| Cím | Töredéklét |
| Közlemény típusa | Könyv |
| Kiadás éve | 2002 |
| Kiadó | Ab Ovo |
| Nyelv | magyar |
| Szerző | Szécsi, M |
| Absztrakt | Szécsi Magda ebben a munkájában a magyar társadalmi lét peremén vegetáló embertársaink, a hajléktalanok világát tárja az olvasók elé. A szerző nagyon bátor asszony, hogy ezt a hihetetlenül kemény feladatot magára vállalta: a látleletet elkészítette, páratlan megfigyelő képességgel, emberi melegséggel. Két héttel ezelőtt a Madách téren kukáztunk. Erdélyi asszonyok és egy kicsi lány árultak irhabundákat. Egyszer csak a semmiből kommandósok ugrottak elő. Körbevették őket szorosan. Drabális férfiak voltak, olyanok, akiket kemény bűnözök ellen vetnek be az amerikai filmekben. Az egyik mobiltelefonon mikrobuszt rendelt, addig a többiek elvették az asszonyok áruit, és úgy beszéltek velük, mint az állatokkal. A kislány sírt nagyon. Ha nem érkezik meg a mikrobusz, a tömeg ízekre szedte volna a kommandósokat... egy taxis is sírt. Azt hittem, engem már soha többé nem hoz ki más emberek baja a sodromból! Tizenkét éve ezt gondolom folyamatosan... de még nem volt nap, hogy ne dühöngtem volna... Vagy rajtam, vagy máson. Az ostor vége mindig ember kezében van. Lásd. Mások 2002/7 |
| Kulcsszavak | esszé társadalomtudomány Magyarország hajléktalanság sors Történetek függőség |
| Gyűjtemény | Szakirodalom |
| LMBT vonatkozás | jelentős |
| Archívumban elérhető | nem |