Az LMBTQI-ellenes gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak hatékonyabb támogatása : az ENACT projekt kutatási eredménye

A politikai diskurzus beárnyékolja a jogi keretrendszert:  Magyarországon külön jogszabályok foglalkoznak a gyűlölet bűncselekményekkel, a diszkriminációval és az áldozatsegítő  szolgáltatások nyújtásával. Ennek ellenére, mivel a kormány  LMBTQI-ellenes narratívái a közbeszédet is átszövik, a legtöbb  LMBTQI személy egyre kevésbé bízik az igazságszolgáltatás  rendszerében. Sokan közülük nem gondolják, hogy a jogszabályok  bármiféle védelmet nyújtanának nekik. A civil szervezetek szerepe: Bár az autoriter kormány számos  akadályt állít a közintézmények és a civil szervezetek együttműködése  közé, a civil szervezetek hisznek benne, hogy tapasztalatuknak és  szakértelmüknek köszönhetően javítani tudnak a rendvédelmi és  igazságszolgáltatási szervek gyakorlatain.  Interszekcionalitás: Hangsúlyt kellene helyezni a többszörösen  hátrányos helyzetben lévő vidéki, roma vagy rossz anyagi helyzetben  élő LMBTQI emberek joghoz és jogorvoslathoz való hozzáférésére. Míg az interszekcionalitás feltűnik néhány intézmény elvi céljai közt, a gyakorlatban ritkán veszik kellőképpen figyelembe ezt. Transznemű emberek elleni gyűlölet-bűncselekmények és  diszkrimináció gyakorisága: A nem jogi elismerése (jogi nem-  és névváltoztatás) 2020 óta nem lehetséges Magyarországon,  a transzellenes közbeszéd pedig egyre gyakoribb. Emiatt a  transznemű embereket egyre több hátrányos megkülönböztetés és  bántalmazás éri, sőt, adminisztratív ügyeket is nehezebb intézniük.