A diszkrimináció személyes és társadalmi észlelése és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság | Háttér Társaság

A diszkrimináció személyes és társadalmi észlelése és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság

CímA diszkrimináció személyes és társadalmi észlelése és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság
Közlemény típusaJelentés
Kiadás éve2019
IntézményEgyenlő Bánásmód Hatóság
Oldalszám62, 63
VárosBudapest
Nyelvmagyar, angol
SzerzőNeményi, Mária , Ságvári, Bence , Tardos, Katalin
ISBN szám978-963-89-7749-6
Absztrakt

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megbízásából az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete 2010-ben és 2013-ban bonyolította le „Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke — fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT- emberek” című, országos reprezentatív mintavételen alapuló kutatás két hullámát, amely egy komplex, a hátrányos megkülönböztetés különböző dimenzióinak feltárását célzó kutatássorozat része volt (Neményi et al. 2013). A kutatássorozat célja a különböző élethelyzetekben tapasztalt, hátrányos megkülönböztetést eredményező gyakorlatok és ok-okozati összefüggések feltárása volt, különös figyelemmel a nők, a romák és a fogyatékos emberek védett csoportjaira. A hatósági stratégiák szempontjából a kutatási program további fontos célja a jogtudatosság vizsgálatával azoknak az aktuális folyamatoknak a feltérképezése, melyek iránymutatásul szolgálhatnak a diszkrimináció csökkentésében, a társadalmi szemléletformálásban. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóintézete 2017-ben a kutatássorozat harmadik, majd 2019-ben a negyedik hullámát végezte el. Ezek során egy 1000 fős, országosan reprezentatív kérdőíves kutatás lebonyolítására került sor. A kutatás során (1) az egyénileg megélt diszkriminációt; (2) a diszkrimináció társadalmi észlelését, illetve (3) az egyenlő bánásmód jogi hátterével kapcsolatos ismereteket és attitűdöket és az EBH ismertségét vizsgáltuk (Neményi et al. 2017). A negyedik hullám adatfelvételére 2019. júniusában került sor, amelyet 2017-hez hasonlóan az Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt. készített a havi rendszeres omnibusz kutatása keretében. A kutatás mintája 1000 fő volt, amely nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint megfelel a 18 éven felüli magyarországi népesség összetételének. A kutatási jelentésben ennek az adatfelvételnek a legfontosabb eredményeit mutatjuk be. Ahol van jelentősége, és az adatok struktúrája lehetővé teszi, ott az eredményeket összevetjük a korábbi három kutatási hullám tapasztalataival is. Figyelembe kell azonban venni, hogy az első, illetve az utolsó két kutatási hullámnak a módszertana némileg eltért egymástól. Míg 2010-ben és 2013-ban a kérdezés papír alapú kérdőív segítségével történt (PAPI módszer), addig 2017- ben és 2019-ben a kérdezőbiztosok ehhez laptopot használtak (CAPI módszer). A 2010-es és 2013-as kutatás egy „dedikált” adatfelvétel volt, azaz csak a diszkriminációhoz és az egyenlő bánásmódhoz kapcsolódó kérdések kaptak helyet a kérdőívben. Ezzel szemben a 2017-es és a jelen kutatás egy omnibusz kutatás keretében zajlott, tehát nem csak ennek az egy témának a kérdéseire kellett az embereknek válaszolniuk. Végezetül – és talán ez a legfontosabb szempont – a két-két kutatási hullám mintavételi eljárása nem teljesen azonos. Emiatt a konkrét, százalékos eredmények egyszerű egymás mellé helyezése bizonyos esetekben félrevezető lehet, ez azonban azt nem befolyásolja, hogy a változások általános trendjeivel kapcsolatban megállapításokat tegyünk.

Teljes műhttps://www.egyenlobanasmod.hu/sites/default/files/kiadvany/EBH_2019_FINAL_HUN_EN_20191208%20Final_sm_isbn_online.pdf
Kulcsszavak
jelentés
diszkrimináció
egyenlő bánásmód
LMBTQI
Gyűjtemény
Szakirodalom
LMBT vonatkozás
jelentős
Raktári jelzet
disz/nem
Archívumban elérhető
igen
Kulcsszavak: 
jelentés
diszkrimináció
egyenlő bánásmód
LMBTQI

Témák