Gyűlölet-bűncselekmények, gyűlöletbeszéd
Komoly szerepet játszottunk benne, hogy a Büntető Törvénykönyv a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekményeket és gyűlöletbeszédet is tiltja. Fontos célkitűzésünk javítani a hatóságok áldozatokkal való bánásmódját.
Egyesületünk a kezdetektől fogva kiáll az LMBTQI közösséget érő gyűlöletkeltő megnyilvánulások és erőszakos támadások elleni hatékony állami fellépés kereteinek megteremtése mellett.
A homofób és transzfób indítékból elkövetett erőszakos támadások a Budapest Pride rendezvények 2007-es megtámadása kapcsán került érdekérvényesítési tevékenységünk fókuszába. Más LMBTQI és emberi jogi szervezetekkel összefogásban 2007-ben és 2008-ban is sajtóközleményt adtunk ki, hogy Büntető Törvénykönyvben szereplő nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak tényállását a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokra is terjesszék ki. Miután a Kormány 2008-ban elköteleződött a változtatás mellett, részletes írásbeli véleményt nyújtottunk be az elkészült tervezethez, amelyben a tényállás kiterjesztése mellett a szexuális irányultság és nemi identitás nevesítésére tettünk javaslatot. Bár ezen javaslatunk nem került figyelembe vételre, a törvényjavaslatot beterjesztő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára megkeresésünkre küldött levelében megerősítette, hogy a törvénymódosítás során a törvénybe bekerült "lakosság egyes csoportjai" fordulat a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti csoportokra is kiterjed.
Az új Büntető Törvénykönyv előkészítése során ismét síkra szálltunk a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények elleni szabályozás megerősítéséért. Négy másik emberi jogi szervezettel 2012 januárjában háttértanulmányt készítettünk a legfontosabb jogszabályi és jogalkalmazási problémákról, amelynek főbb megállapításait eljutattuk a törvényjavaslat előkészítéséért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak. A civil koalíció keretében személyes egyeztetésen vettünk részt a Minisztériumban, a közzétett törvénytervezethez 2012 márciusában írásbeli véleményt készítettünk, a Minisztérium által elutasított javaslataink kapcsán sajtóközleményt adtunk ki, résztvettünk a törvényjavaslat bizottsági vitájában, és személyes találkozón fejtettük ki véleményünket a demokratikus parlamenti pártok frakciói számára. A számos elemből álló javaslatcsomagunkból végül három pont elfogadásra került, közülük a legfontosabb, hogy a 2013 júliusában hatályba lépett új Btk. már nevesítve bünteti a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti gyűlöletbeszédet és gyűlölet-bűncselekményeket. Az egyesületünk által készített véleményeknek (2014-es javaslatcsomag, jelentés az irányelv átültetéséről, az átültető törvényjavaslatról és a rendelet tervezetéről készült vélemény) is szerepe volt abban, hogy az EU-s áldozatvédelmi irányelv átültetése során a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait is segítő rendelkezések kerültek be a bünteőeljárásról szóló törvénybe (különleges bánásmódot igénylő sértett fogalma), hogy a sértettek számára az ingyenes állami jogsegély a nyomozás és vádemelés során is elérhetővé vált; hogy az áldozatsegítő szolgáltatások a bűncselekményt a rendőrség felé be nem jelentő áldozatok számára is elérhetővé vált; hogy a sértett mellett egy általa választott személy is részt vehessen a feljelentés és a tanúvallomás megtétele során. Miután többször is javaslatot tettünk rá (pl. 2014-es javaslatcsomag, jelentés az irányelv átültetéséről) 2020-ban sikerült elérni, hogy az áldozatsegítők ma már opt-out rendszerben legyenek elérhetőek, vagyis ne a sértetteknek kelljen felvenni a kapcsoaltot az áldozatsegítőkkel, hanem az áldozatsegítők tegyék ezt meg, ha a sértett ehhez hozzájárul.
A jogalkotási munka mellett számos más módon is fellépünk a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekményekre adott állami válasz hatékonyabbá tétele érdekében. Kezdeményező szerepet töltöttünk be a témával foglalkozó civil szervezeteket és szakértőket összefogó Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) létrehozásában, részletes helyzetértékelést és javaslatcsomagot készítettünk. A GYEM keretében elértük, hogy a rendőrség és az ügyészség protokollt fogadjon el a gyűlölet-bűncselekmények kezelésére, és hogy a bűnügyi statisztikai rendszer részletes, a szexuális irányultságra és nemi identitásra is kitérő módon gyűjtse az adatokat a gyűlölet-bűncselekményekről. A GYEM egyeztetéseket tart a rendőrséggel a jogalkalmazási gyakorlat fejlesztése érdekében, évente jelentést készít a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos hazai helyzetről az EBESZ számára, és rendszeresen tájékoztatja a nemzetközi szervezeteket, így az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát a jogalkalamzási problémákról.
Érdekérvényesítési tevékenységünk alapját a problémakör minél pontosabb feltárása érdekében végzett kutatásaink adják: 2010-ben a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények elterjedtségére, 2015-ben a gyűlölet-bűnecselekmények áldozatokra gyakorolt hatásaira, 2016-ban az aluljelentettség okaira, 2019-ben a többségi társadalom gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos véleményére és az online gyűlöletbeszédre összpontosító kutatásokat folytattunk. Részt veszünk a közösségi média szolgáltatók gyűlöletbeszéd elleni fellépésének monitorozásában is.
A jogszabályok érvényesülését a rendőrség, az áldozatsegítők és az áldozatok számára készült útmutatókkal és képzésekkel segítjük. Jogsegélszolgálatunk tanácsadást és jogi képviseletet nyújt az áldozatok számára.