„Férfinak ​és nőnek teremtette őket” : a „Gender a nevelésben” kérdésről folytatandó dialógus szolgálatára

Egyre ​inkább tudatossá válik, hogy valóságos nevelési vészhelyzetben vagyunk, különösen az érzelmi élet és a szexualitás témakörében. Sok esetben olyan nevelési programokat szerveznek és javasolnak, amelyek látszólag „semleges élet- és személyfelfogást közvetítenek, de valójában a hittel és a józan ésszel ellenkező antropológiai felfogást tükröznek.” – fogalmazott Ferenc pápa. Az antropológiai céltévesztés, amely széles körben jellemző korunk kulturális légkörére, kétségtelenül hozzájárult a család lerombolásához, azzal a céllal, hogy ki kell iktatni a férfi és a nő közötti különbségeket, amelyeket csupán történelmi- kulturális jelenségnek/feltételnek tekintenek. Ilyen körülmények között a nevelői küldetés azzal a kihívással találja szemben magát, amely „az általában gender-nek nevezett ideológia különböző formáiból merül fel, amely »tagadja a férfi és nő közötti lényegi különbözőséget és kölcsönösséget. Nemi különbségek nélküli társadalmat vizionál, és lerombolja a család antropológiai alapját. Ez az ideológia olyan oktatási programokat és törvényalkotási irányelveket vezet be, amelyek a férfi és nő közötti biológiai identitástól radikálisan elválasztott személyes identitást és érzelmi kapcsolatot mozdítanak elő. A Katolikus Nevelés Kongregációja most, illetékességi területén, néhány reflexiót tesz közzé, amelyek eligazíthatják és segíthetik mindazokat, akik az új nemzedékek nevelésével foglalkoznak, hogy a szeretet minden embernek szóló meghívásának fényénél módszeresen szembesülhessenek az emberi szexualitás mostanában leginkább vitatott kérdéseivel.