A hátsó bejárat

James Lear álnév. A szerző valódi neve: Rupert Smith Ha az ember keresztezi a vidéki udvarházakban játszódó klasszikus brit misztikus történeteket egy rakás meleg pasi szexuális trükkjéveivel, akkor bizonyosan több holttest is kibukik a szekrényből. Lear buja tiszteletadása a klasszikus ki a tettes? formula előtt (Bocs Agatha!) csodásan szellemes, gyilkosan rejtélyes és lelkesítőn szégyentelenül erotikus! Agatha Christie, húzódj félre! Kemény szex és botrány találkozik e ragyogóan szellemes krimiben. Egy tengerparti falu, egy angol kúria, gazdag különcök családja és ugyanolyan sajátos szolgáik, egy elszánt detektív – minden összetevő együtt van egy kellemes, Agatha Christie-stílusú krimihez. De várjunk csak – Edward „Mitch” Mitchell nem Hercule Poirot, és A hátsó bejárat nem Az Ackroyd-gyilkosság. Mitch jóképű, huszonkét éves pasas, aki sosem hagyja, hogy a nyomozás egy pikáns randevú útjába álljon, akár a helyi rendőrséggel, akár a sajtóval, akár iskolai pajtásával és atlétatársával, Boy Morgannel dolgozik együtt, aki Watson szerepét játssza mellette, amikor éppen nem azzal vannak elfoglalva, hogy lefeküdjenek egymással. Amikor Reg Walworthot holtan találják egy szekrényben, Sir James Eagle azonnal letartóztattatja szolgáját, Weekset a gyilkosságért. Mitch éles szeme azonban kézenfekvőbb lehetőségeket lát: a biszexuális sofőrt, Hibbertet, a fenségesen perverz Leonard Eagle-t, az eltűnt nemesi sarjat, Rexet, a szadista zsarut, Kenningtont, sőt magát Sir James Eagle-t is. Zsarolás, rendőri korrupció, kémlelőlyukak és titkos átjárók szédítő hálózata, vízisportok s a hátsó lépcsőkön és mindenütt megállás nélkül zajló orgia jellemzi e fontos, új tehetség égbekiáltóan kemény krimijét.