szeptember 5. napján elfogadott jelentésére is a
Csjt. alábbiak szerinti módosítását tartanánk szükségesnek:

A Csjt. alábbi rendelkezései módosulnának: (a módosított szövegrészeket dőlt, kivastagított résszel jeleztem)

Csjt. 1. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló
törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának
megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét,
biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak
egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa
az ifjúság fejlődését és nevelését.
(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.
(3)
E törvényt a társadalmi és egyéni érdek összhangjának biztosításával
kell alkalmazni; a törvényben megállapított jogokkal és kötelességekkel
társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell élni.
(4) A
Magyar Köztársaság az azonos nemű személyek házasságát a különnemű
személyek házasságával egyenértékűnek ismeri el, ezeket egyenlő
védelemben részesíti.

Csjt. 10. § (1) Házasságot két, nagykorú személy köthet.

Csjt. 26. § (1) Különnemű házastársak esetén a házasságkötés után választása szerint

a) feleség a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy
b) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy
c) férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét, vagy
d) kizárólag a maga teljes nevét viseli.
(2) Azonos nemű házastársak esetén a házasságkötés után választása szerint
a)a házasuló a házastársa családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét vagy
b)a házasuló a házastársa családi nevéhez hozzákapcsolja a saját családi és utónevét vagy
c)kizárólag a maga teljes nevét viseli
(3)
a (2) bekezdés b) pontjának választása esetén a házastársaknak
rendelkezniük kell a családi neveik viselésének sorrendjéről is.
(4)
Az anyakönyvvezető köteles a menyasszonyt – azonos neműek házassága
esetén a házastársakat együttesen - a házasságkötést megelőzően
tájékoztatni arról, hogy joguk van választani, milyen nevet kívánnak
viselni a házasságkötés után. A menyasszony – azonos neműek házassága esetén a házastársak együttesen - kötelesek az anyakönyvvezető felhívására a névviselésről nyilatkozni.
(5)
A házasság megszűnése, illetőleg érvénytelenné nyilvánítása után a volt
feleség - azonos neműek házassága esetén a volt házastárs - a házasság
fennállása alatt viselt nevet viselik tovább is. Ha ettől el kívánnak
térni, ezt a házasság megszűnése, illetőleg érvénytelenné nyilvánítása
után az anyakönyvvezetőnek egy alkalommal bejelenthetik. Ilyen esetben
sem viselheti azonban a volt férje nevét a házasságra utaló toldással
[(1) bekezdés a) és b) pontja], ha azt a házasság fennállása alatt nem
viselte.
(7)
Új házasságkötés esetében a feleség volt férje nevét a házasságra utaló
toldással [(1) bekezdés a) és b) pont] nem viselheti, és ez a joga akkor
sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.
(8) Az (1)-(3) bekezdés szerint választott név viselésétől eltérést csak a névváltoztatásra jogosult hatóság engedélyezhet.
(9)
A bíróság a volt férj azonos neműek házassága esetén a volt házastárs -
annak halála után az ügyész - kérelmére eltilthatja a volt feleséget
vagy házastársat az (1) bekezdés a), illetőleg b) és (2) bekezdés a) és
b) pontja szerinti név viselésétől, ha a feleséget vagy házastársat
szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.

35. § (1) A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a
fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak
legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság
érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.
(2) A vélelmezett
fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított
száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két
határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek
fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.
(3) Ha
a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb
házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az
újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a
gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a
vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

Csjt. 36. § Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek
születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági
kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni
a) azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy
b) azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy
c) a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy
d)
azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint
lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a
továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a
reprodukciós eljárás következménye.

Csjt. 37. § (1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja.
(2)
Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől
fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el,
ha
a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és
b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó.
(3)
Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A
cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak
akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a
törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja
meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.
(4) A nyilatkozat
teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes
képviselőjének és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a
gyermeknek a
hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem
él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a
gyámhatóság adja meg.
(5) Az elismerést és a hozzájárulást
anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar
külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői
okiratba kell foglalni.

Csjt. 38. § (1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy
utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig
reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági
úton lehet megállapítani. Ha a származás reprodukciós eljárás
következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő
megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás
lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
(2) A bíróság a
gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási
időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése
alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből
származik.
(3)
(4) Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.

Csjt. 39. § (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha
a)
sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő
nyilatkozat, vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg,
hogy ki a gyermek apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen
per sincs folyamatban, feltéve, hogy
b) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és
c) a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el.
(2)
A férj elismerése akkor hatályos, ha ahhoz az anya, a kiskorú törvényes
képviselője, továbbá - ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte
- a gyermek is hozzájárult. Ha a gyermek nem él, vagy a
nyilatkozattételben tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság
adja meg.

Csjt. 39/A Az apaság vélelmére vonatkozó rendelkezéseket
csak akkor kell alkalmazni, ha a házastársak neme azok alkalmazhatóságát
egyértelműen nem zárja ki.

Csjt. 53. § (1) Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó
családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó akár a házasságra utaló
toldással, akár anélkül férje (volt férje) – azonos nemű házastársak
esetén házastársa (volt házastársa) - nevét viseli, az örökbefogadott új
családi neve - az örökbefogadó választása szerint - vagy a férje (volt
férje) – azonos nemű házastársak esetén házastársa (volt házastársa)
vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. Ugyanazon örökbefogadó
által örökbefogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet.
(3)
Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadónak az örökbefogadás
iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik
örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt
fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó
családi nevét viseli.
Csjt. 70. § A kiskorú gyermek szülői
felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülő nemének művi megváltoztatása a
szülői felügyeleti jogokat nem érinti.

Budapest, 2003. november 14.

Témák