A kormány ötödik LMBTQI-ellenes népszavazási kérdése is szabad utat kapott

A Kúriával ellentétben az Alkotmánybíróság szerint a kiskorúakon végzett nemi megerősítő műtétek tárgyában is lehet népszavazást tartani.

A Kúria 2021 októberében megtagadta az egyik népszavazási kérdés hitelesítését, amit a kormány az LMBTQI-ellenes, az EU-s kötelezettségszegési eljárásra válaszul kezdeményzett népszavazásra adott be, ezért a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult. A kérdésben decemberben döntött az Alkotmánybíróság: alaptörvény-ellenesnek találta a Kúria népszavazási kérdés hitelesítését megtagadó végzését, ezért a végzést megsemmisítette. 

A testület nem értett egyet a Kúria azon jogértelmezésével, amely szerint akár az „igen”, akár a „nem” szavazatok kerülnek többségbe a népszavazás során, az alaptörvény-ellenes helyzetet eredményezne. A Kúria szerint ha az igenek kerülnének többségbe, minden gyermeknek joga lenne ilyen beavatkozást kérelmezni. Ha pedig a nemek, egyetlen gyermek esetében sem lehetne ilyen beavatkozásokat elvégezni, függetlenül az érintettek sajátos helyzetétől. 

Az Alkotmánybíróság ezzel ellentétben úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése alapján az állam az intézményvédelmi kötelezettségéből következően olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert alakíthat ki, amely meghatározott nemátalakító kezelésekkel szemben garantálja a gyermekek számára az alaptörvényi védelmet, tekintettel a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogára is. Ebből következően az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a „nem” szavazatok többsége önmagában nem eredményezne alkotmányos kollíziót, nem ütközne az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének alkotmányos tartalmába és nem indokolja az Alaptörvény módosítását, szemben a Kúria határozatában foglaltakkal.

Ehhez hasonlóan nem értett egyet az Alkotmánybíróság a Kúria „igen” szavazatokkal kapcsolatos álláspontjával sem, és a határozat szerint az „igen” szavazatok többségének vizsgálatakor a Kúria a kérdéshez a korlátlanul elérhetővé tétel kizárólagos figyelembevételével olyan többlettartalmat társított, amely a kérdésből automatikusan nem következik. Amennyiben az érvényes és eredményes népszavazáson a vizsgált népszavazásra javasolt kérdésre az „igen” válaszok kerülnének többségbe, az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésével összhangban az Országgyűlés olyan korlátozott jogalkotásra lenne köteles, amely az esetleges nemátalakító kezelésekhez való hozzáférést és annak tényleges megkezdését, az állam objektív intézményvédelmi kötelezettségére tekintettel 18. életévüket be nem töltött személyek esetén egészen kivételes esetekben, szigorú garanciális rendelkezések mentén tenné lehetővé. Ez a jogalkotási megoldás az Alkotmánybíróság  szerint szintén nem ütközne az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt tilalomba.

Az ügyben nyolc civil szervezet, közöttük egyesületünk amicus curiae véleményt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben azzal érveltünk, hogy a Kúria döntése nem a kormány jogait sérti, hanem védi az emberek alapvető jogait és az emberi méltóságot. 

A Kúria döntésének alkotmánybírósági felülírását egy az Alkotmánybíróságról szóló törvény 2019-es, nagy vitát kiváltó rendelkezése tette lehetővé. Míg korábban a közhatalmi szereplők alkotmányjogi panasz keretében nem fordulhattak az Alkotmánybírósághoz, hiszen az alkotmányjogi panasz célja a polgárok védelme az állam túlkapásaival szemben, 2019 óta viszont a közhatalmi szereplők is indítványozási jogosultságot kaptak. Ezzel a gyakorlatban az egész bírósági rendszer politikai felügyelet alá került, hiszen az állami szervek bármely bírói döntés alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérhetik - attól az Alkotmánybíróságtól, amelynek tagjait az Országgyűlés választja, és amely tagjainak többsége egyértelműen a jelenlegi kormány politikai kinevezettje.

Az Alkotmánybíróság döntése ellenére a kormány népszavazása csak a korábban a Kúria által jóváhagyott négy kérdéssel került kiírásra 2022. április 3-ra. Tizennyolc civil szervezet, köztük a Háttér Társaság is, arra kér mindenkit, hogy a népszavazáson szavazzon érvénytelenül.