Cím | Vörös azálea : Kína leánya |
Közlemény típusa | Könyv |
Kiadás éve | 2007 |
Kiadó | Ulpius-ház |
Város | Budapest |
Oldalak száma | 348 |
Nyelv | magyar |
Szerző | Min, A |
Fordítók | Hazai, A, Turai, K |
ISBN szám | 978-963-25-4073-3 |
Absztrakt | Parancsba adták hol éljenek, mit dolgozzanak, mit gondoljanak, kit szeressenek. A sorsuk egy rossz szón múlott, amit rosszkor, rossz helyen… Anchee Min egy olyan országban nőtt fel, ahol a mindenható hatalom uralkodott a lelkek felett. Ahol a szép nők mind gyanúsak voltak, ahol a szerelem halálos bűnnek számított. Ellent tud-e állni a lélek az elnyomás brutalitásának? Lehet-e úgy szolgálni egy rendszer, hogy az ember lázad? Szabad-e szeretni, ha tiltják, és titkolózni, ha mindenki áruló. Veszélyes szenvedély, felemelkedés és bukás, bűnhődés és feloldozás ez a regény. Anchee Min Sanghajban született, egy szegény család legidősebb lányaként. Kisiskolás korában éltanuló volt, a Vörös Gárdisták példaképe. Tizenévesként egy kommunista gazdaság rizsültetvényén dolgozott, megalázó körülmények között, ahol az egyik felettesébe, egy női parancsnokba lett szerelmes. Később kiemelték, és filmszínésznőt képeztek belőle. Propaganda filmek ismert arca lett Kína-szerte. 1976-ban, Mao elnök halála után Anchee Min nemkívánatos személy lett az országban. Kalandos úton kimenekítették Kínából, és az Egyesült Államokban telepedett le. Eleinte alakalmi munkákból élt – volt felszolgáló, takarító, díszletező, futár és modell is – miközben minden pénzét angolórákra költötte, hogy egyetemre járhasson. 1990-ben diplomázott filmrendező szakon.Ma Kaliforniában él családjával. A „Vörös Azálea” saját élettörténete, melyet nyolc éven át írt, és amely húsz országban vezette a sikerlistákat, miközben a The New York Times az év könyvének kiáltotta ki. |
Eredeti cím | Red Azalea |
Kulcsszavak | amerikai irodalom emlékirat Kína Kulturális forradalom leszbikusok |
Gyűjtemény | Szépirodalom |
LMBT vonatkozás | jelentős |
Raktári jelzet | min/vör |
Archívumban elérhető | igen |
Linkek |
Vörös azálea : Kína leánya
Kulcsszavak:
amerikai irodalom
emlékirat
Kína
Kulturális forradalom
leszbikusok