Evelyn Hooker, Frank Kameny, and Depathologizing Homosexuality, 1957–73

1973-ban, többéves heves vita után az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) kuratóriuma úgy döntött, hogy a szervezet Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvéből a homoszexualitást mint általános kategóriát kiveszi. A döntés kétélű volt, mivel azt az ajánlást is tartalmazta, hogy a "szexuális orientációs zavar" új kategóriával lássák el azokat a homoszexuálisokat, akiket szexuális orientációjuk pszichésen zavar. Ennek ellenére ezt az úgynevezett "kompromisszumos" döntést pszichiáterek egy csoportja megtámadta, akik azzal vádolták a bizottságot, hogy engedett a melegfelszabadító mozgalom politikai nyomásának. Az APA tagságának szavazása ezt követően megerősítette a testület döntését. A homoszexualitás pszichiátriai státuszáról szóló vita eredete 1957-re nyúlik vissza, amikor Evelyn Hooker pszichológus közzétett egy cikket, amelyben arról számolt be, hogy a pszichológiai alkalmazkodás mutatói között nincs különbség a homoszexuális és heteroszexuális férfiak csoportjai között. Hooker a hagyományos tudományos módszertant felhasználva megkérdőjelezte azt az addig nem tesztelt feltételezést, hogy a homoszexualitás patologikus. Ez az emancipációs tudomány drámai példája volt, amely látható mérceként szolgált a tudományos kutatás társadalmi igazságosság elérésére való felhasználásában. Ebben a könyvfejezetben a szerző nyomon követt a homoszexualitás normalizálásának útját, kezdve Hooker befolyásos szerepével, és befejezve a Frank Kameny homofil aktivista által vezetett, a pszichiátriai intézmény elleni, nagyrészt sikeres hadjárattal.

In 1973, after several years of heated debate, the board of trustees of the American Psychiatric Association (APA) made a decision to remove homosexuality as a generic category from the organization’s Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. The decision was double-edged, since it also included the recommendation to add the new category of “sexual orientation disturbance” to apply to those homosexuals who were psychologically perturbed by their sexual orientation. Nevertheless, this so-called “compromise” decision was challenged by a group of psychiatrists who charged the board with giving in to the political pressures of the gay liberation movement. The board’s action was subsequently upheld by a referendum of the APA’s membership. The origins of the debate over the psychiatric status of homosexuality go back to 1957 when psychologist Evelyn Hooker published an article reporting no differences on indices of psychological adjustment between groups of homosexual and heterosexual men. Utilizing traditional scientific methodology, Hooker thus chal- lenged the heretofore untested assumption that homosexuality was pathological. This was a dramatic example of emancipatory science that served as a visible benchmark in the use of scientific research to achieve social justice. In this chapter I trace the path to normalize homosexuality, beginning with Hooker’s influential role and ending with the largely successful campaign against the psychiatric establishment, led by homophile activist Frank Kameny.