Éjszaka Lisszabonban

"„…Már nem figyeltünk a hetek és hónapok változásaira, és a félelem, hogy már csak rövid időnk van együtt ezáltal átlátszóvá lett, mint az üveg. A rettegés nem eltakarta többé, inkább védelmezte napjainkat. Minden ami zavarhatta volna, lepattant rólunk, nem hatolt többé át rajtuk. Engem mindig olyankor rohant meg a kétségbeesés, amikor Helen aludt. Rámeredtem az arcára -halkan lélgzett- .majd egészséges kezeimre, és felfogtam a szörnyű magányt, amelyet bőrünk szab ránk, a szakadékot, amely soha nem hidalható át…” A világhírű író ebben a regényében egy nagy szerelem történetét és az önfeláldozás drámáját rajzolja meg a második világháború, a test és a lélek nyomorú pusztulása idején." A Magvető kiadónál 1980-ban megjelent kiadás  187. és a 190. oldalán egyértelmű utalás szintjén jelenik meg a melegség. A regény több kiadást is megért.