A transz nők is nők: európai jogot sért a nyugdíjkedvezmények megtagadása tőlük
A kormánypártok a nőkkel szembeni állítólagos igazságtalanságok felszámolása érdekében ismét a jól bevált módszerhez nyúlnak: a Semjén Zsolt és Gulyás Gergely által jegyzett, 2023. július 13-án benyújtott törvényjavaslat nem tesz mást, mint az EU-jogot érvényesítő hazai bíróság döntését egyszerűen felülírja. Ezzel nem a magyar nőket védi, hanem ideológiai megfontolásokból az európai normákat sértő szabály elfogadását javasolja. A jogszabály elfogadásától senkinek nem lesz jobb, viszont rosszabb lesz néhány transznemű nőnek, tovább súlyosbítva ezzel a magyar transz embereket érő diszkriminációt és kirekesztést.
A csütörtökön benyújtott törvényjavaslat mögött meghúzódó ügyben a Veszprémi Törvényszék az Európai Unió Bíróságának egy 2006-ban hozott, valamennyi EU-tagállamra kötelező döntését szerzett érvényt, amikor elismerte, hogy a Háttér Társaság transznemű ügyfelének a nem jogi elismerését követően az irataiban szereplő neme szerint jár a nyugdíj. Ugyanerre jutott az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarája 2002-ben: a transz nők a nem jogi elismerését követően minden nőknek járó kedvezményből és védelemből részesülnek, a biológiai szempontok nem vehetők figyelembe, csupán a születési anyakönyvi kivonatukban szereplő nemük.
A nők társadalmi helyzete nem attól fog javulni hogy néhány transznemű nőtől megvonják a kezdvezményes nyugdíjbavonulás lehetőségét: szimbolikus, mások jogfosztásával járó lépések helyett azt javasoljuk, hogy a kormány és a parlamenti többség aktívan tegyen annak érdekében, hogy a nők valóban egyenlő állampolgárként élhessenek Magyarországon. Tartózkodjanak a kirekesztő és szexista megjegyzésektől, ezeket ítéljék el nyilvánosan. Tegyenek lépéseket a nők elleni erőszak felszámolására, az áldozatok segítésére; ratifikálják az Isztambuli Egyezményt. Bátorítsák a férfiakat a gyermeknevelésben és a házimunkában való aktívabb részvételre, ahelyett hogy a nők alárendeltségére építő, elavult nemi szerepeket erőltetik. Számolják fel a nőket érő bérhátrányt. Biztosítsák a nők politikai szerepvállalását – a kormányban egyetlen női miniszter sincs! A nők valódi egyenlősége és az igazságosság nem a transz nőket megbélyegző szimbolikus intézkedésekkel érhető el, hanem a társadalmi realitásokon alapuló érdemi közpolitika-alkotással.
A törvényjavaslat elfogadása ráadásul egyértelműen szembemegy az Európai Unió Bírósága döntésével, az Európai Unió jogába ütközne, és ennek kapcsán Magyarországnak kötelezettségszegési eljárással kellene szembenéznie. Mivel az Európai Unió Bírósága korábbi döntése teljesen egyértelmű, bizonyos, hogy a Bíróság kimondaná az EU-jog sérelmét, az Országgyűlésnek vissza kellene vonnia a vonatkozó módosítást, és visszaállna a jelenlegi szabályozás és joggyakorlat. Egy ilyen elhúzódó és drága jogi eljárás, amelynek eredménye ráadásul borítékolható, az adófizetők pénzének elherdálása: a per az országnak vélhetően sokkal többe kerülne, mint az, hogy néhány transznemű nő pár hónappal vagy évvel hamarabb mehet nyugdíjba. A pereskedésre fordított költségeket olyan programokra is lehetne fordítani, ami valóban a nők érdekét szolgálja – lenne bőven mit tenni Magyarországon.