Öngyilkosság, statisztika, társadalom

Ez a könyv az érdeklődő laikusoknak készült, de lehet, hogy a témával csak érintőlegesen foglalkozó szakemberek is találnak számukra új adatokat. A kötetben szereplő, 1970 és 2002/03 közötti magyarországi adatsorok sok izgalmas kulturális, társadalompatológiai, történelmi kérdést vetnek fel vagy érintenek, melyek nélkülözhetetlen alapját képezik az öngyilkosságok megértésének és megelőzésének. Zonda Tamás választ keres arra, hogy miért magas Magyarországon viszonylagosan az öngyilkosságok száma, mi magyarázza a területi eltéréseket. A szerző az európai trendeket összefoglalva a hazai öngyilkosságokat különböző bontásokban írja le részletesen és megpróbál választ találni egy-két olyan kérdésre, melyek a magyar öngyilkossági szcéna (az öngyilkosságok demográfiai, szociológiai, társaslélektani, kulturális, egészségügyi stb. sajátosságainak összessége) három, alapvető problémáját jelentik, nevezetesen: - Miért magasak világviszonylatban is a magyar öngyilkossági ráták a 20. század eleje óta? - Mi az oka az öngyilkossági gyakoriság markáns és tartós területi (regionális) eltérésének Magyarországon? - Mi a magyarázata az 1988-ban bekövetkezett és azóta is tartó, egyenletes öngyilkosságiráta-csökkenésnek? Tartalom Bevezetés 7 I. AZ ÖNGYILKOSSÁGOK NEMZETKÖZI TRENDJEI (1970-2000) 11 II. A MAGYARORSZÁGI ÖNGYILKOSSÁGI ESEMÉNYEK ALAKULÁSA (1970-2000) 27 1. Az öngyilkosságok nemek szerinti eloszlása 31 2. Az öngyilkosságok korcsoportok (és nemek) szerint 36 3. A családi állapot és az öngyilkosság 49 4. Iskolai végzettség (és foglalkozás) szerinti megoszlások 54 5. Az öngyilkosságok a lakóhely jellege és régiók szerint 57 6. Az öngyilkosságok elkövetési módja szerinti megoszlások 66 7. Etnikumok, kisebbségek és öngyilkosság 73 8. Vallási, felekezeti eloszlás és öngyilkosság 78 9. Az öngyilkosságok regionális (területi) eltérései 89 III. AZ ÖNGYILKOSSÁGOK TERÜLETI ELTÉRÉSEI MÖGÖTT ÁLLÓ OKOK TOVÁBBI VIZSGÁLATA 99 1. Anómikus és integrációs hipotézisek az öngyilkosság területi mintázatának magyarázatában 111 2. Az öngyilkossági attitűd összehasonlító vizsgálata a két megyében 129 3. A major depresszió előfordulása a teljes vizsgált népességben (2000 fő) 134 4. Vallási élet regionális vizsgálata 145 5. Egészség-magatartási adatok a két megye mintáiban 154 6. Hazaszeretet, nemzeti identitás érintőleges vizsgálata a két népességben 165 IV. KÉT TÉVHIT ÉS MEGOLDATLAN REJTÉLY 173 V. A MAGYAR ÖNGYILKOSSÁGI RÁTA