Beszámoló a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának 2010. évi tevékenységéről

A tavalyi beszámolónál lényegesen terjedelmesebb kiadványt jelentetünk meg az idén, mert úgy látjuk, hogy sokan igénylik, használják a hazai környezetvédelem és környezetvédelmi jog ilyen szisztematikus áttekintését. Bár jelentésünk hivatalosan a Magyar Országgyűlés számára készül, több minisztériumtól, egyetemi műhelytől és civil szervezettől kaptunk megtisztelő, részletes visszajelzést az előző beszámolónkra. Ugyancsak szem előtt kell tartanunk, hogy panaszosaink egy része beadványának megfogalmazása előtt a beszámoló vonatkozó fejezetéből tájékozódik. A beszámoló elkészítése során tehát az a kettős cél vezérelt bennünket, hogy egyrészt törvényi kötelezettségünknek eleget téve számot adjunk az elvégzett munkánkról, másrészt olyan kézikönyvvel szolgáljunk, amely a panaszok, valamint hivatalból indított vizsgálataink, kutatásaink alapján elemzi a magyar környezetvédelem helyzetét is.

A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája (JNO) az első két és fél évében sikeres volt. Számos, évek, évtizedek óta húzódó környezeti konfliktust tártunk fel és tisztáztunk több oldalról úgy, ahogyan az ügyekkel előttünk foglalkozó, ezekre szakosodott hatóságok nem tették (esetenként nem tehették) meg. Az egyedi környezeti problémák megoldásán kívül hatékonyan közreműködtünk általános környezetpolitikai, környezetjogi kérdések megvitatásában is: több tucatnyi jogalkotási javaslatot tettünk, és száznál több hazai és külföldi konferencián adtunk elő. Az Európai Unió és az ENSZ szintjén a jövő nemzedékek intézményes képviseletének bevezetésén dolgoznak. Ennek során a JNO-ra mint a világban jelenleg az egyetlen működő, a jövő nemzedékeket képviselő intézményre, gyakran hivatkoznak, mint a magyar törvényhozás bátor és követendő tettére.

A környezet és a jövő generációk érdekei védelmében tett intézkedéseink gyakran ütköztek rövid távú csoportérdekekkel. Bízunk benne, hogy ennek ellenére beszámolónkból egyértelművé válik, hogy tevékenységünkkel az ország fenntartható fejlődését szolgáltuk, azaz a környezetvédelmen kívül a tényleges gazdasági és szociális érdekeket is. Az a több ezer hektár zöldfelület, az a kevesebb zajjal, levegőszennyezettséggel járó környezet, amit az ország számos pontján sikerült megóvnunk, a nemzeti érdekekkel összhangban állt.