
Cím | Kedves Jóisten |
Közlemény típusa | Könyv |
Kiadás éve | 1987 |
Kiadó | Európa |
Város | Budapest |
Oldalak száma | 256 |
Sorozat címe | Európa zsebkönyvek |
Nyelv | magyar |
Szerző | Walker, Alice |
ISBN szám | 978-963-07-4029-6 |
Absztrakt | A fehér déli irodalom kulcsalakja az elpusztíthatatlan és önpusztító, metszően józan és rögeszmés, istenváró és istenkáromló, könyörületes és kegyetlen ember – gondoljunk Flannery O'Connor egyszerű georgiai hőseire, akik szenvedélyes vággyal keresik a lelki kapaszkodót, vagy Carson McCullert, Kathrine Anne Porter és Eudora Welty magányosaira, a szeretet-szerelmet szomjúhozókra, az önámítókra és a magukat kifejezni nem tudókra. nem véletlenül ők a színes bőrű Alice Walker fehér példaképei. Walker 1944-ben, a georgiai Eatontonban született, nyolcgyerekes szegény családban. Mint ízig-vérig déli író, érzi, tudja, hogy a déli ember nem véletlenül olyan, amilyennek az irodalom ábrázolja. Nála azonban a déli típus a fekete közösség világában jelenik meg – s többnyire asszony. „Csak nézd meg magad – vágja a Kedves Jóisten hősnőjének fejéhez a férje. – Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy. Az istenbe, egy nagy nulla vagy.” És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki hosszú-hosszú éveken át csak Istenhez írhatta leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: „Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni se tudok… De itt vagyok.” Keresetlen egyszerűségében felemelő, mozgósító mű Alice Walker regénye, amelyből Steven Spielberg készített nagy sikerű filmet. |
Kulcsszavak | amerikai irodalom levélregény 20. század Georgia afroamerikai párkapcsolati erőszak nemi erőszak feminizmus Pulitzer-díj filmadaptáció biszexuális leszbikusok |
Gyűjtemény | Szépirodalom |
LMBT vonatkozás | érintőleges |
Raktári jelzet | wal/ked |
Archívumban elérhető | igen |
Linkek |