Cím | Utolsó napjaim |
Közlemény típusa | Film |
Bemutató éve | 2005 |
Játékidő | 90' |
Ország | Franciaország |
Rendező(k): | Ozon, F |
Szereplők: | Poupaud, M, Moreau, J, Tedeschi, VBruni, Duval, D, Riviere, M |
Eredeti cím | Le Temps qui reste |
Absztrakt | A neves rendezőt, François Ozont, 2002-ben bemutatott Homok alatt című filmjének elkészítésében is a halállal való megküzdés témaköre ihlette meg. Az Utolsó napjaimat valamikor a jövőben kiteljesedő trilógia második darabjának szánta, melyben a főhős egy fiatal, sikeres fényképész, aki 30 évesen szembesül azzal, hogy gyógyíthatatlan rákbeteg, és már csak néhány hónapja van hátra. A megható történet végigkíséri Romaint halál felé vezető útján, a néző átélheti vele az emberekkel való kapcsolatában és a lelkében végbemenő változásokat. Témafeldolgozásában és hangulatában Isabel Coixet Az élet nélkülem című filmjét idézi - természetesen hangsúlyos meleg szállal. |
Szereposztás | Melvil Poupaud (Romain), Jeanne Moreau (Laura), Valeria Bruni Tedeschi (Jany), Daniel Duval (Az apa), Marie Riviere (Az anya) |
Kulcsszavak | nagyjátékfilm filmdráma betegség rák fiatalok család |
Gyűjtemény | Film |
LMBT vonatkozás | jelentős |
Archívumban elérhető | nem |
Linkek |
Kulcsszavak:
nagyjátékfilm
filmdráma
betegség
rák
fiatalok
család