A tárgyalás előtt meghátrált a MOM: mégsem diszkriminálnak tovább

Visszavonta a felülvizsgálati kérelmét a MOM Sport Uszoda, így nem támadja tovább a határozatot, amiben homofób gyakorlata miatt marasztalták el. Az uszodát üzemeltető cégnek három év kellett, hogy felismerjék: védhetetlen az álláspontjuk. 

Az Atlasz LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer) Sportegyesület 2017 februári sportnapjára szeretett volna úszósávot bérelni a MOM Sport Uszodát üzemeltető Hegyvidéki Sportcsarnok és Sportközpont Kft.-nél. A bérlés lehetőségét és a medence elérhetőségét az uszoda emailben visszaigazolta, viszont később, amikor a Kft. szembesült vele, hogy egy LMBTQ sportszervezetről van szó, elzárkóztak a szolgáltatás nyújtásától. Az egyesület a Háttér Társaság jogi képviselete mellett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult. 

Az EBH elmarasztaló döntése után az uszoda a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, ám 2018 júliusában a Fővárosi Törvényszék a kérelmet elutasította. Az uszodát üzemeltető cég azonban ezt a döntést is megtámadta, majd a tárgyalás előtt két nappal ezt a felülvizsgálati kérelmet visszavonták. 

„Üdvözöljük a Kft. döntését, ugyanakkor értetlenül állunk az előtt, hogy miért kellett három év és fölösleges eljárások ahhoz, hogy belássák, hogy hibáztak” – mondta el Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője. „Mára minden vállalkozás, és különösen egy önkormányzati cég számára is egyértelműnek kell lennie, hogy nem diszkriminálhatnak szexuális irányultság vagy nemi identitás alapján.”

Annak idején az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtti eljárás során az uszoda azzal érvelt, hogy nem az egyesület tagjainak szexuális irányultsága, illetve nemi identitása, hanem a megnövekedett vendégszám, illetve a külső edző alkalmazásának tilalma miatt utasította el a sportegyesület megkeresését. Emellett kétségbe vonta az Atlasz egyesület ügyféljogát, a Háttér Társaság képviseleti jogát, illetve hogy a sportegyesület rendelkezne védett tulajdonsággal. 

Az EBH megállapította, hogy az uszoda érvelése nem állta meg a helyét. Egyrészt a benyújtott pályafoglaltsági és jegyeladási adatokból kiderült, hogy szó sem volt arról, hogy az uszoda túlzsúfolt lett volna. Másrészt a házirend külsős oktatókra vonatkozó rendelkezése csak az eljárás megindulása után került az uszoda házirendjébe. Harmadrészt kérelmező nem csak természetes, hanem jogi személy is lehet (ilyenkor a tagok védett tulajdonsága miatti diszkriminációról van szó). Végül pedig a Háttér Társaság igenis jogosult képviseletre, mivel alapszabályában szerepel a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti hátrányos helyzetű csoportok emberi és állampolgári jogainak védelme és érdekképviselete.