Levelek 1889-1933

Részlet ​a könyvből: Kedves René Schickele, szegény Wassermann már itteni utolsó találkozásunkkor, három héttel ezelőtt, a Baur au Lacban, amikor képtelen hollandiai utazásáról visszaérkezett, már akkor is oly aggasztó színben volt, hogy félévet sem adtunk neki. És most annál is hamarabb bekövetkezett – Újév napjának hajnalán megölte egy szívroham. Anyagcsere-zavarai voltak már évek óta, a cukorbajos ember viszont nem bírja az izgalmakat. Ő pedig sehogy sem tudott kilábalni az effélékből: viszálykodásai első feleségével […] no meg a németországi tapasztalatok megtették a magukét, és a betegség, amivel, kedvező körülmények között, akár meg is lehet öregedni, rohamosan előretört. A szíve fölöttébb elnyűtt volt; már ősszel is kezelték egy bécsi kórházban egy súlyos angina pectoris roham után, s azután, pénzszűkében lévén, vállalkozott a hollandiai utazásra, ott pedig, hogy a szállodaköltséget megtakaríthassa, egy fűtetlen magángarázs-épületben hált meg, és még jobban aláásta egészségét. A szívroham, nem mondhatok mást, az utolsó pillanatban megmentette a teljes anyagi romlástól. […] Mélységesen szomorú hanyatlás ez az után, hogy a szűkölködésből és homályból oly fényesen emelkedett fel.