Mindenki mással csinálja és egyéb írások

Érdekes ​volna megtudni, vajon milyen méreteket ölt manapság a házastársi hűtlenség. Mert teljes a sötétség, noha az aktusok többsége, bizonyos időelszámolási kötelezettségek miatt világosban játszódnak le. És hol? Kölcsönágyakban, kölcsönszobákban, órára bérelhető sufnikban, dermesztően hideg víkendházakban, autók hátsó ülésein, elnéptelenedett irodák íróasztalain és foteljaiban, telis-tele megalázó bujkálással, lopakodással, szorongással, kis és nagy hazugsággal. – Mindenki csinálja – mondja nyilvánvalóan önigazoló szándékkal egy fiatalasszony. – Mindenki csinálja – véli egy másik asszony, akiről nem feltételezek hűtlenséget. A közvélemény (közhit?) mindenesetre az: mindenki, vagy majdnem mindenki csinálja. Igazolni látszik ezt, hogy évente emelkedik a válások száma… És mi tagadás, környezetében mindenki szaporodó hűtlenségi eseteket, példákat, történeteket regisztrál… A barátnők egymás között nem titkolják, a barátok egymásnak eldicsekszenek, a papa-mama, néha még az após-anyós is hajlandó falazni, a testvér biztos támasz, de a sógor is megértő, az ismerősök, a házbeliek elfordulnak: mi közöm hozzá.