Böngésző : emberi jogi neveléssel az online gyűlöletbeszéd ellen

ELŐSZÓ: A „Böngésző” kézikönyv, amit Ön most a kezében tart, értékes eszközül szolgálhat azoknak, akik tenni szeretnének a gyűlöletbeszéd terjedésének megállításáért és az emberi jogok megerősítésért. Joggal tehetjük fel a kérdést: Miért kellene foglalkozni ezzel? Egy demokratikus társadalomban nincs joguk az embereknek szabadon kifejezni a véleményüket? Való igaz: a véleménynyilvánítás szabadsága olyan alapvető emberi jog, ami azokra a gondolatokra is érvényes, amelyek sértőek lehetnek másokra nézve. De ennek a jognak a gyakorlása egyértelmű kötelességekkel és felelősséggel jár. A gyűlöletbeszéd nem élvez védelmet, a gyűlölet szóbeli megnyilvánulása tényleges gyűlölet-bűncselekményekhez vezethet, és az ilyen bűncselekmények már így is túl sok emberéletet követeltek. A gyűlöletbeszéd napjainkra az intolerancia és az idegengyűlölet egyik legáltalánosabb formájává vált Európában. Különösen aggasztó, hogy a gyűlöletbeszéd a politikai diskurzusban is egyre inkább jelen van, és a közbeszédben is általánossá, megszokottá válik, kiváltképp az interneten. Amikor kezdjük elfogadni az elfogadhatatlant, amikor „normává” válik, akkor az már igazi fenyegetést jelent mindannyiunk számára. Az Európa Tanács azzal a céllal indította útjára a No Hate Speech Mozgalmat, hogy csökkentse az online gyűlöletbeszéd elfogadottságát, és gátat szabjon „normalizálódásának”. Senki nem vonja kétségbe, hogy az internet ragyogó új eszközöket biztosít a kommunikációhoz, a szolidaritáshoz, a társadalmi változások előidézéséhez és a szórakozáshoz. Ugyanakkor nem hagyhatjuk, hogy egyesek visszaéljenek az internet adta lehetőségekkel, hogy az online bántalmazás eszközeként, illetve a gyűlöletkeltő ideológiák és szervezetek propagálására használják. Az online véleménynyilvánítás szabadságának együtt kell járnia a félelemmentes online környezet biztosításával. Az Európa Tanács az elsők között definiálta a gyűlöletbeszéd fogalmát, és szorgalmazott közös fellépést az interneten megjelenő rasszizmus és idegengyűlölet ellen. A jogi eszközök nagyon fontosak, de nem elégségesek. Hosszú távú megoldást a gyűlöletbeszéd megelőzése, elítélése és az áldozatokkal való szolidaritás előmozdítása terén egyedül a nevelés nyújthat. Az emberi jogokról, az emberi jogokon keresztül és az emberi jogokért való tanulás nagyon fontos ahhoz, hogy aktívan fenntartsuk az emberi jogok légkörét azoknak a gyors változásoknak az ellenében, amelyeket a mai társadalom megél. Ez különösen érvényes a gyermekekre és a fiatalokra. Elengedhetetlen tehát, hogy az emberi jogi megközelítés szerves részévé váljon a média és az internet használatáról szóló oktatásnak-nevelésnek. Az Európa Tanács No Hate Speech Mozgalom kampányát maguk a fiatalok működtetik: ők kezdeményezték a létrejöttét, és ők döntenek arról, hogyan valósul meg. Ez azért is fontos, mert leggyakrabban éppen maguk a fiatalok válnak az online emberi jogi sérelmek, a gyűlöletbeszéd és az internetes zaklatás célpontjaivá. Remélem, ez a kézikönyv utat talál az iskolákhoz, ifjúsági intézményekhez és ifjúsági szervezetekhez – és az internetet használókhoz is. Arra biztatok minden fiatalt, ifjúságsegítőt, tanárt, képzőt és mindenkit, hogy szabadon használja a kézikönyvet, és csatlakozzon a kampányhoz. A „Böngésző” segítségével emeljük fel szavunkat a gyűlöletbeszéd ellen. Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára