A gyűlöletbeszéd Magyarországon

Korunk nagy jogi dilemmája, hogy vajon hol van az a vékony határ, amely megkülönbözteti a szabad véleménynyilvánítást a gyűlöletkeltésre alkalmas közbeszédtől. Az utóbbi években, elsősorban a 2006-os zavargások óta, amióta megerősödtek a szélsőségek, a kérdés folyamatosan napirenden van. Sorozatosan érnek szóbeli (és fizikai) támadások hazánkban többek között romákat, zsidókat, nemzetiségi kisebbségeket vagy melegeket. A kötet célja a közösségek méltóságát sértő cselekményekkel kapcsolatban felmerülő jogi és jogpolitikai események feltáró elemzése. A kötet előbb tisztázza a kérdés elméleti megalapozását, az emberi méltóság, a kommunikációs alapjogok, az uszítás, izgatás, gyűlöletbeszéd, közösség elleni izgatás és gyalázkodás fogalmát. Ezt követi egy hosszabb történeti rész, mely bemutatja a hazai jogalkotás eddigi tapasztalatait a Csemegi-kódextől a hatályos Btk.-ig. Foglalkozik a verbális agresszióval szembeni nemzetközi és európai fellépés példáival, külön fejezetben a közösségi méltóság védelmének egyéb eseteivel, ezen belül kiemelten a holokauszttagadással és a tiltott önkényuralmi jelképek használatával. A kötet utolsó fejezetében a szerző a közösségi méltóság védelmének újabb irányairól, így az utóbbi évek, részben sikertelen jogi próbálkozásairól ír. A kötetet angol nyelvű összefoglaló, valamint az internetes forrásokat is tartalmazó irodalomjegyzék zárja.