Miki nem finnyás

A Miki nem finnyás színtere a squatok, vagyis a foglalt házak, és a buliba járó egyetemisták világa. Tulajdonképp házfoglaló ez a regény, nem fizet lakbért, de teljesen átrendezi a lakást. Fülöp Miki, a reklámarc története az elmúlt tíz év Budapestjét örökíti meg, de igazából bárkinek a fejében, bármikor otthon érzi magát. A Miki nem finnyás a fiatalok bonyolult birtokviszonyait ábrázolja a felső középosztály színtereitől a squatokig, vagyis a foglalt házakig, azokat a könnyű átjárásokat, amelyek csak az egyetemistakorúak miliőjében léteznek. Fülöp Miki, a reklámarc története az elmúlt tíz év Budapestjét örökíti meg, és egyáltalán nem finnyás: bárki fejében, bármikor otthon érzi magát. Vajon javítja ez a regény a korábbi hibát, vagy rátesz egy lapáttal? Alan Hollinghurst A szépség vonala című regényét Berta Ádám fordította. Sietnie kellett, nem egyszer hibázott is munka közben. Most már nem siet, volt alkalma újraírni a történetet, amely így más térben és más időben játszódik. Hollinghurst annak idején Henry James nyelvét költöztette be a cselekménybe, a Miki nem finnyás pedig tulajdonképpen házfoglaló - pajszerrel behatol a sztoriba, nem fizet lakbért, de mindent teljesen átrendez. Berta Ádám 1974-ben született Szegeden. Többek közt Margaret Atwood, Douglas Coupland, Alan Hollinghurst, J.M. Ledgard, Miranda July és Colum McCann regényeit és novelláit fordította magyarra. Az Egon nem fáradt című novelláskötete a Kalligramban jelent meg 2011-ben. Ez a regény azért is különleges, mert Berta Ádám Hollinghurst kiválasztotta "A szépség vonala" című regényből a főhőst, elnevezi Mikinek, és a magyar valóságba helyezi bele. Az alapkonfliktus ugyanaz: egy vidéki (ez esetben gyomaendrődi) fiú bekerül egy világba, amiről eddig csak álmodozhatott, és igyekszik úgy tenni, mintha nem lógna ki onnan. A Miki nem finnyás a megfelelési kényszerről szól: arról, hogy mit vagyunk hajlandóak megtenni a mások elismeréséért, és mi lesz belőlünk, ha a mások elismerése nélkül nem vagyunk képesek elismerni magunkat. Hogy hogyan építjük le magunkban azt, amire büszkék lehetnénk, azért, amire mások szerint büszkének kéne lennünk. De ez a regény mégsem ugyanaz, hanem egy izgalmas szituáció újrafeldolgozása. Berta Ádám nem titkolja el a kiindulási pontot – sőt, már a fülszövegben is utal rá. Teljesen új vetületet adnak a történetnek a magyar valóságból táplálkozó szembeötlő különbségek, valamint a regény hőseinek eltérő viselkedése, és az szemlélet is, ahonnan Berta elemzi főhősét, Mikit. Berta Ádám jóval direktebb módon törekszik az elemzésre, mint Hollinghurst, aki inkább távolságtartó és visszafogott. Megtudhatjuk, ha elolvassuk ezt a könyvet, hogy ki ez a Miki, kik Gittáék, Liáék, az egész tenyérbemászó bagázst megismerhetjük. Megtudjuk, mit szeretnének egymástól. A könyv A szépség vonalának letisztult stílusa helyett Berta Ádám inkább a fiatalok szlengjével próbálja kifejezni magát, emiatt viszont néha kicsit nehéz olvasmány.