A bejelentővédelmi törvény nem teszi jogellenessé a szivárványcsaládokat | Háttér Társaság

A bejelentővédelmi törvény nem teszi jogellenessé a szivárványcsaládokat

A bejelentővédelmi törvény nem teszi jogellenessé a szivárványcsaládokat

Bár a nemrégiben elfogadott jogszabály tovább erősíti az LMBTQI-ellenes közhangulatot, a jogszabály rendelkezései nem teremtenek alapot a szivárványcsaládok jogi üldözésére.

Az Országgyűlés 2023. április 11-én elfogadta a bejelentők védelméről szóló EU-s irányelvet átüteltő törvényt – csak nem úgy, ahogy azt az EU elvárta volna. Az új jogszabály ugyanis lehetővé teszi, hogy bárki bejelentést tegyen, ha úgy tapasztalja, valaki kétségbe vonja a házasság és a család alkotmányjogilag elismert szerepét, vagy a gyermekek jogát a fejlődésükhöz szükséges megfelelő védelemre, valamint a születési nemüknek megfelelő önazonossághoz. Bár a törvény szövege nem említi kifejezetten a szivárványcsaládokat, nehéz azt feltételezni, hogy ez a rendelkezés nem tartozik a menetrendszerűen érkező LMBTQI-ellenes rendelkezések közé. Hatása már most is érezhető: már a törvény elfogadását megelőzően megkezdődtek a találgatások, hogy ez majd a lehetővé teszi-e a szivárványcsaládok ‘feljelentését’, milyen szankciókra számíthatunk, illetve, hogy most ismét a négy fal közé szorulnak-e az azonos nemű párok, különösen ha gyermeket nevelnek. Ezen írásban ezekre a kérdésekre adunk választ. 

A szabály, amely az azonos nemű párokat és a szivárványcsaládokat érintheti, nem alapoz meg semmilyen bejelentést. A magyar jog nem tiltja, sőt elismeri az azonos neműek közötti párkapcsolatokat, és nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy az azonos nemű párok gyermeket neveljenek. A Polgári Törvénykönyv mostoha-, illetve nevelőszülőként elismeri a gyermeket nevelő azonos nemű párból a nem vérszerinti szülőt, az örökbefogadási szabályok sem zárják ki, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő LMBTQI személyek egyedüli örökbefogadókként gyermeket vállaljanak – ezt az Országos Gyermekvédelmi Szolgálat örökbefogadási módszertana is elismeri. A közelmúltban szigorított örökbefogadási szabályok ugyan megnehezítik az örökbefogadást a házasságon kívül élők számára, az továbbra sem kizárt, és ez természetesen nem érinti az örökbefogadás útján korábban létrejött családokat. A Háttér Társaság nemrégiben megjelent kiadványa sorra veszi, milyen legális módszerek vannak ma Magyarországon arra, hogy egy azonos nemű pár gyermeket vállaljon. Az azonos neműek közötti párkapcsolatok és a szivárványcsaládok léte semmilyen értelmezéssel nem tekinthető az alkotmányos család- és házasságfogalom kétségbe vonásának, így a bejelentéseknek nincs semmilyen jogi alapja. Ellenkező esetben az élettársi kapcsolatban együttélő heteroszexuális párok, házasságon kívül született gyerekek is bejelenthetők lennének, hiszen ezek a kapcsolatok is kívül esnek a házasság alkotmányos védelmén.

Ha esetleg lesznek is ilyen megalapozatlan bejelentések, nincs szankció, amely ilyen esetekben alkalmazható lenne. Mivel nincs jogsértő állapot, az nem is szüntethető meg, és nincs egyéb olyan felelősségre vonási mód, amely érvényesíthető lenne. Szemben az LMBTQI embereket érintő szabállyal, a kérdéses rendelkezés többi eleme esetében akár büntetőjogi szankciók is szóba jöhetnek: a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra bűneinek tagadása vagy relativizálása például ma is bűncselekmény. Nem ez a helyzet azonos nemű párok és gyermekeik esetében, így fogalmilag kizárt, hogy bárkit a közösségből csupán a párkapcsolati vagy családi státusza miatt hátrány érjen. 

A törvény elsődleges célja az LMBTQI emberekkel szembeni ellenséges légkör fenntartása, és a propandatörvény következtében már kialakult öncenzúra erősítése. Az állam a saját állampolgárait fordítja egymás ellen, a kommunizmusban elterjedt árulkodást és házmester tempót támogatja ahelyett, hogy aktívan tenne a társadalmi kohézióért és egymás elfogadásáért. A törvény akkor ér célt, ha hagyjuk magunkat megfélemlíteni, ha visszahúzódunk és félelemben élünk. A jogalkotói szándékkal a jogaiért bátran kiálló, a méltósággal élő és bátor emberek szállhatnak leginkább harcba.

Amennyiben bárkit hátrány ér vagy jogi segítségre van szüksége a Háttér Társaság jogsegélyszolgálata (jogsegely@hatter.hu) továbbra mindent megtesz az LMBTQI közösség tagjai jogainak védelméért.

Témák