Az alapjogok korlátai és a közérdek sajátos értékelésének gyakorlata Törökországban

2022-ben a Török Köztársaság a World Justice Project által októberben közzétett jogállamisági indexen a lista 140 országa közül a 116. helyet foglalta el. 135. a rangsorban a kormányzati hatáskörök korlátainak biztosítása, és 134. az alapvető jogok biztosítása tekintetében, sereghajtóként a kelet-európai és közép-ázsiai csoportban. Síofra O'Leary, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) elnöke által 2023 januárjában közölt 2022-es bírósági statisztikája szerint Törökország közel 20 100 kérelemmel vezeti az ítéletre váró országok listáját, ami az összesített kérelem 26,9%-ának felel meg, megelőzve az Orosz Föderációt (16 750 kérelem), Ukrajnát (10 400 kérelem), Romániát (4 800 kérelem) és Olaszországot (3 550 kérelem). A Törökország elleni kérelmek felét a 2016. júliusi puccskísérletet követően a közszférában történt letartóztatásokkal, vádemelésekkel és elbocsátásokkal kapcsolatos panaszok teszik ki. A Freedom House éves jelentése szerint Törökország 2022-ben 32/100-as pontszámmal "nem szabad" ország maradt.  A szerző nemzetközi jogász, ügyvéd, habilitált egyetemi docens. Több tucat tudományos publikáció és számos könyv szerzője, aki az egyetemes jogtörténet és a nemzetközi jog egyetemi oktatójaként megszámlálhatatlanul sok előadást tartott. Többéves kutatásai eredményeképp született meg ez a monográfia, melyben rendelkezésre álló jelentéseken, statisztikákon és emberi jogi bírósági döntéseken keresztül jogi kontextusba helyezve mutatja be azon aggasztó emberi jogi problémákat, amelyekkel a Török Köztársaság napjainkban szembenézni kényszerül. A kül-és belpolitikai helyzet mérlegelése során a jogi fogalmak sajátos értékelése és azok nemzetközi jog által megszabott korlátainak megismerése fontos tanulságokat kínálhat az Olvasó számára. A szerző hangsúlyosan foglalkozik a törökoszági LMBTQ-mozgalom történetével és kálváriájával, így a pride-okkal, valamint külön a leszbikus és biszexuális nők helyzetével.