Újjászületők : nemváltoztató élettörténetek

Alig ​találunk olyan rétegét a mai magyar társadalomnak, amelyről olyan kevés és hiteles információval rendelkeznénk, és amellyel kapcsolatban annyira mély előítélettel és téveszmékkel találkoznánk, mint a transzszexuálisok köre, akik a születésükkor rájuk osztott biológiai nemet nem érzik önazonosnak, és akik ezáltal frusztrációt, testi diszfóriát élnek meg. Akik úgy érzik, hogy „rossz testbe születtek”. Huszonhárom érintett élettörténetét ismerhetjük meg, a legfiatalabb tizenhat, a legidősebb ötvenegy éves. Többségük a fővárosban él, vagy a nemváltoztatás sikere érdekében oda költözött, de találunk közöttük vidéki városban és községben élőket is. Az egymást követő történetek során megismerjük a nemváltoztatás folyamatát, végigkövetjük az orvosi és hivatali lépéseket, találkozunk a folyamatban anyagi, pszichés vagy bürokratikus okok miatt megrekedtekkel. Az interjúalanyok között van, aki kamaszként még saját bizonytalanságával harcol. Van, aki kiskora óta magabiztosan a másik nemhez tartozónak érzi magát, de találunk olyan személyt is, aki többgyermekes családapaként lépett a nemváltoztatás útjára. Megismerhetünk drogfogyasztó prostituáltat, jól kereső menedzsert, transznemű aktivistát, állami gondozottat, hívő keresztényt, vagy a legszűkebb környezete előtt is rejtőzködő személyeket. A kötet magját a társadalomban csendesen elvegyülők adják, akik mindenki számára elfogadható, átlagosnak mondható életre vágynak, és sokan közülük már így is élnek, múltjukat – többnyire önvédelemből – elfedve a többi ember elől. Lehetnek épp a szomszédunk, a kollégánk, egy többször látott idegen az utcán, vagy egy ügyünket intéző, minket szolgáló személy. Akiről soha nem gondolnánk, hogy nem fiúként vagy lányként született, mert erről mára nem árulkodik szinte semmi.